Van még jó hírünk
Németországot nevezik a modern villamosközlekedés szülőhazájának, hiszen 1879- ben, egy berlini kiállításon mutatták be az első olyan villanyhajtású vasutat, amely az áramot nem beszerelt akkumulátorból szerezte, hanem áramszedő segítségével, vezetékből nyerte.
„A jászolhoz elsősorban ennivaló reményében mennek. Mi is ennivalóért megyünk ebbe a közösségbe – húzom fel a szemöldököm a nemrég újraindult ferences klub bemutatkozását olvasva –, testünket tápláló ennivalóért (pizza) – vonom össze a szemöldököm – és lelkünket tápláló ennivalóért (előadás)” – nyugtázom „na, azért!”-tal, mosolyogva. Mi a csuda lehet ez a klub? Most aztán tényleg érdekel! Elmegyek hát, és megnézem. Merthogy azt még értem, hogy katolikus közösség meg lelki táplálék, de hogy jön ide a testi?
Örömhirdetés – ma
Ha az ember valami új dologgal találkozik, akkor vagy érdektelen (ez elég rossz alapállás – a valóság ízét veszítjük el így), vagy retteg, megijed, vagy megnyílik, befogad. Legyünk őszinték: a gyerekkor csodálkozásától a felnőttkor közönyén át könnyű eljutni az időskor szörnyülködéséig. Bizonyos szempontból érthető ez az emberi magatartás: aki előtt megnyílik az élet, az megnyitja önmagát az élet előtt. Aki pedig egyre inkább úgy érzi, hogy bezárulnak előtte az élet kapui, az maga is bezárkózik. Mintha az életünk a jövő varázsából a múlt dédelgető, biztonságos melegébe való vándorlás lenne, miközben a jelent, a magával ragadó pillanatot alig-alig tudjuk megsejdíteni. Ezért hát fiatalként csak egyre rázzuk a homokórát, hadd fussanak gyorsabban a percek, később meg csatlakozunk Záray Mártához, s szeretnénk „a homokórát megállítani (…), de a homokóra csak pereg, pereg”.
A II. vatikáni zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulóján, október 11-én megkezdődött a hit éve. A kezdeményezés az egész egyház életét megmozgatja: a pápa elkészült a hitről szóló enciklikája kéziratával, a püspöki szinódus a hit kapcsán az új evangelizációval foglalkozik, az egyes országok püspöki karai, illetve az egyházmegyék programok sorát szervezik. Mindenki a hitről beszél, ki innen, ki onnan közelítve hozzá. Az emberi közeg pedig reagál. Ha megnézzük a színes kínálatot, akkor láthatjuk, van itt minden: hittechnika, evangelizálási gyakorlat, spirituális útmutatás, instant kereszténység, új formatervezésű közösségiség, csak győzzük kapkodni a fejünket. Mintha ez az emberi sürgésforgás jelentené a marketingkampányát valamiféle önmagában nehezen megragadható isteni valóságnak: a hitnek.
Interaktív bibliai előadások
Emberi kérdések, isteni válaszok a zsoltárok tükrében címmel fiataloknak szóló interaktív bibliai előadás-sorozatot indítottak a szalvátor nővérek. Szeptember 25-én, a Gyermekként ellenségek és angyalok között című első előadáson az ember méltóságáról volt szó, szemlélve a 8. zsoltár szereplőit. A kezdeményezésről az előadót, Szatmári Györgyit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola biblikus tanárát kérdeztük.
Bazilika a Börzsöny hegyei között
A bejárat fölött a frissen kifaragott pápai címer, alatta a felirat: basilica minor. Odabent felolvassák XVI. Benedek idén májusban kelt oklevelét, amellyel a márianosztrai pálos kegytemplom elnyerte ezt a címet és rangot. Hatszázhatvan esztendeje alapította Nagy Lajos király Boldog Özséb követőinek kolostorát a Börzsöny megragadó hegyvonulatai között. S most, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 7-én ismét pálosok tapossák az erdei ösvényt – és több száz, valamiképpen pálos lelkületű zarándok.
Különös hely Márianosztra. Másfél száz év óta a börtönudvaron át vezet az út a templomba – immár bazilikába. Pontosabban: ennyi ideje vált börtönné az egykori kolostorépület a történelemből jól ismert események következtében (II. József szerzetesrendeket betiltó határozatai, a jozefinizmus és a „felvilágosodás” térhódítása). S miközben a szentmise kezdetére várunk – sokan hetven kilométerrel a lábukban, mások „csak” Szobról tették meg a hét kilométert, az erdei atyák és testvérek bizony izzasztóan ritmusos lendületével (ami azt is jelenti, a pálos szerzetesek legtöbbje fiatal), arra gondolok a börtön előtti térségben a hatalmas kivetítő előtt, miért nem térhet vissza az épület eredeti küldetéséhez? Miért nem pálos kolostor ismét a márianosztrai épületegyüttes, amire mindenképpen hivatott.
Exkluzív interjúnk Béchara Boutros Raïval
Béchara Boutros Raï, a maroniták antiochiai pátriárkája szeptember 30-a és október 4-e között hazánkban tartózkodott. Október 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban, 2-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában fogadta a libanoni maronita katolikus vezetőt, akinek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Központi Papnevelő Intézetben doctor honoris causa címet adományozott. Este a pátriárka maronita rítusú szentmisét mutatott be a fővárosi Szent István-bazilikában. Szentbeszédében a közösség és a tanúságtétel fontosságáról, a békéről beszélt. Másnap, október 3-án az esztergomi érseki palotában kereste fel a bíborost, 4-én pedig kulturális programokon vett részt.
Béchara Boutros Raï, a maroniták antiochiai pátriárkája szeptember 30. és október 4. között hazánkba látogatott. Fotó: Kissimon István