Iskola és szorongás

Nehéz ezekre a kérdésekre válaszolni, hiszen szülőként magam is átéltem hasonló helyzetet, és majd megszakadt a szívem a síró, küszködő gyerekemet látván.
Az alternatív iskolákban felszabadultabb a légkör, kevesebbet és más módon kell tanulni, de nem biztos, hogy ettől jobb lesz a gyerekünknek. A belülről fakadó szorongást ugyanis az iskolaváltás önmagában nem oldja meg. Megfigyelni, mit hordoz magában gyermekünk, hogyan segíthetjük, hogy azzá váljon, akinek megteremtetett – ez a nevelés lényegi kérdése. A saját elvárásaival küzdő gyereknek szüksége van a biztonságot nyújtó keretekre, a rendre.


Az elfogadó, szerető közeg, amelyben megélheti magát az aggodalmaival együtt, ahol nem akarjuk őt „kinevelni”még a szorongásából sem, egyszerűen csak örülünk a létezésének – ez lehet a gyógyulás felé vezető első lépésünk. A különböző művészeti tevékenységek segíthetik a gyereket belefeledkezni abba, amit csinál, így nem a teljesítményre összpontosít, hanem megtapasztalhatja a tevékenységből fakadó örömöt. Az is meglehet, hogy időnként csak hagynunk kell gyermekünket álmodozni az ágyában, s nem lökdösni őt hasznos elfoglaltságok felé. A kamaszlélek számára ugyanis a látszólagos semmittevés az egyik legfontosabb tevékenység. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a gyógyulás hosszú folyamat, akár évekig elhúzódhat.

S ebben a folyamatban sokszor semmi mást nem kell tennünk, mint letérdelnünk, és hálát adnunk gyermekünkért a mennyei Atyának. Ebben a pillanatban már nem a probléma áll a középpontban, hanem teremtettségünk misztériuma, amelyben elmerülve megnyugodhatunk: gyermekünk jó helyen van.