Könyvespolcra

A Fájdalmas Szűzanya ünnepén jelent meg Averardo Dini könyve, amely a Szent Szűz tiszteletére Firenzében alapított kongregáció történetét mutatja be. Február 17-én ünnepli az egyház a Szűz Mária Szolgái rendjének vagy – ahogy népszerű nevén ismerjük – a szervitáknak Hét Szent Alapítóját. A rendnek egy férfiága és huszonhárom női ága van szerte a világon, ezek egyike az 1854-ben Firenzében alapított Szervita Nővérek, a Fájdalmas Anya Szolgálói Kongregáció. Magyarországon 1922-ben Marchi M. Cyrill olasz szervita atya biztatására indulhatott a Fájdalmas Szűzanya Szolgálóinak Magyar Kongregációja Baitz M. Erzsébet nővér vezetésével, aki Pilinszky János nagynénje volt. A kongregáció a szervita atyák támogatásával nagyon gyorsan elterjedt Magyarországon.

Könyvespolcra
„Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény” – írta József Attila a Hazám című versében. Bár e sorok 1937-ben születtek, a II. világháborút követő, Rákosi Mátyás nevével fémjelzett időszakra sokkal inkább ráillenek e szavak, mint a megelőző korokra. 1948 és 1953 között minden második magyar családban volt olyan, akit valami miatt megfigyelés alatt tartott a kommunista diktatúra. Vélt vagy valós ellenfeleit pedig a legdurvább eszközökkel igyekezett ellehetetleníteni a rendszer. Az elszigetelésre nemcsak fegyházakat és börtönöket, hanem internáló- és kényszermunkatáborokat is fenntartott. Ezt a világot mutatja be a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent „Állami titok” című könyv.

Könyvespolcra

A Magyar Örökségdíjjal idén kitüntetett, tíz évvel ezelőtt elhunyt kutató nagy szorgalmát tanúsítja, hogy jelentős hagyatékának még mindig vannak kiadatlan részei. A huszadik század nemzetiszocialista diktatúráinak katolikus papi üldözötteiről jelent meg első dokumentumkötete (Akiket üldöztek az igazságért. Ecclesia Kiadó, 1985). A könyv ugyan a nácik által üldözött magyar papok dokumentumairól szólt, mégis nehezen kapta meg a kommunista hatóság engedélyét, mert nem kívánták a nyilvánosság tudomására hozni, milyen szerepet játszott a katolikus egyház az ellenállásban.

Parallax – nézetek kora

Úgy tudni, hogy a II. vatikáni zsinat megnyitóján a szervezők három üres széket fenntartottak a romániai delegációnak – az egyiket Márton Áron gyulafehérvári püspöknek. A székeket a zsinat első ülésszakán senki nem foglalta el, mert az akkori román állam nem engedélyezte, hogy bárki részt vehessen Romániából „az imperialista klerikális erők világméretű összefogásában, amelynek célja, hogy kulturális csapást mérjen a haladásra”. Akkoriban így látták a zsinatot az elhárítás tisztjei és szakértői, nemcsak Romániában, hanem nálunk, Magyarországon is. A három üresen maradt szék a Szent Péter-katedrálisban nem csupán a román katolikusok elzártságát jelképezte, hanem számos más országét is – közöttük Magyarországét –, amelyek küldöttei ugyan ott lehettek mind a négy ülésszakon, ám minden jelenlévő tudta, hogy az egyház ezekben a régiókban nem a demokratikus szabadság viszonyai között fejtheti ki tevékenységét.