Vietnami vértanúk november 24.

A hét szentje

A XVI–XVII. század folyamán a Távol-Kelet akkoriban talán legvirágzóbb katolikus egyháza fejlődött ki a mai Vietnam területén. Ugyanakkor már a kezdetektől üldözést szenvedtek a közösségek. A legsúlyosabb megpróbáltatások 1663–66 és 1721–23 között, valamint a XVIII. század végén érték a keresztényeket, amikor polgárháború tört ki. A felkelők elkergették vagy megölték az egyházi vezetőket, papokat, feldúlták a templomokat, kolostorokat. 1802-ben francia támogatással leverték a polgárháborút. Közel húszévnyi békesség után Minh Mang, Thien Tri majd To Duc császár uralkodása alatt, 1820–1883 között azonban ismét üldöző rendeleteket bocsátottak ki.

„A te szent képed előtt meghajlunk…”

Görögkatolikus lelkiség

Nagyböjt első vasárnapját a bizánci egyház a szent ikonoknak szenteli. Annak emlékére teszi ezt, hogy 843-ban éppen ezen a napon vetettek végérvényesen véget az ikonromboló harcnak. Azóta az ikonokat és szentképeket „legálisan” is tiszteljük. Fontos szerepük van mind az egyéni imádságban, mind a közösségi istentiszteletben. Létezik olyan megfogalmazás is, mely szerint „az ikon a liturgia lényeges része, így nem is különíthető el az ikonográfia az istentisztelettől”. Mindenesetre az ikonfestészet célja az isteni igazság hirdetése. Ahogyan a pap szavaival, prédikációjával, úgy az ikonfestő ecsetjével fejezi ki azt. Az ikon festőművészet ezért az egyházi hagyomány része.

A tárgyak lelke…

Szerzetesség és liturgia

A liturgia fontos részei az ott használatos tárgyak. Kosztolányi gyönyörűen ír róluk egy Rilkéről szóló prózájában: „Egy idegen ember szemében és lelkében néha horgonyt vethetünk. Vagy még inkább a tárgyakban. Ezek nyugvópontjai elsikló életünknek. (…) Mi megyünk, de ők nem mennek. Nem mennek, itt maradnak, egész valójukkal a mieink. (…) A tárgy az a »nemén «, amellyel öntudatlanul is millió kapcsolatban vagyunk és nem tudunk elszakadni tőle. Melyik nem fontos? Mindegyiken ott a kezünk nyoma, mely barátunkká teszi, ott a tekintetünk félénk súrolása, az áhítozásunk könnyes vonala és láza, amellyel mindörökre kedvesünknek jegyeztük el őket s most akarva nem akarva, alázatos szolgálói vagyunk.

Amikor a mindenség megremeg Mk 13,24–32

Kétezer év telt el azóta, hogy az evangélium megszövegezést nyert, ám a világvégével kapcsolatos mondatai ma is megérintik az embert: „A mindenséget összetartó erők megrendülnek.” Az ember, aki a tudomány révén kutatja a világot, rendre felfedezi azokat a törvényszerűségeket, amelyek a kozmoszt irányítják. Ezek a törvények (amelyek közül nem egyet mindannyian megtanultunk iskoláskorunkban) hatalmasak, olykor ésszel alig felérhetők, mégis biztosítanak számunkra egyfajta otthonosságot az univerzumban: még mélyebben megismerhetővé, kiszámíthatóvá, kezelhetővé, akár még uralhatóvá is teszik azt. A görögök ezért is nevezik a mindenséget kozmosznak, vagyis rendezettnek.

Pedagógia a mai társadalomban

A szegedi Karolina-iskola útkereső konferenciája

A Boldogasszony Iskolanővérek száznegyven évvel ezelőtt nyitották meg iskolájukat lelkes szegedi polgárok meghívására. A nővérek húsz éve – több mint negyven év kényszerű távollét után – tértek vissza ismét Szegedre, és elkötelezett világiak segítségével újraindították az iskolát. Az újrakezdés jubileumának egyik programjaként oktatási-nevelési konferenciát szerveztek a Szeged–csanádi egyházmegye katolikus iskoláinak pedagógusai számára. Az előadók a mai pedagógiai munkában kiemelt jelentőségű témákról szóltak. A rendalapító, Gerhardinger Mária Terézia és utódai mindig arra törekedtek, hogy a kor színvonalának leginkább megfelelő vagy azt meghaladó pedagógiai módszerekkel neveljenek és oktassanak. A konferencia azzal a szándékkal jött létre, hogy a résztvevők a pedagógiai munkát leginkább befolyásoló társadalmi szintű változásokról szakemberektől tájékozódjanak, és hasonló beállítottságú kollégáikkal tapasztalatot cseréljenek. A rendezvény négy, egymással összefüggő témát kínált az érdeklődőknek.

A korszerű tudás keresztény

Erdő Mária rektor asszony a katolikus pedagógiáról

Megjelent a teljes hittan-könyvsorozat Erdő Mária, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektorának szerkesztésében. A tankönyvek szerzői között találjuk Székely János püspököt, Bernolák Évát, a Nemes György – Mácsik Mária szerzőpárost és másokat. Hosszú ideje visszatérő kérdés: milyen legyen a jó hittankönyv? Egyáltalán: lehet-e jó hittankönyvet írni, amely pedagógiai szempontból is megfelel a korszerű követelményeknek? A mostani sorozatról a tanárok és a diákok egyaránt jó véleményt fogalmaznak meg. Mint egyikük mondta: szeretettel elfogadható tankönyvek. Ezzel kezdtük beszélgetésünket Erdő Mária rektor asszonnyal.

– Hetven éve nem jelent meg teljes hittan-könyvsorozat Magyarországon. A kommunizmus időszakában nem is volt erre mód, s utána hosszú ideig tartott az útkeresés. Jelentős szakmai viták folytak arról, hogyan lehet a hittani ismereteket közvetíteni a gyerekeknek.

Fenntartható divat

Napjainkban a divat nem éppen a hosszú távú tervezésről szól, mégis egyre több tervező odafigyel a környezettudatosságra. Mondhatjuk: divat lett az ökodivat.

Hazánkban a környezettudatos ruhatervezés még gyermekcipőben jár, sok más országban – Skandináviától Olaszországig, Nagy-Britanniától Costa Ricáig – azonban többévnyi története van már az „ökomódinak”.

Jó példa Észtországból

Beszélgetés Anu Kippastóval

– Az Ön hazájában a környezettudatos gondolkodás nem pusztán egy terv vagy csak néhány emberre jellemző szemlélet, hanem életstílus…

– Észtországban nemcsak a formatervezők gondolkodnak az újrahasznosítás szellemében. Művészekre, színészekre, közismert emberekre is jellemző, hogy régi faházakat újítanak fel, nem hagyják veszni a régit. A munkálatok során pedig környezetkímélő festékeket használnak.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.