A Debreceni Virágkarnevál a cívisváros legismertebb rendezvénye, amely az utóbbi években egy teljes hetet felölelő rendezvénysorozattá alakult. A négy évtized alatt országos és nemzetközi viszonylatban is elismertté vált. A Speciális Fesztiválok kategóriájában 2009-ben kiváló minősítést kapott. Az ünnep Debrecen legnépszerűbb turisztikai eseménye is, ahová a világ szinte minden tájáról érkeznek fellépők és látogatók is.
Szombathely (latin nevén Savaria) a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút mellett jött létre. A rómaiak előbb ló- és kocsiváltó helyet létesítettek itt, majd várost építettek, amely az idők során egyre nagyobb lett, szépült és fejlődött. Mai lakói nem felejtik múltjukat, idén augusztus 24–26. között már tizenharmadik alkalommal rendezik meg a vasi megyeszékhelyen a Savaria Történelmi Karnevált (Ludi Savarienses).
Ó, a Balaton…
Barangolás Felsőörs és Pécsely között
Felsőörs és Alsóörs neve is arra utal, hogy a két település a szomszédságon kívül rokoni kapcsolatban is áll egymással. Hajdan egy Örs nevű királyi föld egyetlen települése volt a két falu. E testvériségen túl azonban más is összefűzi őket, mégpedig a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete: a vörös homokkő. Alsóörsön, Balatonalmádiban és Pálkövén évszázadokon át bányászták ezeket a köveket, s házakat, templomokat építettek, szobrokat faragtak belőlük. Cholnoky Jenő így írt a vörös kőből épült templomokról: „Egészen eredeti, magyar dolgok ezek. Egyszerűek, szerények, de ízlésesek és meghatóan szépen elhelyezettek.”
Könyvespolcra
A nyári melegben a tavak és a tengerek hűs vizei csábítóak, mégis sokan döntenek úgy, hogy szabadságuk eltöltéséhez úti célként egy-egy nagyvárost választanak. Ilyenkor a megfelelő ruha és az elegendő pénz mellett még két fontos felszerelésre van szükség: egy pontos térképre és egy jó útikönyvre. (Melyek után – valljuk be – nemegyszer az utolsó pillanatban kezd szaladgálni az ember.) Ha valaki a kikapcsolódásnak ezt a – szellemi és testi értelemben is meglehetősen aktív – formáját választja, általában csak arra tud időt és energiát fordítani, hogy múzeumról múzeumra, templomról templomra járva végignézze az adott hely legismertebb nevezetességeit.
A rádi temetőben augusztus 9-én elkísértük utolsó útjára kedves kollégánkat, Csermák Pétert, aki a Ferenciek terei könyvesboltunk vezetője volt. Péter augusztus 1-jén délelőtt a váci kórházban tragikus hirtelenséggel, szívmegállás következtében hunyt el. Az Új Ember kiadóhivatalának és szerkesztőségének minden munkatársa mély megrendüléssel osztozik Péter felesége és két gyermeke gyászában.
Parallax – nézetek kora
A nemes vallási hagyományok közös jellemzője, hogy a látható világ mellé láthatatlan világot alkotnak. A közvetlenül érzékelhető világ, a tárgyak, az élő természet, az emberi kapcsolatok képezik a közvetlenül megtapasztalható valóságot, s az istenek, angyalok, tündérek a közvetetten tapasztalhatót. A különböző vallások eltérő módon kapcsolják össze ezt a két dimenziót vagy szférát (a megnevezések kultúráktól függően változnak). Az animizmus szerint a szellemek világa benne rejtezik a tárgyi világban; mindenben, ami van, szellem lakozik. A panentheizmus szerint a tárgyakban, a természeti jelenségekben istenek élnek. A zsidóság világképe számos eget különböztet meg. A görögség istenei az Olimposzon laktak, ám rendre lelátogattak a harcmezőkre, és mindig megtalálták az emberekkel a szerelmi légyottok kamráit is.
A közreműködő: Ferencz Éva
Az igazi előadóművész – legyen szó bármilyen műfajról – számomra mindig médium, aki az előadása során kapcsolatba kerül az égiekkel, hogy lehozzon számunkra valamit a Földre. Egyféle szertartás ez… Ferencz Évát nem először láttam-hallottam énekelni. Minap a Litea könyvesboltba, Katona Pál, a Kaliforniából hazalátogató magyar költő kötetének bemutatójára hívták meg. Elhivatottságból, a jó vers iránti szeretetből vállalta a fellépést. Ferencz Éva volt az irodalmi műsorban „a műsor”. Egyszerű, fehér ruhában, régi, csángó szőttes övvel a derekán, sámándobbal a kezében áll közönsége elé. Majd felcsendül a dal: Édes hazám / Magyar hazám / Itt nevelt fel / Apám anyám / Itt ringattak a bőcsüben / E szép honnak szent ölében.
A 65. Locarnói Filmfesztivál ökumenikus díja
A locarnói filmekből és a köréjük épített kulturális, média- és gazdasági jellegű tevékenységekből, vásárokból, szakmai beszélgetésekből, sajtótájékoztatókból, életmű-bemutatókból összeállított filmes piac múlt vasárnap zárta kapuit. Idén részt vehettem a fesztivál történetében negyvenedik alkalommal öszszehívott ökumenikus zsűri munkájában. Amerikai, francia, olasz, svájci és német kollégáimmal a nyilvános szakmai vetítéseken végignéztük a tizenkilenc versenyfilmet és a más kategóriában bemutatott jó néhány játékfilmet. Mivel ez a fesztivál (sok más hasonlóval szemben) tartalmaz versenyprogramot is, így a nemzetközi zsűri mellett a fesztivál által meghívott, úgynevezett független zsűrik is adtak ki díjakat. Ezek egyike az ökumenikus zsűri díja, amely sokak szerint a filmkritikusok (FIPRESCI) díja mellett a legnagyobb tekintélyűnek számít.