Az Olvasó írja
Katona Pál esperes-plébános szülőfalujában, Vízkeleten megtartott aranymiséje keretében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állami kitüntetést adott át. Az Áder János köztársasági elnök által aláírt, a Magyar érdemrend lovagkeresztje kitüntetés átadásakor a miniszterelnök-helyettes közvetítette Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét is.
Az Olvasó írja
Az Új Ember augusztus 26-ai számában Bakonyi Gábor számol be a nanotechnológiáról Mi a manó az a nano? című írásában. Ugyanezzel a címmel 2007 októberében Mojzes Imre (1948–2009) tartott előadást nagyváradi középiskolásoknak.
Parallax – nézetek kora
Amióta ember az ember, mindig szerette volna előre sejteni a jövőjét. Ama szorongatottságából előretekintve kiszámítani a biztató reményt. S ha nem is lenne az a jövő olyan, mint amelyet szeretne, a biztosan tudott rossz még mindig elviselhetőbb a bizonytalanságnál.
A nagy és nemes kultúrák hagyományaiban a jövő megtudakolására jósokat kerestek fel az uralkodók, házasságra készülvén, hadba indulván, más jelentős döntéseik előtt. De a hétköznapi ember is figyelte a természet változásait, a madarak röptét, más ritka jelenségeket, hogy ezeket jeleknek tekintve megsejtse jövőjét.
Véget ért a Miskolci Jameson CineFest
Szeptember 14. és 23. között rendezték meg Miskolcon kilencedik alkalommal a Jameson Nemzetközi Filmfesztivált. A hatszázhuszonnégy akkreditált vendég, a mintegy száz újságíró és a közel tizenötezer néző részvétele azt jelezte, hogy a korábbi évekhez viszonyítva jelentős előrelépés történt a szakmai közösségek elérése és a közönségszervezés terén is. A névadó whiskygyártó, Miskolc város vezetése, a térség parlamenti képviselője vagy épp az Emberi Erőforrások Minisztériuma a maga módján idén is segítette a filmszemlét Miskolcra álmodók terveinek teljesülését. Bíró Tibor, a fesztivál ötletgazdája és fáradhatatlan igazgatója, valamint kiváló csapata, Madaras Péter, Csákvári Géza, Muszatics Péter és segítőik lankadatlan lelkesedéssel hozzák létre, lehelik életre és bonyolítják le évről évre Magyarország legnagyobb filmszemléjét.
A képes sajtó Magyarországon, 1780–1880
„Fogj egy sétapálcát, és légy vidám” – Fényes Szabolcs egykori slágere jutott eszembe, amikor megláttam a Budapesti Történeti Múzeum kiállításán egy régi szerkesztőségi íróasztalt, rajta néhány gyertyalámpát, cizellált papírvágó kést és néhány finom fából faragott sétapálcát a fogashoz támasztva. A látogató szeme előtt egy letűnt világ kel új életre, amelyben még „minden szép volt”, ahol még számított a minőség, ahol nem kellett rohanni. Akkoriban másképp mérték az időt… Az ember mintha egy jókedvű vásári forgatagba került volna, úgy elevenednek meg a XIX. század gazdag ornamentikával díszített, fa- és rézmetszetes, litografált sajtótermékei. Manapság, amikor vizuális robbanásról beszélnek, és képek milliói zúdulnak ránk válogatás nélkül a világhálón és a televízión keresztül, azt gondolhatnánk, hogy a sok kép csak a fejlett digitális korszak sajátossága.
Este van,
fogytán a szó
a Házban.
Mosolyog a naplemente.
Már nem emlékszem a szemedre,
olyan voltál, mint október 23-án
az a vidéki, ki félelmét feledve
követelte:
Adjatok helyet! Magyarország az enyém is!
hazaérkeztem a nyelvbe
minden szó elégve
bezár az utca
a hamuba sült ige
nem sétál kedvére