Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1597 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

A terített asztal körül

2012-10-19 Szerző: Fehérváry Jákó OSB

Szerzetesség és liturgia

A végső Titok talán jobban magához enged bennünket, ha a mindent megragadni akaró szavak és definíciók helyett a hasonlatok, a szimbólumok, az ünneplés útján közelítünk hozzá. Ezek körbejárják, megérintik, tisztelik, majd ismét elengedik tárgyukat, a kimondhatatlant és láthatatlant. Általuk találkozunk vele, részesülünk, élünk belőle, de nem uraljuk, és nem birtokoljuk, hanem hálásan, soha ki nem elégülve, mégis vele eltelve meghagyjuk titoknak. Az ünneplés egyik legszebb formája a közös étkezés, amely önmagában szent dolog, már azelőtt, hogy az asztali áldás elhangozna. A szépen megterített, elrendezett asztal, a fantáziával, gonddal és ínyenc módon elkészített ételek – lehetnek mégoly egyszerűek is – és az ünneplők szívét örömre hangoló bor semmihez nem hasonlítható közösséget teremtenek az asztalhoz telepedő vendégek között.

Az uralkodás: szolgálat

2012-10-19 Szerző: Nemeshegyi Péter SJ

A Biblia üzenete

Amikor az evangéliumokat írták, Jézus apostolai már nagy tiszteletnek örvendtek az egyházban. Annál meglepőbb, hogy az evangéliumok nyíltan elbeszélik a tanítványok korábbi hibáit és tökéletlenségeit. Többször is olvashatjuk, hogy az apostolok versengtek egymással az elsőbbségért (Mk 9,33–34 stb.), azért is, mert sokáig úgy gondolták, hogy Isten országa e világi birodalom formájában valósul meg, ahol majd ők uralkodnak Jézus mellett (ApCsel 1,6). Zebedeus két fia, Jakab és János is ilyen felfogás alapján kérik Jézust, hogy ígérje meg nekik a hozzá legközelebb álló két bírói, uralkodói trónust Isten országában.

A szabadságvágy utolsó jele

2012-10-19 Szerző: Tabajdi Gábor

Hitoktatás a formálódó kádári diktatúrában

A szabadság iránti vágy sokféle módon jutott kifejezésre Magyarországon ötvenhat évvel ezelőtt. A forradalom és szabadságharc fegyveres leverése után a társadalmi ellenállás utolsó tömeges megnyilvánulása a hitoktatáshoz való ragaszkodás volt. Az újabb társadalomtörténeti kutatások egyre részletesebben tárják föl ennek részleteit.

A vallásos neveléssel, ezen belül a hitoktatással kapcsolatos társadalom-lélektani reakciók, az üldöztetésre és a diszkriminációra adott válaszok (titokban szervezett kisközösségek, otthoni hittan, kettős nevelés stb.) már a Kádár- korszak történetéhez tartoznak. Ugyanakkor az ezekkel kapcsolatos események felidézése, az üldöztetés hatásainak átgondolása talán hozzásegíthet a keresztény önismeret jelenlegi bővítéséhez.

A vidék forradalma

2012-10-19 Szerző: Koncz Veronika

Nagyvárosaink 1956-ban

Az 1956-os forradalom a Budapesti Műszaki Egyetemen és a bölcsészettudományi karon megtartott diákgyűléssel kezdődött. Itt hirdették ki az október 23-ai tüntetést, és itt állították össze azt a tizenhat pontos követelést, amely a forradalom programja lett. Az októberi eseményekkel kapcsolatban elsősorban a budapesti történések és a „pesti srácok” jutnak az eszünkbe. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a forradalom a vidék forradalma is volt. Éppúgy kivették belőle a részüket a szegedi, szolnoki, miskolci, veszprémi, debreceni „srácok” is.

Kételkedés és szégyen nélkül

2012-10-19 Szerző: Madassery Benvin Sebastian SVD

Gondolatok hitünk megvallásáról

Ha valaki nem hisz híven és szilárdan, az nem üdvözülhet – mondja Szent Atanáz. Ugyanakkor akik a hitüket nem teszik teljessé, és nem ékesítik fel jó cselekedetekkel, azoknak – mivel a hit cselekedetek nélkül halott – nem nyerhet értelmet a hite, és ez az örök élethez sem lesz elegendő.
A szentatya a 2012. év októberétől meghirdette a hit évét. Vajon miért? Nem hisznek az emberek? Vagy csak azt gondolják, hogy hisznek? Vajon elveszítették a hit örömét, vagy már egyáltalán nem érdekes számukra a hit? Sok kérdés merül fel bennem, amikor azon gondolkodom, miért kellett a katolikus egyház főpásztorának kétezer év elteltével meghirdetnie a hit évét. Meggyőződésem, hogy a szentatya a Szentlélek sugallatára cselekedett, s ez komoly lelkiismeret-vizsgálatra hív bennünket.

Egy új „vallás” követői: a brazil focisták

2012-10-19 Szerző: Új Ember

„Tátott szájjal néztem, mi történik Brazíliában a misén: az emberek papucsban, rövidnadrágban érkeznek, a kutya az ajtóban ül, egy gyerek csokit majszol. Akadnak családok, akik az erdő közepén élnek, s mivel kevés a pap, kis kápolnájukban havonta csak egyszer van mise. A nagyobb városokban is fontos a közösség, rendkívül élénk a plébániai élet: az emberek nem várják el, hogy mindent a pap csináljon, hanem figyelik, mit tehetnének. Kendőt varrnak, sütit sütnek, ezeket eladják, így segítenek.

„Hát majd Brazíliát hozom ide!”

2012-10-19 Szerző: Nagy Enikő

Egy magyar verbita magyarországi missziójáról

„Jöjj, légy világosságom!” – így hívta az Úr Teréz anyát, a szeretet misszionáriusát, s ez volt a címe a Pápai Missziós Művek és az Isteni Ige Társasága által október 13-án a budai Szent Imre-templomban megrendezett világmisszió országos ünnepének is, amelyen Bosák Nándor debrecen–nyíregyházi megyés püspök diakónussá szentelte Hurgoi Sándor verbita misszióst. Szentbeszédében „alamizsnaosztásra” hívta a Brazíliából nemrég hazatért szerzetest, akivel hivatásáról beszélgettünk.

Meghallgatás

2012-10-19 Szerző: Frankó András

Felkészülő

Meghallgatni annyit jelent: valakinek figyelmet ajándékozni, a kéréseit figyelembe venni. A serdülőknek különösen nagy szükségük van a felnőttek nyitottságára. Naponta új, addig ismeretlen élményekkel találkoznak, s közben el kell igazodniuk, és meg kell találniuk a helyüket a világban.