A II. vatikáni zsinat megnyitásának ötvenedik évfordulóján, október 11-én megkezdődött a hit éve. A kezdeményezés az egész egyház életét megmozgatja: a pápa elkészült a hitről szóló enciklikája kéziratával, a püspöki szinódus a hit kapcsán az új evangelizációval foglalkozik, az egyes országok püspöki karai, illetve az egyházmegyék programok sorát szervezik. Mindenki a hitről beszél, ki innen, ki onnan közelítve hozzá. Az emberi közeg pedig reagál. Ha megnézzük a színes kínálatot, akkor láthatjuk, van itt minden: hittechnika, evangelizálási gyakorlat, spirituális útmutatás, instant kereszténység, új formatervezésű közösségiség, csak győzzük kapkodni a fejünket. Mintha ez az emberi sürgésforgás jelentené a marketingkampányát valamiféle önmagában nehezen megragadható isteni valóságnak: a hitnek.

Interaktív bibliai előadások

Emberi kérdések, isteni válaszok a zsoltárok tükrében címmel fiataloknak szóló interaktív bibliai előadás-sorozatot indítottak a szalvátor nővérek. Szeptember 25-én, a Gyermekként ellenségek és angyalok között című első előadáson az ember méltóságáról volt szó, szemlélve a 8. zsoltár szereplőit. A kezdeményezésről az előadót, Szatmári Györgyit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola biblikus tanárát kérdeztük.

Bazilika a Börzsöny hegyei között

A bejárat fölött a frissen kifaragott pápai címer, alatta a felirat: basilica minor. Odabent felolvassák XVI. Benedek idén májusban kelt oklevelét, amellyel a márianosztrai pálos kegytemplom elnyerte ezt a címet és rangot. Hatszázhatvan esztendeje alapította Nagy Lajos király Boldog Özséb követőinek kolostorát a Börzsöny megragadó hegyvonulatai között. S most, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, október 7-én ismét pálosok tapossák az erdei ösvényt – és több száz, valamiképpen pálos lelkületű zarándok.

Különös hely Márianosztra. Másfél száz év óta a börtönudvaron át vezet az út a templomba – immár bazilikába. Pontosabban: ennyi ideje vált börtönné az egykori kolostorépület a történelemből jól ismert események következtében (II. József szerzetesrendeket betiltó határozatai, a jozefinizmus és a „felvilágosodás” térhódítása). S miközben a szentmise kezdetére várunk – sokan hetven kilométerrel a lábukban, mások „csak” Szobról tették meg a hét kilométert, az erdei atyák és testvérek bizony izzasztóan ritmusos lendületével (ami azt is jelenti, a pálos szerzetesek legtöbbje fiatal), arra gondolok a börtön előtti térségben a hatalmas kivetítő előtt, miért nem térhet vissza az épület eredeti küldetéséhez? Miért nem pálos kolostor ismét a márianosztrai épületegyüttes, amire mindenképpen hivatott.

Exkluzív interjúnk Béchara Boutros Raïval

Béchara Boutros Raï, a maroniták antiochiai pátriárkája szeptember 30-a és október 4-e között hazánkban tartózkodott. Október 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az Országházban, 2-án Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom– budapesti érsek a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában fogadta a libanoni maronita katolikus vezetőt, akinek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a Központi Papnevelő Intézetben doctor honoris causa címet adományozott. Este a pátriárka maronita rítusú szentmisét mutatott be a fővárosi Szent István-bazilikában. Szentbeszédében a közösség és a tanúságtétel fontosságáról, a békéről beszélt. Másnap, október 3-án az esztergomi érseki palotában kereste fel a bíborost, 4-én pedig kulturális programokon vett részt.