Ofélia éneke
Elhagyva engem, megígérted,
barátom, hogy szeretsz,
s ha a távoli hont eléred,
el akkor sem feledsz.
Az alvó város ködlepett
Az alvó város ködlepett,
csak pislognak a lámpák…
de az éjt a Néva felett
hajnalpír üti már át.
Ebben a messzi csillogásban,
mely csupa visszfény, csupa szín,
vannak elrejtve árvaságban
töltött hajdani napjaim.
Hárs Ernő fordítása
A vihar
Vihar veri az ablakot,
tombol a bősz, eszeveszett zaj,
eső dől, felhő kavarog,
a szél dühe hol nő, hol elhal.
A túlélés ára
Sosztakovics pokoljárása
Julien Benda francia filozófus, író 1927-ben tette közzé nagy port felvert művét La trahison des clercs (Az írástudók árulása) címmel. Mondanivalójának lényege az volt, hogy a politika milyen rombolást hajtott végre az irodalomban. Istenem, az 1927-ben ismert viszonyok még milyen középszerűek voltak ahhoz képest, ami azután következett, s amit a XX. század két véres diktatúrájának jóhiszemű megtévelyedésből, elvtelen karrierizmusból vagy különböző kényszerhelyzetekből létrehozott szellemi terméseként kaptunk örökbe. Vannak emberek, akik előre megérzik a földrengésszerű katasztrófákat. Julien Benda közéjük tartozott.
A menetrend – legalábbis az alapjában véve tisztességes és értékes alkotók esetében – ismert: megrészegedés, kijózanodás és vezeklés. Nekünk is volt Erdélyi Józsefünk és Zelk Zoltánunk és volt Fényes szelek nemzedékünk. Az ideológiai nyomás a műfaj természetéből következőleg az irodalomban volt a legerősebb, de a zene és a képzőművészet területe sem maradt mentes tőle.
Ezüst és vörös sugarak
A hónap költője
December költője az Új Ember hasábjain az orosz Alekszandr Blok. 1880-ban született Szentpétervárott, édesapja jogászprofesszor volt, édesanyja az egyetem rektorának lánya. Szülei korai válása miatt anyja és két nagynénje nevelte. Egyetemistaként jogi tanulmányokat folytatott, ám végül történelem–filozófia szakon szerzett diplomát, s visszavonhatatlanul a költészethez pártolt. Tizenévesen műkedvelő előadásokat látogatott Mengyelejev, a kémiai periódusos rendszer kidolgozójának házában – ott ismerkedett meg a professzor lányával, az elbűvölő Ljubával, akit 1903-ban feleségül vett. Mengyelejev éveken keresztül lelkesen pártfogolta vejét, a sokra hivatott ifjú költőt, s gyakran védelmébe vette a helyi szaktekintélyek támadásaival szemben. Erre bizony szükség is volt, mert szimbolista költőként Bloknak sok bírálatot kellett elszenvednie – néhányan egyszerűen azt híresztelték róla, hogy „eszelős bolond”. Blok mélyen meghajolt Mengyelejev előtt: az akarat és az alkotóerő megtestesülését látta benne.
Xavéri Ferenc december 3.
A hét szentje
Ma a legnagyobb újkori hithirdetőként tartja őt számon a történelem, pedig alig tíz évet működött misszionáriusként. De nem is a szolgálatban eltöltött idő vagy az általa megkereszteltek száma miatt tapad nevéhez e megtisztelő meghatározás, hanem mert ő alapozta meg a modern missziós módszereket.
Az ősi baszk Javier család hatodik fiúgyermekeként született 1506-ban. A szülők szánták egyházi pályára, amely fényes karriert ígért. Hamar eldőlt: valóban a papság a hivatása, igaz, nem egészen úgy, ahogyan azt a család elképzelte. A párizsi egyetemen ugyanis megismerkedett Loyolai Ignáccal, s Ferenc volt az egyik a négy fiatalember közül, akikkel Ignác letette a szegénységi és tisztasági fogadalmat.
Ikonok
Görögkatolikus lelkiség
A bizánci egyház felfogása szerint az ikonok a kegyelemközvetítés eszközei. Egyes keleti szerzők a szentek ereklyéihez, a szent edényekhez, a szent evangéliumhoz hasonlítják őket, sőt, egyenesen a szentségekhez. Világos azonban, hogy nem egyformán és nem egyforma kegyelmet közvetítenek. A Magyar Görögkatolikus Egyházban kiemelkedő jelentősége van a máriapócsi könnyező kegyképnek. A rajta ábrázolt, könnyező Istenszülő mintegy háromszáz év óta megszámlálhatatlan kegyelmet közvetít az előtte hittel imádkozóknak. Természetesen egyetlenegy ikont sem szabad mágikus erővel felruházni, így a máriapócsit sem. Egészen másról van itt szó.
Szóra bírni, meghallgatni…
Szerzetesség és liturgia
Le Thoronet XI. században épült ciszterci apátsága Provence egyik eldugott szögletében áll. Több jelentős építészt ihletett meg ez az egyszerűségében csodaszép, nyersen faragott kövekből, fényből, árnyékból épített monostor. Elzarándokolt ide Le Corbusier, majd a magyar származású fotóművész, Lucien Hervé készített albumot a monostorról a nagy építész előszavával. A pannonhalmi templom átalakítását is megálmodó John Pawson az általa tervezett tárgyakat állította ki itt, s egy szintén gyönyörű albumban mutatta meg, hogyan hatott gondolkodására ez a bencés regula által létre hívott építészet.