Egy bajor nő szentté avatása elé

A kicsik és a jelentéktelenek mutatják a hit útját. Október 21-én a Vatikánban XVI. Benedek pápa a szentek sorába iktat többek között egy bajor származású világi hívőt, Anna Schäffert, aki mélységes krisztusi szeretetről tett tanúságot. Hosszú éveken át ágyhoz kötött betegként folytatta misszionáriusi tevékenységét. 1925- ben hunyt el, és 1999-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa.

A bajor nép vallásosságában már jóval XVI. Benedek pápa megválasztása előtt a középpontba került egy balesetet szenvedett, megbénult, élete értelmét Jézusban megtalált lány, akinek képét egymás között terjesztették az emberek, s a bajban lévők a közbenjárását kérték. Jól ismertem egy idős asszonyt, egy kis község polgármesterének feleségét, aki már a nyolcvanas években úgy beszélt róla, mint a jövő nagy szentjéről, holott akkoriban még híre sem volt annak, hogy boldoggá avatják.

Az egyiptomi vezetés kopt kritikája

Pakhomiosz kopt ortodox metropolita után a kopt-katolikus patriarchátus adminisztrátora, Kyrillos William Samaan assiuti püspök (képünkön) is hiányolja a keresztények képviseletét az egyiptomi kormányban. Míg 2011 előtt a kevesebb miniszterből legalább kettő mindig keresztény volt, most Mohamed Murszi elnök augusztus 2-án alakított kormányában egyetlen keresztény kapott miniszteri tárcát: Nadia Eskandar Zukhari kutatási miniszter asszony. Az igazi baj azonban az, hogy a kormány tagjai nem jól képzettek, és Murszi elnök nem teljesítette ígéretét, hogy kilép a Muzulmán Testvériség pártjából – hangzik a bírálat. (KAP)

A washingtoni Pew Research Center’s augusztus 8-án tette közzé nagyszabású tanulmányát az iszlám világról. Harmincnyolcezer felnőtt muzulmánt kérdeztek meg harminckilenc országban. Mindnyájan vallották, hogy egy Isten van, és Mohamed a prófétája, ám véleményük eltér abban a vonatkozásban, hogy mennyire fontos számukra a vallás.

Gondolatok a Rimini Meeting kapcsán

Immár harmincharmadik alkalommal rendezik meg az Adria-tenger partján lévő neves olasz városban a Rimini Meetinget, melyre ezúttal augusztus 19. és 25. között kerül sor. (A lapzártánk után kezdődő eseményről következő számunkban részletesen beszámolunk.) Mottója: „Az ember természete kapcsolat a végtelennel”, mint általában, most is kapcsolódik az előző évihez: „És a létezés végtelen bizonyossággá válik.” Ha realista módon, tehát a valóságból kiindulva, annak egyetlen részletét sem figyelmen kívül hagyva és keresztény tudatossággal éljük meg létezésünket, egyre gazdagodó tapasztalatunk a végtelenre vonatkozó bizonyossággá válhat.

Háromszáz éves Győr-Sziget temploma

Sokan konzervatívnak tartják a katolikus egyházat, ám ami azt illeti, van is mit konzerválnunk. Egy plébános barátom előbbi szavai jutottak eszembe, amikor megtudtam, hogy a lakásunktól pár percnyi sétára található kis templom idén ünnepli felszentelésének háromszázadik évfordulóját. Építésekor talán még nem is számított olyan kicsinek az 1905 óta Győrhöz tartozó, korábban azonban önálló faluként működő Sziget temploma, amelyben mind a mai napig „telt házzal” ünneplik a szentmiséket.

Balatonalmádi igazi kis „ékszerdoboz” a magyar tenger partján. Történelmi és szakrális műemlékekben, művészeti értékekben gazdag kisváros, ahol évente sok ezer turista és zarándok fordul meg, s a fürdőzés, a gasztronómiai élvezetek mellett töltekezhet a helyi kulturális, lelki és szellemi élményekkel is.

Sokan nem is tudják, hogy Balatonalmádi történelmi magjának, az ősi vörösberényi településrésznek a története egészen az államalapítás koráig nyúlik vissza. Amikor Szent István király (illetve egyes kutatók szerint még Géza fejedelem) megalapította a veszprémvölgyi görög apácakolostort, fenntartására az apácáknak adományozta a tóparti községet is, amely akkortájt a Villa Zaarberény nevet viselte, később pedig Szárberényként, majd Vörösberényként vált ismertté. Az oklevelek 1297-ben említik először a falu Szent Márton-egyházát, amely a reformáció idején a reformátusok kezelésébe került.