Világ-nézet katolikus szemmel

Az még csak hagyján, hogy színház az egész világ, s hogy minden, de minden politika – a tetejébe a sport is messze túlmutat önmagán, és társadalmunk, életünk valamennyi szintjét át- meg átjárja. Főként a foci. Jó példa erre a múlt vasárnap spanyol győzelemmel zárult labdarúgó-Európa-bajnokság, melyet ugyebár Lengyelországban és Ukrajnában rendeztek: számtalan érdekes világ- és gazdaságpolitikai részlettel szolgált. A görög és a német válogatott mérkőzése során óhatatlanul felmerült, hogy Görögországot a Németországtól kapott eurómilliárdokkal próbálják talpra állítani – Angela Merkel német kancellár pedig a lelátón ült, árgus tekintettel, diadalra éhesen…

Világ-nézet katolikus szemmel
Meglehet olcsó, szellemeskedő szójátéknak hat e felszólítás – mégsem egészen az. Ha úgy érezzük, nincs remény, mégis bízzunk, vagyis a Szentírás szerint a „remény ellenére reménykedjünk”. Reménytelen helyzetekben is reménykedjünk, bízva Isten üdvözítő akaratában. Határolódjunk el a balsors prófétáitól.
Ötven évvel ezelőtt, a II. vatikáni zsinatot megnyitó beszédében az idős XXIII. János pápa nagy meglepetést keltett, amikor a balsors e prófétáitól azzal határolódott el, hogy nem tanultak a történelemből, és azt hiszik, hogy a kereszténységgel szemben csak ma tapasztalható ellenállás. Elfelejtik, hogy Jézus úgy küldte tanítványait a világba, mint bárányokat a farkasok közé…

a keresztény társadalmi tanítás tükrében 1.

A magyar kormány által az elmúlt hetekben kezdeményezett Új Nemzeti Konzultáció lehetőséget és feladatot kínál számunkra, hogy üzenetként felmutassuk értékeinket hozzánk közel álló embertársaink számára, gondolkodásra késztetve és segítve őket a feltett kérdések megválaszolásában.

Az Új Nemzeti Konzultáció egyúttal lehetővé teheti a keresztény értékek társadalmi szintű megjelenítését a kormányzathoz beérkező válaszok által, hozzájárulva egy igazságos és felelős társadalom kialakulásához. A korábbi konzultációhoz hasonlóan, keresztény szakemberekkel folytatott közös munka eredményeként a Jezsuita Európa Iroda (OCIPE) szempontokat vet fel, hogy ezzel támogassa a nemzeti konzultáció keretében kiküldött kérdőívek kitöltését és a felvetett társadalmi szintű kérdésekben való elmélyülést. Az OCIPE azért is teszi ezt, mert az ív mind kérdéseit és megközelítéseit, mind válaszait tekintve túl kötött és szakmai. Ez sokszor igen nehéz feladat elé állította a munkacsoportot, mely tömörségre és közérthetőségre törekedett.

A hét kérdése

Aki valamennyire is nyomon követi a hazai híradásokat, minden bizonnyal értesült arról, hogy a magyar kormány nemzetközi pénzügyi szervezetektől szeretne anyagi segítséget kapni. Egyesek hitelmegállapodásról, az ország vezetői viszont védőhálóról beszélnek. Mint mondják, csupán a befektetői bizalom erősítése miatt van szükség e megegyezésre, s hangsúlyozzák: nem feltétlenül a „napi kiadásokat” akarják fedezni a kölcsönösszegből. Hosszú hónapokig volt egy főtárgyalónk, aztán kineveztek egy tárca nélküli minisztert, ám a mai napig nem született megegyezés, sőt az érdemi tárgyalások sem kezdődtek el.

Hétről hétre – embertől emberig

Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.

A Karolina Gimnázium 7. B osztályával a közelmúltban három csodálatos napot töltöttünk Délvidéken a „Határtalanul” pályázat segítségével. Sok szép helyen jártunk a lányokkal: Újvidék, Pétervárad, Fruska Gora Nemzeti Park, Nagybecskerek, Muzslya, Torda, Szabadka, Palics. Rengeteg emlékkel gazdagodtunk. Legjobban talán az aracsi pusztatemplom tetszett.

Krisztus után 500 körül élt egy fiatalember, aki ismerte az első, latin nyelven íródott szabályrendszert (regulát), a kilencvenöt fejezetből álló Regula Magistrit, de hallott az egyiptomi és szíriai aszkétákról, remetékről és szerzetesekről is. Sokféleképpen igyekeztek megjeleníteni a későbbi korok ezt a férfiút, akinek a nevéhez a nyugati szerzetesség kialakulása köthető.

A szerzetesség csírái már Krisztus előtt jelentkeztek, gondoljunk csak a kumráni közösségre, de más vallásokban (iszlám, buddhizmus stb.) is találkozunk hasonló jelenséggel. Mit mutat ez? Hogy a szerzetesi életállapot az egyik alapvető létezésmód, s áthatja az emberi történelmet. Nem valami különcség, furcsaság, a „normális” élettől való eltérés, hanem az ember természetéből következő, a világhoz való egészséges viszonya fejeződik ki benne, hasonlóan a házas életállapothoz.