Zsonglőrök, bohócok, mutatványosok, bábosok, utcai zenészek, vidámparkok dolgozói és komédiások töltötték meg a Vatikánt december elején. Közel egyórás műsorral köszöntötték XVI. Benedeket, aki szeretettel és elismeréssel szólt hozzájuk. A meghívottak között ott volt a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft. és a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója is.
A karácsonyi betlehemállítás szép szokása Assisi Szent Ferenc vágya volt. Ferenc a Szentföldről hazatérve arra kérte a pápát, hogy karácsonykor hadd állítson egy kis jászlat. Az egyházfő ezt nem engedélyezte, de megengedte, hogy Ferenc a templom helyett egy barlangban tartsa az ünnepi misét. A ma is ismert betlehemállítás szokása később mégis a ferencesek által terjedt el Nápolyból, és azóta az egész világon ismert keresztény hagyománnyá vált.
Könyvespolcra
Milyen is lesz a mennyben? Ezzel a kérdéssel teológusok tucatjai foglalkoztak az évszázadok során, de néhány bibliai utalás kibővített változatánál többet nemigen tudtak mondani. A meddő vitát megelőzendő azzal szoktuk lezárni a halál utáni létről szóló disputáinkat, hogy azért sem tudhatunk semmi közelebbit, mert onnan még nem jött vissza senki. Don Piper amerikai baptista lelkész azonban azt állítja, hogy egy autóbaleset után másfél órát töltött a mennyben. Élményeit a 90 perc a mennyországban című könyvében osztotta meg olvasóival. A lelkész éppen egy konferenciáról tartott hazafelé, amikor egy kamionnal összeütközve olyan súlyosan megsérült, hogy a mentősök már lemondtak róla.
Könyvespolcra
A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványaként jelent meg Koltai Andrásnak, a Piarista Központi Levéltár igazgatójának nagyszerű monográfiája Batthyány Ádám XVII. század közepi udvaráról. A több mint hatszáz oldalas kötet az alapos levéltári kutatómunka eredményeként a korabeli élet minden részletéről képet fest. Itt csupán az egyháztörténeti vonatkozásokra hívjuk fel az érdeklődők figyelmét.
Parallax – nézetek kora
A kultúrát tekinthetjük úgy, mint az ember uralkodását a természeten, mint azt a többletet, amelyet az ember tesz hozzá ahhoz, amit a teremtett világban feltalált. A kultúra azonban nem egységes, amint az ember is csak elméleti alapon mondható egyféle valóságnak. A tér és az idő koordinátáinak hálójában különféle emberek különféle kultúráit találjuk, amelyek alaptulajdonságukat tekintve szinkretisták, sohasem homogének. Amennyire vissza tudunk tekinteni az emberiség történelmének kezdetei felé, filológiai és régészeti szemhunyorgással, vándorló törzsek keveredésének folyamatait láthatjuk, és megfigyelhetjük a sajáttól eltérőhöz alkalmazkodni, a másságot a sajátba építeni tudók túlélését.
Balogh Rudolf képei a Széchényi Könyvtárban
Fényképezni nem csupán azt jelenti, hogy megörökíteni, hanem azt is, hogy tudósítani. Már a XIX. század végén is akadtak fotósok, akik a látvány megragadása mellett valami többet, mást is közölni kívántak a képeikkel. Félix Nadar a Le Journal illustré című párizsi lapban 1886. szeptember 5-én képes interjút jelentetett meg az akkor százéves Eugène Chevreul francia kémikussal. Nadar ezzel új műfajt teremtett: a fotóriportot. E munkája során már tulajdonképpen a mozgókép alkotásmódjához közelített. „Arról álmodom – írta –, hogy egy szónak mozdulatait, arckifejezésének változásait folyamatosan rögzítve láthassam, mint ahogy a fonográf rögzíti a szavakat vagy az éneket.” A fotó reprodukálása akkor vált lehetővé a nyomtatott sajtóban, amikor a képet sikerült egymást keresztező vonalrácson keresztül apró pontokra felbontani. Több kísérlet után ez a múlt század második felétől működött.
Prokopp Mária művészettörténész európai értékeinkről
Ha a szükséges összeg rendelkezésre állna, akár egy éven belül meg lehetne nyitni a nagyközönség előtt Vitéz János érsek studiolóját – mondja Prokopp Mária művészettörténész. A támogatás és a pályázati pénzek kiszámíthatatlansága miatt azonban lassan halad a munka az esztergomi várban. A Botticellinek tulajdonítható freskónak, amely a négy sarkalatos erényt ábrázolja, legutóbb az erősség allegóriáját ábrázoló részlete újult meg.
A török harcok idején omlottak be az esztergomi vár emeleti termei. A romok felett ágyúállásokat alakítottak ki. A betemetett helyiségek feltárására csak 1934 és 1937 között került sor. Építészetileg akkor állították helyre többek között Vitéz János studiolóját és a kápolnát is. A munkálatokat az 1938-as Szent István-év nemzetközi ünneplésére be kellett fejezni, így mélyreható vizsgálatukra nem kerülhetett sor.
Magyarország, de kapós vagy,
kutyáid sem harapósak.
Hóbefödte, nádbeszegte
földed fölszántva, bevetve.
Hófelhőre karcolt fákon
szarka hintázik az ágon,
fut a nyúl, oson a macska.