„Új etika kell”

A Világváltás eseménysorozat sajtótájékoztatójáról

– Egykori diákjaimmal nemrég érettségi találkozójukon felidéztük egy régi erdélyi biciklitúra emlékét, amikor több évtizeddel ezelőtt egy románok lakta faluban bőrig áztunk, és egy asszony segített rajtunk. Kiderült, milyen mélyen él bennük ez az emlék: hogy egy ellenségesnek tartott nép tagja barát is lehet – mondja Jelenits István a Világváltás október 12-ei sajtótájékoztatóján. – Életbevágóan fontosak az efféle élmények: más életformák megismerése, a szomszéd népek kultúrájával, irodalmával való találkozás. A világ kényszerpályákon halad, sokszor a napi érdekek határozzák meg a döntéseket, így a rossz beidegződések könnyebben érvényesülnek. De ezt a világot meg kell haladni, a félelmet le kell váltani. Fontos lenne, hogy az önös szempontoktól való eltekintés és a mások megértésére való hajlandóság, a sokféleség tisztelete már gyermekkortól természetes legyen.

„A fájdalmat senki sem választja”

Bestseller-szerző magyar orvos a szenvedélybetegségekről

Nemrég két előadást is tartott Budapesten Máté Gábor, nemzetközi hírű könyvek szerzője, a függés témakörének szakértője. „Ne menekülj! Ne félj a csendtől és a fájdalomtól, a szorongástól sem, amellyel a csendben szembesülsz. Ugyanis csak ott találkozhatsz önmagaddal, kaphatsz »üzeneteket «. Ne hidd el, hogy a megoldások kívülről jönnek, bármennyire is ezt sugallja neked a társadalom. Magadban kell megtalálnod őket” – mondja.

Máté Gábor besorolhatatlan jelenség. Már rögtön előadása elején annyit emlegeti az agyban található ingerületátvivő molekulák viselkedésünkre gyakorolt hatását, mintha biológiai automatának tekintené az embert. Később azonban, amikor rákérdezek, kiderül: a spirituális és a metafizikai vonatkozások is izgatják, sőt, talán az általa kutatott problémák gyökerét is teológiainak tartja („Minden ember szívében Isten alakú vákuum van” – idézi Pascalt). Aztán Thomas Horára, a meta-pszichiátriai iskola alapítójára hivatkozik, aki szerint nem lehet gyógyító az a pszichiátria, amely nem veszi tudomásul, hogy az ember spirituális lény, vagyis valami nagyobb valósághoz is tartoznia kell, mint csupán emberi környezetéhez, a társadalomhoz.

A pápuák és az egyház

Nem csoda, ha nem tudunk róluk sokat, s inkább csak egzotikus képek jutnak eszünkbe. Nagyon messze esik tőlünk Pápua Új-Guinea, az Egyenlítőtől délre, Ausztráliától északra. Közel ötszázezer négyzetkilométernyi szigetvilágban hatmillió ember él itt, többségükben még mindig primitív körülmények között, akárcsak évtizedekkel ezelőtt. Az 1975 óta független országban a lakosság átlagos jövedelme évi nyolcszázötven amerikai dollár. A gyermekhalandóság 11,2 százalék, a várható élettartam hatvanhat év. Alakosság egyharmada írástudatlan, negyven százaléka alultáplált.

Együtt cselekedni Istennel

A püspöki szinódus első hetéről

Akkor vagyunk evangelizálók, ha szívünkben él a tudat, hogy Isten cselekszik az egyházban, valamint ha lángoló lelkesedéssel akarjuk hirdetni Krisztust a világban – mondta felszólalásában XVI. Benedek pápa az új evangelizáció témájának szentelt XIII. rendes püspöki szinódus első napján, október 8-án elhangzott felszólalásában. – Az evangélium annyit jelent, hogy Isten megtörte a csendet: megszólalt, létezik, ismer és szeret bennünket, belépett a történelembe. Hogyan tudjuk ezt eljuttatni a mai emberhez, hogy üdvözüljön? Az első lépés az ima. Nem mi hozzuk létre az egyházat, hanem Isten. Ha ő nem cselekszik, a mi dolgaink elégtelenek lesznek. A második lépés a hitvallás, amely magában hordozza a vértanúság elemét. A hit megvallásának része az is, hogy kész vagyok életemet is adni, és elfogadom a szenvedést. A hitvallásnak szüksége van egy „ruhára”, amely láthatóvá teszi, ez pedig a szeretet, amely egyben a harmadik lépés – mondta beszédében a szentatya.

Meghívás és megtartás

Elkezdődött a váci egyházmegyei zsinat

Különleges pillanatban, a II. vatikáni zsinat kezdetének ötvenedik évfordulóján, éppen abban az órában, amikor a római Szent Péter-bazilikában XVI. Benedek pápa bejelentette a hit évének megnyitását, a váci székesegyházban egyházmegyei zsinatra gyűltek össze papok, szerzetesek, a plébániák képviselői.
Egyéves előkészület után a tervek szerint közel három esztendeig tartó zsinati munkát Beer Miklós megyés püspök többek között ezekkel a gondolatokkal indította útjára: „Keressük az Úristen szándékát, hogy mit vár tőlünk! Ennek különös hangsúlya van ma, amikor Európa és közvetlen környezetünk – ezt tapasztaljuk – elvesztette keresztény gyökereit, elbizonytalanodott, s mindnyájan érezzük a lelkünk mélyén, valamiképpen mi is okai vagyunk ennek, akik nem a hitünk szerint élünk.” A testvéregyházak és felekezetek tagjaival együtt kell a megváltó és feltámadt Krisztusról bizonyosságot tennünk, folytatta a püspök. „A váci székesegyházban alkotó, tevékeny módon kapcsolódunk be a hit évébe, amikor megnyitjuk az egyházmegyei zsinatot.”

Nő az utcán

Világ-nézet katolikus szemmel

Két történetet mesélek el. Mindkettő a napokban esett meg velem. Az egyik szórakoztató, a másik ijesztő, de mind a kettő tanulságos: bemutatja, mi mindennek van kitéve a nő az utcán – faragatlanságnak, otrombaságnak.

A munkahelyemre indultam reggel, nyűgösen, gyűrötten, késve, magas sarkúban tipegve. Legalább tíz méterre voltam körfolyosós házunk kapujától, amikor észrevettem, hogy a fiú, aki éppen bejött, tartja nekem az ajtót. Rohanni kezdtem, már amennyire a cipőmben lehet, hogy ne kelljen soká fognia. Kedvesen rámosolyogtam, megköszöntem a figyelmességét, s úgy éreztem: igen, ma reggel pont erre volt szükségem. Ám hamar odalett elégedettségem. Alighogy átléptem a küszöböt, rá kellett döbbennem: nem engem várt a nyitott ajtóban, hanem egy húszszor tíz centis, férfiakhoz sehogyan sem illő kutyát, aki már nyargalt is befelé. Jót derültem az egészen, mi mást tehettem volna.

Mi volt Recsken?

Világ-nézet katolikus szemmel

Nagyközség Heves megyében, a pétervásárai kistérségben. Már régóta oda kellene elvinni a diákokat „tanulmányi kirándulásra” az ország minden részéből. Nem annyira a gyönyörű vidék, a természeti szépségek miatt. Inkább azért, hogy a fiatalok „rendhagyó történelemóra” keretében a helyszínen ismerkedjenek meg ezerháromszáz rab szenvedéstörténetével, akik Recsk határában 1950 és 1953 között szovjet mintára működő kényszermunkatábor internáltjai voltak. Akadt köztük tanár, bányász, mérnök, földműves, orvos, költő és munkás. Soha nem ítélte őket erre a rabságra egyetlen bíróság sem.

Albert Einstein levelét megírta…

Magántulajdonban lévő levelek, iratok gyakran kerülnek árverésre. Nem meglepő hát, hogy a világhírű fizikus élete vége felé, 1954. január 3-án anyanyelvén kézzel írt levele a közelmúltban hárommillió dollár kikiáltási árról indult egy aukción.

Einstein (1879–1955) ugyan fizikus volt, és nem hittudós, és zsidó vallását, amelyben nevelkedett, elvesztette, de igen sokszor nyilatkozott életében az isteneszméről és világnézeti kérdésekről, a vallás mellett is. Most áruba bocsátott levelét „Isten-levélként” emlegetik, mert azt írja benne, hogy az Isten szó számára az emberi gyengeség kifejeződése, a Biblia pedig primitív legendák gyűjteménye.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.