Napraforgók éneke
Vers
Közelkép Van Gogh ihletőiről
Selyempárnánkról föltekintve
nyílik sok ezer szemünk
a ránk pillantó Nap mosolygására.
Közelkép Van Gogh ihletőiről
Selyempárnánkról föltekintve
nyílik sok ezer szemünk
a ránk pillantó Nap mosolygására.
A versek barátait immár hét éve megörvendeztető, Gryllus Dániel felügyelte Hangzó Helikon sorozat darabjait fülelve legalább két fő vonulat különíthető el. Az énekelt vers hagyományosabb műfajának (Kaláka, Sebő Ferenc, Misztrál) továbbvitele mellett komolyabb vers-újraértelmezési kísérletek is rendre napvilágot látnak (Lovasi András/Heidl György és Lackfi János, Ferenczi György és Petőfi, Both Miklós és Radnóti). Mi több, a színvonalas sorozat két legújabb albuma szinte tükör-hűséggel jeleníti meg e két irányt.
Hobo – Pilinszky. A párosítás Hobo oldaláról nem váratlan, Pilinszky János felől nézve azonban meglepő, s a múlt év végén megjelent korongba először belehallgatva csak bizonytalanságunk erősödik.
Egerben június 10-én, Számon-tartva címmel kiállítás nyílt a kommunista egyházüldözés papi áldozatainak emlékére. A tárlat rendezője Tikovits Ernő, az egri Szent István Rádió szerkesztője. Mint elmondta, egy riport alkalmával találkozott a vértanú Kenyeres Lajos atya történetével és tárgyi hagyatékával, ez indította el benne a kiállítás megrendezésének gondolatát.
Tiszta volt és szikár, mint a Pilis kövei: június 5-én a piliscsabai és a klotildligeti egyházközség, valamint a Községszépítő és Természetvédő Közhasznú Egyesület döntése alapján a klotildligeti plébániatemplom külső falán állítottak emléktáblát Pálos Antal jezsuita páternek, arcának bronzmásával. A szentmise főcelebránsa Forrai Tamás jezsuita tartományfőnök volt, homíliát Puss Sándor, a római Gergely Egyetem tanára mondott. A mise végén Szabó Ferenc költő, teológus emlékezett Pálos Antalra.
Az ország egyik legmagasabb hegyén, a Mátrában áll egy szép üdülő, a Stella. A Katolikus Karitász egri egyházmegyei szervezete működteti. Vezetője Árvai Ferenc. Az energikus pap nem keresi a szavakat – mind megvan neki, ami az üdülő különlegességéről szól.
A katolikus egyházi üdülő a rendszerváltás előtt, amikor az egyházat üldözték Magyarországon, fogalommá vált a lelkipásztorkodó papság körében. Mivel útlevelet nem kaphattak az atyák, olyan helyet kellett számukra keresni, ahol pihenhettek, ahová szabadságra jöhettek. Így vált népszerű hellyé 836 méter tengerszint feletti magasságban, Mátraszentimre-Bagolyirtáson a Stella. Amikor megnyílt a világ a papok előtt, már többen elindulhattak közülük külföldre is, így akkortól világiak számára is megnyílt ez a lehetőség. A tulajdonos a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Krisztus tanítványaiként, hozzá „társul szegődve” és szeretetre törekedve felelősek vagyunk a világért, melyet Isten szeretetében teremtett – figyelmeztetett a környezetvédelmi világnapon Udvardy György püspök tollából megjelent cikk. Induló rovatunkban ennek a keresztény felelősségnek a részleteit, sokféle formáját és megvalósulási módját szeretnénk alaposabban szemügyre venni.
Ismert toronyforma Rómában, a Via Balcónál. Kápolna csatlakozik hozzá. A hagyomány azt tartja: a szentély (azóta templom) őrzi azt a fából készült asztalt (márványkeretben), amelyen maga Péter misézett volna, amikor még e helyen Pudens szenátor – egyike Rómában a keresztény közösségeknek helyet adó „gazdáknak” – megnyitotta házát a testvéreknek. Ha a templomba belép az ember, a legenda közelébe kerül: az asztal a végső vendéglátás menzájává válik, és az egykori fürdőcsarnokból kialakított keresztény szentély apszisának mozaikján található városrész (melyről máig vitáznak a szakemberek) arról győz meg, hogy nem az antik Róma képe, hanem az örök Jeruzsálem földi „ábrázolata”. Az égivé váló salamoni főtemplom adja meg a magyarázatát, miért beszélnek a IV—V. századtól sűrűn arról, hogy szent város, templom, Jeruzsálem és egyház nem választhatók el a képábrázolásban, keresztény irodalmi művekben.
Kálmán Peregrin ferences nagy vállalkozásba kezdett, miután a kalocsai érseki levéltárban 2006-ban ceruzával másolt levél, Grősz József érsek 1956. december 19-én kelt levelének másolata jutott a kezébe. A dátum önmagáért beszél. A levél a forradalom utáni egyházpolitikai korszaknak mintegy a „nyitánya”. Nem meglepő, hogy a kutató érdeklődését egyszeriben felkeltette.