Templomi anzix Balatonalmádiból

Ekkor épült meg erődítésszerű kőkerítése. A kisváros címerében az ősi templom látható. A török idők alatt a veszprémvölgyi apácák elmenekültek, majd a XVII. században birtokaikat, így Vörösberényt is a jezsuiták győri kollégiuma kapta meg. Itt építették fel a jezsuiták egykori kolostorukat és a Szent Sírkápolnát. A később épült katolikus templomot, amely ma a szertartások mellett értékes régi-zenei koncerteknek is helyszíne, 1779-ben szentelték fel Loyolai Szent Ignác tiszteletére Buffler Gáspár rendfőnök irányításával.


A hajlék a barokk építészet és festészet egyik hazai gyöngyszeme. Értékes, reprezentatív freskóit Bucher Xavér Ferenc (1748–1811) veszprémi festő készítette, akinek a főegyházmegye számos templomában láthatók faliképei, oltárfestményei. A főoltárkép Loyolai Szent Ignácot ábrázolja, amint kezében imádságoskönyvet tart, rajta a jezsuiták jelmondatával: „Omnia ad maiorem Dei gloriam” (Mindent Isten nagyobb dicsőségére).
A város másik ékessége a település korábbi központjában, a piac mellett emelkedő Szent Margit-kápolna, amely 1844-ben közadakozásból épült. Almádi főplébániáját és szentegyházát viszont csak jóval később, a trianoni békeszerződés aláírásának tizedik évfordulóján, 1930. június 4-én szentelték fel Szent Imre herceg tiszteletére. A Medgyaszay István tervei alapján, magyaros szecessziós stílusban épült templom mellett áll az a Szent Jobb-kápolna, amely Balatonalmádit az utóbbi években zarándokhellyé tette. A kápolna hasonmása annak az eredetileg a budai Várban épült Zsigmond-kápolnának, ahol 1901 és 1944 között a Szent Jobbot őrizték. A háborús pusztítás martalékává lett budai szentélyt Lotz Károly tervezte és Róth Miksa építette. Az egykori kápolna mennyezetét díszítő és Szent István királyt ábrázoló aranymozaikot, a tabernákulumot, az oltárt és a kegytárgyakat Pintér Sándor egykori almádi plébános vitette Balatonalmádiba, és helyeztette el az 1957-ben felépített hasonmás hajlékban. A kápolna nemrég kapott egy fragmentumot, mely a Szent Jobb-ereklyéből származik, de megtalálhatók itt Szent Imre és Boldog Gizella ereklyéi is. Így a balatonalmádi Szent Jobb-kápolna a magyar szent királyi család zarándokhajlékává vált. Szabadtéri misézőhellyel is rendelkezik az Angyalos Boldogasszony-kápolna, amely a város káptalanfüredi településrészén áll. Első épületét a múlt század elején mariánus ferencesek építtették, majd a kilencvenes évek elején helyi összefogással kibővítették. A kápolna kegyképe különösen értékes, a Segítő Szűz Máriát ábrázolja.
A helyi turisztikai egyesület kezdeményezésére és a keresztény közösségek összefogásával az idén nyáron júniustól augusztus végéig tárt kapukkal várják az érdeklődőket Balatonalmádi templomai. Útjára indítottak egy úgynevezett templomi körtúrát is, melynek során szombatonként meghatározott időpontokban idegenvezetők mutatják be a vendégeknek városuk szent helyeit. A körséta autóval, kerékpárral vagy gyalogosan is megtehető, és a megadott időpontokban bármely helyszínen be lehet kapcsolódni a programba.

 

Fotó: Toldi Éva