„Írok nektek…”

Örömhirdetés – ma

János apostol első levelében így fordul az olvasóihoz: „Írok nektek.” A Római Birodalom infrastruktúrájával, postaszolgálatának kiváló voltával, az egész mediterráneumot behálózó útjaival, kapcsolataival, egységes közigazgatásával megteremtette a levelezés aranykorát. Cicero, Horatius vagy éppen Seneca köteteket megtöltő levelezése nem csupán irodalmi ínyencség, hanem lenyomata egy kornak, amelyben virágzott az írott szó általi kommunikáció, s a szépen, mívesen megírt levél nemcsak a feladó és a címzett, de minden érdeklődő olvasmányává vált. A leveleket ugyanis már azelőtt elkezdték másolni, hogy célba érhettek volna, s olykor idegenek előbb olvasták őket, mint maguk az érintettek.

Mi a bio?

Teremtésvédelem

Bio. Sokszor olvashatjuk, hallhatjuk, hogy biotermék, biopiac, biotechnológiai, ám a „bio” szócskát is tartalmazó kifejezések jelentése nem mindig egyértelmű. A „bio” kezdetű szóösszetételeket használók mostanában e szavakkal valamiféle természetes vagy természetközeli, ökológiailag fenntartható, környezetbarát üzenetet szeretnének továbbítani, amely napjainkban már nemcsak divat, hanem egyre inkább elvárás is. Az előbbi felsorolásból a „biotechnológiai” kifejezés nem ökológiai fenntarthatóságra utal, hanem egy olyan fontos, századunkban megkerülhetetlen tudományágra, amely nélkül ma már nemigen tudnánk élni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a biotechnológiai tudás alkalmazása során bizony nem ritka az olyan eset, amely környezetbarát megközelítéssel biztosan nem jellemezhető.

Fohászok a magyar családokért

Mindszenty-emlékzarándoklat Máriaremetére

Jubileumi, engesztelő zarándoklatot tartottak szeptember 15-én Budapesten, annak emlékére, hogy hatvanöt évvel ezelőtt hirdette meg Mindszenty József bíboros, hercegprímás a Boldogasszony évét. Az akkoriban országszerte megszervezett zarándoklatok és lelki programok egyik legjelentősebb eseménye volt a városmajor-máriaremetei férfi zarándoklat. Érseki székfoglaló beszédéhez hűen a százezer fős menet élén Mindszenty József haladt. „Akarok jó pásztor lenni, aki – ha kell – életét adja juhaiért, Egyházáért, hazájáért. (…) Akarok lenni népem lelkiismerete, hivatott ébresztőjeként kopogtatok lelketek ajtaján, a föltetsző tévelyek ellenében az örök igazságokat közvetítem népemnek és nemzetemnek.”

Magyar kiválóságokra emlékeztek

Van még jó hírünk

A száz éve született Szentágothai János agykutatóra kerekasztal-beszélgetéssel, Solti György karmesterre pedig koncerttel emlékeztek szeptember 14-én az ENSZ Nevelésügyi, Kulturális és Tudományos Szervezete (UNESCO) párizsi székházában. Tudomány és zene címmel, Irina Bokova főigazgató fővédnökségével rendezték meg az emléknapot, amelyen az agykutató lánya, Szentágothai Klára és a karnagy özvegye, Lady Valerie Solti is jelen volt. A kerekasztal-beszélgetést Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, a magyar UNESCO-bizottság elnöke – Szentágothai János veje – nyitotta meg.

A kisebbségi létről a hit fényében

Kárpátaljára látogatott Erdő Péter bíboros

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek Majnek Antal munkácsi megyés püspök meghívására szeptember 16-án Kárpátalján, a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása-templomban mondott búcsúi szentmisét, majd részt vett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán tartott ünnepségen, és megáldotta Mádl Ferenc köztársasági elnök emléktábláját.

Fohászok a magyar családokért

Mindszenty-emlékzarándoklat Máriaremetére

A Mindszenty-zarándoklat menetébe bekapcsolódtak az eddig már kilencezer kilométert megtett és éppen hazánkon áthaladó „Tengertől tengerig” életvédő zarándoklat résztvevői is a czêstochowai Fekete Madonna kegyképének hiteles másolatával. Az elhangzó fohászok az édesanyákért, a családokért, a gyermekekért, az élet tiszteletéért és védelméért is szót emeltek. Az imák mellett különböző témaköröket érintő elmélkedéseket hallgathattak meg az úton lévő hívek. Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora a papi és szerzetesi hivatások ébresztéséről, Székely János esztergom–budapesti segédpüspök a hit évéről, Janig Péter kórházlelkész a szenvedés, a betegség elfogadásáról, Bíró László püspök pedig a keresztény családról beszélt.

Tíz éve avatták szentté

Pio atya a szeretetért

A délolasz kapucinus szerzetes, Pio atya közismert és közkedvelt szent. Valószínűleg rendkívüli adományai tették híressé: fiatalkorától magán viselte Krisztus megváltó sebeit, látomásai voltak, bilokált (egyszerre két helyen volt jelen), különösen gyóntatóként léleklátó volt, gyógyító erővel bírt, és jövendölt.
Benevento tartomány Pietrelcina falujában született 1887- ben. Szülei hét gyermeke közül a negyedik volt Ferenc. 1903-ban lépett be a kapucinus rendbe, ahol a Pio (Piusz) nevet kapta. Igazán példás élete azonban már korábban megkezdődött. Nagyon hamar fölébredt benne a vágy, hogy szenvedhessen Jézus szeretetéért. Valójában ebben vált igazán nagy szentté.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.