Ünnep
valamikor a sovány vasárnapok
úgy tántorogtak
mint megboldogult mennyasszonyok
a háromnapos lakodalomra
távolról jöttek mégis hazataláltak
valamikor a sovány vasárnapok
úgy tántorogtak
mint megboldogult mennyasszonyok
a háromnapos lakodalomra
távolról jöttek mégis hazataláltak
Soványodott egregyi Madonna,
Orcád megrezzen a rigószóra.
Vastagodik az esti szürkület,
elém vetődik, Uram, a rettenet,
nem tudom, merről jön,
ki küldi rám a szerelmet.
Nézőtér
Nyolc évvel a forgatást követően, október 4-én a mozikba került a Fekete István regényéből készült Tüskevár. A filmet 2004-ben kezdték forgatni, ám pénzhiány miatt csak tavaly fejezték be. Korántsem volt könnyű dolguk tehát az alkotóknak, akik szerint, ha a film hatására csupán egyetlen apuka is elviszi a gyermekét horgászni, már megérte elkészíteni. De miben más ez a Tüskevár, mint a Magyar Televízió 1967-es sorozata? Színes és szélesvásznú… S miben még?
A történet ugyanaz: két srác, Tutajos és Bütyök a „káposztaszagú” Budapestről a Kis-Balaton sás- és nádtengerébe érkezik, s az öreg csősz, Matula bácsi szárnyai alatt tölti a nyári szünidőt, horgászattal, vadászattal, csupa-csupa kalanddal.
Bebo Károly (1712 körül–1779), a Zichy-család udvari szobrásza faragta kőbe a tűztől, a földrengéstől, illetve a pestisjárványtól óvó védőszentek, Flórián, Néri Fülöp és Borromeo Károly figuráját. A külön álló kompozíciókat 1819-ben egymás mellé rendezve, Fogadalmi oltár formájában állították fel Óbudán.
Vámbéry Árminra emlékezünk
Száznyolcvan éve született, százötven évvel ezelőtt indult legnagyobb útjára Vámbéry Ármin orientalista, turkológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Jóllehet a világhírűvé lett félárva magyar születési ideje bizonytalan; ő maga később az 1832-es évet határozta meg, amikor az angol udvar követe Viktória királynő személyes utasítására felkereste a magyar tudóst, hogy árulja el születésnapjának dátumát. A történet szerint ugyanis a királynő az általa nagyra tartott Vámbéryt minden évben személyesen kívánta köszönteni.
A hét szentje
„Sokszor hallani elszomorító hangokat, azokét, (…) akik a modern időkben csak hanyatlást látnak. Egyre csak azt ismétlik, hogy a mi korunk a múlttal összevetve tartósan romlásba süllyedt. Mintha semmit sem tanultak volna a történelemből, amely az élet tanítómestere. S mintha a régi zsinatok korában minden a keresztény tanítás, a keresztény élet és a hit szabadságának diadalával ment volna végbe. De nekünk más a véleményünk, mint a romlás ezen prófétáinak, akik mindig balsorsot látnak előre, mintha a világ pusztulása állna küszöbön.
Görögkatolikus lelkiség
Az imádság célja az Istennel való kapcsolattartás. Mindenki számára világos lehet, hogy az imádság nem csupán „beszélgetést” jelent. Ugyanis vannak olyan élethelyzetek, amikor nincs alkalmunk arra, hogy szavainkkal fogalmazzuk meg imánkat, de gondolatban még mindig imádkozhatunk. Sőt, mindig lehetőségünk van arra, hogy cselekedeteinket felajánljuk Istennek, s ő szeretettel fogad el tőlünk mindent, a bűnt kivéve. A cél tehát az, hogy kapcsolatban legyünk Istennel, s ez a kapcsolat minél teljesebb legyen. Így egyre jobban megismerhetjük és szerethetjük őt, s ennek fényében – és a régi kis katekizmus „Mi dolgunk a világon?” kérdésére fülünkben még visszacsengő válasz alapján – irányítva életünket haladunk afelé, hogy az örök boldogságban a számunkra lehető legteljesebb kapcsolatban az ő színe látását élvezhessük.