2012/3. Segítő-készségek
{gallery}stories/Embertars/2012-03:200:300:1:1{/gallery}
Gyerekszáj
Ártatlanság
Marcsi lányunk, amikor a nagyszülőknél van, a misén a kóruson szokott ülni, az orgonánál. Általában jól viselkedik, de egyszer igen eleven volt. Meg is jegyezte a kántor néni a mise után: – Marcsi, nem ismerek rád! – Én rád ismerek! – válaszolta ártatlan arccal.
A házipatika növényei
Galagonya (Crataegus)
„Őszi éjjel / izzik a galagonya / izzik a galagonya / ruhája…” – Weöres Sándornak ez a verssora gyökeret vert az ifjúság tudatában. A rózsafélék családjába tartozó cserje vagy fa alakú galagonya (Crataegus) fehér virágaiból – megporzás után – apró alma formájú termések fejlődnek, amelyek belül lisztes állagúak. Jellemzőek a fényeszöld, karéjos levelek, amelyek ősszel pirosra színeződnek, mielőtt lehullanak.
Virágözön Csokonai városában
A Debreceni Virágkarnevál a cívisváros legismertebb rendezvénye, amely az utóbbi években egy teljes hetet felölelő rendezvénysorozattá alakult. A négy évtized alatt országos és nemzetközi viszonylatban is elismertté vált. A Speciális Fesztiválok kategóriájában 2009-ben kiváló minősítést kapott. Az ünnep Debrecen legnépszerűbb turisztikai eseménye is, ahová a világ szinte minden tájáról érkeznek fellépők és látogatók is.
Ludi Savarienses
Szombathely (latin nevén Savaria) a Pannónián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a Borostyánút mellett jött létre. A rómaiak előbb ló- és kocsiváltó helyet létesítettek itt, majd várost építettek, amely az idők során egyre nagyobb lett, szépült és fejlődött. Mai lakói nem felejtik múltjukat, idén augusztus 24–26. között már tizenharmadik alkalommal rendezik meg a vasi megyeszékhelyen a Savaria Történelmi Karnevált (Ludi Savarienses).
Az Isten szőlőskertjében
Ó, a Balaton…
Barangolás Felsőörs és Pécsely között
Felsőörs és Alsóörs neve is arra utal, hogy a két település a szomszédságon kívül rokoni kapcsolatban is áll egymással. Hajdan egy Örs nevű királyi föld egyetlen települése volt a két falu. E testvériségen túl azonban más is összefűzi őket, mégpedig a Balaton-felvidék jellegzetes kőzete: a vörös homokkő. Alsóörsön, Balatonalmádiban és Pálkövén évszázadokon át bányászták ezeket a köveket, s házakat, templomokat építettek, szobrokat faragtak belőlük. Cholnoky Jenő így írt a vörös kőből épült templomokról: „Egészen eredeti, magyar dolgok ezek. Egyszerűek, szerények, de ízlésesek és meghatóan szépen elhelyezettek.”
Fővárosunk – ahogyan még nem láttuk
Könyvespolcra
A nyári melegben a tavak és a tengerek hűs vizei csábítóak, mégis sokan döntenek úgy, hogy szabadságuk eltöltéséhez úti célként egy-egy nagyvárost választanak. Ilyenkor a megfelelő ruha és az elegendő pénz mellett még két fontos felszerelésre van szükség: egy pontos térképre és egy jó útikönyvre. (Melyek után – valljuk be – nemegyszer az utolsó pillanatban kezd szaladgálni az ember.) Ha valaki a kikapcsolódásnak ezt a – szellemi és testi értelemben is meglehetősen aktív – formáját választja, általában csak arra tud időt és energiát fordítani, hogy múzeumról múzeumra, templomról templomra járva végignézze az adott hely legismertebb nevezetességeit.