Vörös Győző jordániai feltárásairól

Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni… – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette… Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.

Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula”: a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája…

Ó, a Balaton…

Barangolás Felsőörs és Pécsely között

Felsőörs és Alsóörs neve is arra utal, hogy a két település a szomszédságon kívül rokoni kapcsolatban is áll egymással. Hajdan egy Örs nevű királyi föld egyetlen települése volt a két falu. E testvériségen túl azonban más is összefűzi őket, mégpedig a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete: a vörös homokkő. Alsóörsön, Balatonalmádiban és Pálkövén évszázadokon át bányászták ezeket a köveket, s házakat, templomokat építettek, szobrokat faragtak belőlük. Cholnoky Jenő így írt a vörös kőből épült templomokról: „Egészen eredeti, magyar dolgok ezek. Egyszerűek, szerények, de ízlésesek és meghatóan szépen elhelyezettek.”