Egyháziak állami kitüntetése

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere augusztus 20-a alkalmából a köztársasági elnök megbízása alapján kitüntetéseket adott át Budapesten a tudomány és a kultúra hazai képviselőinek, köztük az alábbi egyházi személyeknek, illetve egyházi intézményekben dolgozó világi munkatársaknak.

A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át Székely János püspök, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karának egyetemi docense az Esztergom–budapesti főegyházmegye oktatási és kulturális tevékenységének összefogásáért, oktatói-nevelői tevékenységéért, valamint az országos cigánypasztoráció megszervezéséért. Szintén a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült Nyékyné Gaizler Judit, a PPKE Információs Technológiai Karának dékánja, egyetemi docens a magyar számítástechnikai kultúra terjesztéséért, a programozási módszertan és a programozási nyelvek kutatásáért, oktató-nevelő, valamint iskolateremtő és intézményvezetői tevékenysége elismeréseként.

Beszélgetés Jakubinyi György érsekkel Szent István ünnepén

A Regnum Marianum – Mária országa – nem ismeri a politikai határokat, szellemi közösségbe vonja a határon innen és túl élő magyarságot. Az országát a Szűzanya oltalmába ajánló első, szent királyunk ünnepén Jakubinyi György gyulafehérvári érseket kérdeztük a Szent Istváni örökség aktualitásáról.

– Hogyan látja érsek úr, mi lehet Szent István személyének és művének legfontosabb üzenete a mai kor számára?

– Minden kor embere eszményképeket keres. Mai, megosztott világunkban is sok a „sztár”: a sportban, a filmek világában. Ám a hívő ember körülnéz: vannak-e korunkban olyanok, akik életpéldájukkal megmutatják, hogyan lehet az elvilágiasodott világban is tanúságtevő kereszténynek lenni? Szent István jelentőségét éppen ez adja meg: közvetlenül a magyarság honfoglalása és megkeresztelkedése után megmutatta, hogyan lehet valaki egyszerre magyar és keresztény.

Örömhirdetés

Az evangelizálás mint prófétai kritika, mint performatív beszéd – erről elmélkedtünk az elmúlt alkalmakkal. Ha továbbvisszük ezt a gondolati fonalat, felmerül a kérdés: Mi lesz az eredménye mindennek? Az erővel, hatalommal megszólaló evangélium milyen hatást gyakorol a világra? Egyrészt bizonyos, hogy ez Isten titka, hiszen ő dönt arról, miként és kinek juttat kegyelmet, kit és mire hív el, milyen módon irányítja a világ és az emberi történelem sorsát. Másrészt azonban a Szentírás alapján igenis kijelenthetjük, hogy körvonalaiban megsejthetjük azt a valóságot, amelyet az igehirdetés szava felépít a világban. Az első egyház számára csodálatos tapasztalat volt a keresztségből és a közös hitből fakadó élet.

Teremtésvédelem

Ezt a kérdést olvastam valahol, és nagyon megtetszett a szójáték, ezért idézem itt a címben. Tapasztalatból tudom, hogy sokan nem ismerik azt az új eljáráscsoportot, amelyet teljes nevén nanotechnológiának neveznek. Egyesek még a szót sem hallották. Pedig az utóbbi évek, az elmúlt néhány évtized egyik legsikeresebb, legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető, új technológiai eljárásainak összefoglaló nevéről van itt szó.
Nézzük a dolgot kicsit közelebbről, mi több, nagyon közelről, hiszen igen apró termékekről beszélünk. Erre utal a „nano” előtag. Egy nanométer a milliméter milliomodrésze.

Vörös Győző jordániai feltárásairól

Fellegekbe nyúló szikla tetején épült erődítmény, s ezért szinte bevehetetlen volt; maga a természet gondoskodott róla, hogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen legyen: ugyanis minden oldalról feneketlen szakadékok övezik, amelyeken lehetetlen átkelni… – jegyzi meg Machaerusról Josephus Flavius A zsidó háború VII. könyvének hatodik fejezetében. Részletesen ír a várról, sorsáról és lerombolásáról. A zsidók története XVIII. könyvének ötödik fejezete ismét a citadellába visz: Heródes elfogatta Keresztelő Jánost, Machaerus várába vitette, és ott kivégeztette… Jordániában, e történelmi-evangéliumi helyszínen kutat immár három éve Vörös Győző egyiptológus, ókorkutató, akinek idén nyáron a rangos és nagy múltú jeruzsálemi Revue Biblique folyóirat közölte Machaerus: Keresztelő Szent János Golgotája című tanulmányát.

Szerinte a Machaerus olyan, mint egy reflexiós hologram darabkája, amelybe belenézve megláthatjuk az eredeti teljes képet. A Machaerus ilyen töredék, afféle múltőrző „időkapszula”: a palota átvérzett falai által megismerhető a Krisztus előtti és utáni I. század világa. A Holt-tenger keleti partján magasodó sasfészekből rálátni a nyugati oldal heródesi erődítményeire, Jerikó házaira, Betlehemre, a távolban pedig megcsillan Jeruzsálem aranykupolája…