Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
A BKV újraindítja hajójáratát a Dunán: júliustól reggel hét és este hét között óránként, csúcsidőben pedig félóránként, húszpercenként járnak majd a hajók. A BKV-bérlet e közlekedési eszközre is érvényes lesz. A tervek szerint a jégzajlás időszakát leszámítva egész évben működik a járat.
Pünkösdhétfőn évről évre megrendezik a karizmák ünnepét Máriaremetén. A kegytemplom kertje idén mintegy hatvan sátornak adott helyett. A szerzetesrendek és a lelkiségi mozgalmak, az egyházmegye nevelési intézményei, a szeretetszolgálat közösségei és szervezetei egyaránt színes programokkal várták az érdeklődőket, és minden esperes-kerület egy-egy plébániája is bemutatkozhatott. A gyermekek sokféle játékos és ügyességi versenyben vehettek részt. Volt kézműves-foglalkozás, falmászás, kvízjáték, szerencsekerék, akadályverseny és táncos dicsőítés is.
Pünkösd előtti csütörtökről péntekre virradó éjjel ismeretlen tettesek dúlták fel a mátraverebély-szentkúti, évente kétszázezer zarándok által látogatott nemzeti kegyhelyet. A szabadtéri oltár felőli ajtóra szerelt vaspántot feltörve behatoltak az 1763-ban épült, négy évtizede bazilikai rangra emelt templomba. Elkezdték feszegetni a perselyeket, de mivel nem jártak sikerrel, célpontot változtattak, és feltörték a szentségházat.
A Hajdúdorogi egyházmegye alapításának századik évfordulója alkalmából június 3-án a szent liturgián Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek mondta a homíliát. – Nagy ünnepe van ma a Hajdúdorogi egyházmegyének, de az egész magyar egyháznak is – kezdte szentbeszédét a bíboros. – Száz évvel ezelőtt alapította X. Szent Piusz pápa a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegyét. Az Ungvári Unióból származó bizánci szertartású katolikus egyháznak ekkor már nagy múltja volt hazánkban. Az egyházmegye születését éppen az indokolta, hogy ezen a tájon a görögkatolikus hívek magyarok voltak, akik a magyar nyelvet kívánták használni az egyházi életben is.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) május 30. és 31. között megtartott nyári rendes ülését követően Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke és Mohos Gábor, a konferencia titkára sajtótájékoztatón számolt be az ott elhangzottakról. Elmondták, hogy a napirendi pontok között szerepelt a köznevelés finanszírozásának, a kötelezően bevezetendő erkölcs- és hittanoktatásnak, valamint a szociális intézmények helyzetének kérdése, melynek kapcsán a testület megállapította, hogy továbbra is sok a nyitott kérdés ezeken a területeken. Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: a hónapok óta húzódó kérdések miatt kéréseket fogalmaztak meg az illetékes hatóságokhoz, hiszen kormányrendelet készül az eddig is biztosított állami finanszírozás elosztásáról, annak alapjáról és módjáról. A konferencia tagjai azonban attól félnek, hogy ez az eddigi megszokott rendszertől sok mindenben eltér majd, és érintheti a kistelepülési, a közgyűjteményi és az épületrekonstrukciós támogatásokat, a hittanóradíjakat, a bérkompenzációkat is.
A milánói dómban pünkösdvasárnap nyitotta meg Angelo Scola bíboros a családok hetedik világtalálkozóját. A keresztény hit szerinti család egy férfi és egy nő hívő, az élettel szemben nyitott kapcsolata – mondta a bíboros. A Családtanács 1994 óta háromévenként rendezi meg a találkozót, amelynek következő helyszíne Philadelphia lesz.
Június 2-án este háromszázötvenezer ember részvételével került sor a „tanúságtételek ünnepére” Milánóban. Evangéliumi szellemben zene és színpadi koreográfia színesítette a programot, amelynek keretében XVI. Benedek pápa este fél kilenctől egy órán keresztül válaszolt a családi élet legsúlyosabb problémáit érintő kérdésekre, többek között a görög válsággal, az Emilia-Romagna tartományban történt földrengés drámájával kapcsolatban. A pápa mindenkit arra hívott, mindig bízzanak Istenben.
Úrnapja ünnepén világszerte csaknem minden plébánia közössége hajnalban gyülekezik. Hol a templomkert négy sarkánál, hol az egész települést átölelve az utcákon ideiglenes oltárokat építenek az égtájak felé igazítva. Ágakból, levelekből, virágokból sátrakat emelnek föléjük, és szirmokból szőtt szőnyegekkel kötik össze őket. A szemet gyönyörködtető kompozíciók elkészítése megtiszteltetés és büszkeség: a kisebb-nagyobb közösségek kézzelfogható jelét adják életüknek, hitüknek. Előkészítik az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő Krisztus dicsőséges körmenetét.