Németh László Imre prelátus, a római Pápai Magyar Intézet rektora Zágon-leveleskönyv című dokumentumkötete nemcsak Mindszenty József bíboros hercegprímás utolsó éveire vonatkozóan színesíti ismereteinket, hanem azt a keresztutat is dokumentálja, amelyet Zágon József prelátus járt még élete utolsó éveiben is, amikor a szentszék felkérésére közre kellett működnie a „Mindszenty-kérdés” megoldásában.
Szikora József könyvének ez a címe: A vízben. Kipke Tamás, mint az előszóban írja, a Megszólításokat választotta volna. Igaza van, mégis: a cím arra a léthelyzetre utal, amely mindannyiunké. Ezen a „vízen” át kell vergődnünk valahogy, és egyedül nem megy. Érezhető, hogy a szerző a folyton merülő-emelkedő „időt” figyeli, bibliai szemlélettel vallatja, vagyis események titkát kutatja, melyekből összeáll az emberi jelenség.
A Kairosz Kiadó Miért hiszek? című könyvsorozatának nyolcvanadik, Szívemből ünnepi ének árad… című kötete Rumszauer Miklós, a kaposvári Szent József és Szent Margit-templom plébánosának életét, világunk néhány fontos kérdéséről alkotott véleményét mutatja be.
Az ügyvédből lett lelkipásztor beszámol papi hivatásának történetéről. Elmondja beszélgetőtársának, az Új Emberben rendszeresen publikáló Lőrincz Sándornak, hogy kisgyermekként igent mondott Isten hívására, ám utóbb e hívó hangot megpróbálta figyelmen kívül hagyni.
A progresszív rockzene rajongói nagy örömmel fogadták a hírt, hogy Neal Morse júniusban Budapesten lép fel. Az amerikai zenész Spock’s Beard nevű zenekarával szerzett hírnevet, de tíz évvel ezelőtti megtérése óta már a saját útját járja. Hazánkba a Testimony 2 turné keretében látogatott, amelynek során főként a turnéval azonos című lemezét mutatja be. Eddig csak egyszer lépett fel nálunk. Akkor egy baptista imaházban adott visszafogott akusztikus koncertet, június 11-én viszont nyolctagú rockformációval érkezett – a hangzást hegedűvel, elektromos nagybőgővel és egyéb hangszerekkel egészítették ki.
A magasban egyszerre fény árad, fehér lepelöltözékben megjelenik Jézus, angyalgyerekek körülötte, ugyancsak hófehérben, s amint ereszkednek lefelé a meredek lépcsősoron, az egyes stációknál tanítványok csatlakoznak a Mesterhez. Idelent elindul egy asszonycsoport, százéves kottából tanult – anyáiktól, nagyanyáiktól örökölt – templomi siratóénekkel; svábul hangzik a csöndesen följajduló fájdalom hangja, s körbefogják a halottat: Lázár fekszik lábaiknál. Közben a nép figyel, színes, kétezer évvel ezelőtti palesztinai hangulatot idézve, s amikor Lázár az érkező Jézus szavára holtából föléled, hullámzik az ámulat és megrendültség szava: „csoda, csoda”, majd a közönséget körbefonja a kórus kikiáltó zümmögése: „Hittük, amit nem láttunk, és látjuk, amiben hittünk.”
A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.
– Az elmúlt két napon többször, több nyelven elhangzott az előadók szájából: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk. Ez nagyon szép. A baj az, hogy az európai országok törvényeiben semmi nyoma nincs ennek a felfogásnak. Boldog II. János Pál pápa 1980-as franciaországi látogatásakor feltette a kérdést: „Franciaország, mit tettél a keresztségeddel?” Ugyanígy feltehetjük azt a kérdést is: „Európa, mit tettél a keresztségeddel?”
A közelmúltban a vallásközi párbeszédről szóló, Gödöllőn megtartott európai uniós konferencián a libanoni Paul Matar maronita érsekkel és Jacques El-Kallassival, a Bejrútban működő Télè Lumière keresztény televíziós csatorna igazgatójával beszélgettünk.
– Milyen a keresztények helyzete Libanonban?
– A kereszténység kétezer éve, tehát a kezdetektől jelen van a Közel-Keleten. Az iszlám térhódítása óta a térség szinte minden országában kisebbségben élnek a keresztények. Libanon kivételt képez: jelenleg az ország népességének fele keresztény, korábban pedig többségben voltak. Abban is kivételes a libanoni helyzet, hogy nálunk az iszlám nem államvallás: a lelkiismereti szabadságot és a szabad vallásgyakorlást az Alkotmány biztosítja. A keresztények részt vesznek a közhatalom gyakorlásában is: a köztársasági elnök, és a parlamenti képviselők fele is keresztény.