Felújítják a csíksomlyói kegytemplom orgonáját
A hangszer teljes felújítása szeptemberben kezdődik. Urbán Erik OFM templomigazgató felhívást tett közzé a javítások támogatására.
Olimpikonjainkért adtak hálát
Szeged–csanádi egyházmegye
A magyar olimpikonokért szólt az ima vasárnap a Szeged–csanádi egyházmegye katolikus templomaiban. A szentmisék hálaadó könyörgésében az olimpia hazai versenyzőiről emlékeztek meg – mondta el az MTI-nek a kezdeményező, Kiss-Rigó László megyés püspök, aki hangsúlyozta: „Olimpikonjaink nemcsak a sportban teljesítettek óriásit, hanem jellemben is hatalmasak, és példaképek lehetnek mindannyiunk számára.”
Több mint száz templomban hangzott el a könyörgés, amely hálát ad a magyar sportolók kiváló olimpiai eredményeiért, s példaként mutat rájuk a helyes önismeretben, akaraterőben, áldozatvállalásban, egymás iránti szolidaritásban, összetartozás-tudatban, a közös sikerek örömében és az élet szabályainak betartásában.
A klarisszák nyolcszáz éve
A szemlélődő szerzetesközösség jubileumán Szerte a világon idén ünnepli fennállásának nyolcszázadik évfordulóját Assisi Szent Klára rendje. Ebből az alkalomból augusztus 10–12. között lelki napokat tartottak Csíksomlyón a ferences kolostorban és a Szent Ágnesről nevezett Csíksomlyó Ágacskája klarissza monostorban.
A klarisszák a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével csaknem kétszázharminc év után, 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, majd 2000-ben Erdélyben is. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely a II. József-féle feloszlatásáig folyamatosan működött Magyarországon. Első kolostorukat 1239-ben alapították Nagyszombatban, Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk Budán, a Várban és Pesten, a Szerb utcában is.
Szent István hite
Sokszor gondolkodunk úgy a szentekről, mintha nekik könnyű lett volna hinni. Hiszen szentként éltek. Szent István királyról is élhet bennünk olyan képzet, hogy erős, mindenekfelett álló nagy uralkodó volt, akit a kísértések és a mindennapi bűnök messze elkerültek, mert nemcsak az országán, de önmagán is keményen uralkodott. Aztán, ha közelebbről megnézzük az életét, kiderül, hogy gyengeségei és az őt ért csapások – elsősorban gyermekei halála – könnyen taszíthatták volna a hitetlenségbe. Ki tudja, élete vége felé megfordult-e a fejében, hogy elhagyta őt az Isten, akit egész életében szolgálni szeretett volna, és Krisztus, akinek tanítását meg akarta gyökereztetni a magyarok között.
Gyerekszáj
Rotakapával az Úr szőlőjében
– Ágnes nővérnek hol van a kislánya? – kérdi Zsuzsi.
– Nincs kislányom.
– Miért nincs?
– Mert nem mentem férjhez.
– Nem? Miért nem?
– Mert így nincs gondom a családra, és többet tudok dolgozni az Úr szőlőjében.
– Az Úr szőlőjében? – álmélkodik Zsuzsi. – Hát azért kár … mert egy rotakapát lehetett volna venni, azzal gyorsan lehet dolgozni, és mégiscsak jó lenne, ha lenne kislánya!
Kőrösi Erzsébet Ágnes
szociális missziós nővér,
Gyöngyös
Bodza és fagyöngy
Házipatika
A trópusok kivételével mindenhol elterjedt fekete bodza (Sambucus nigra) olykor a tízméteres magasságot is elérheti. Tíz centiméter hosszú, tojásdad levelei ötösével állnak a levélnyélen. Az apró, illatos fehér virágok bogernyőt alkotnak, és május–júniusban nyílnak. A megtermékenyült virágokból kezdetben zöld, majd októberre fekete bogyók érnek.
Forró pillanatok a Kaszap-kupán
Napernyő, naptej, hűtőtáska, sok labda és több mint kétszáz ember a kánikulában – mindez az év egyik legmelegebb napján. Nos, mielőtt bárki egy újabb Balaton-parti pillanatképre gyanakodna, el kell árulnom, hogy szombaton az Új Ember szerkesztőségének debütáló futballcsapatával és szurkolóival a Kaszap István emlékére megrendezett focikupán jártunk Székesfehérváron.
Az újjáéledő Aquincum
Úgy húsz éve divatozott egy politológiai elmélet, amely a mai Magyarországot megkísérelte Pannóniára és Hunniára felosztani. Az elképzelés alapja az volt, hogy Kelet- és Nyugat-Magyarország nemcsak gazdasági fejlettség tekintetében, de kulturálisan is alapvetően eltér egymástól. Ma már jól látható, hogy a Pestet lenéző budai gőg volt a kiterjesztett elmélet alapja – ha akkor ezt a teóriát kritikátlanul elfogadja a politika, az ország a mainál sokkal rosszabb helyzetben lenne.