„Isten szeretete kiáradt szívünkbe…”

Nyolcadik kerületi plébániánkon november derekán közel ötven jelentkezővel indítottuk el Alpha-kurzusunkat. A vasárnap kora délutáni missziós találkozások során lassan megszilárdult a két női beszélgetőcsoport résztvevőinek köre, ugyanúgy, ahogyan a kamaszoké is. A férfiak társasága pedig szinte megállíthatatlan növekedésnek indult. Úgy látszik, van annak valami sajátos íze, ha nehézléptű férfiak végre nekiülnek, hogy megbeszéljék egymás között az evangéliumot…

Keretszámok, normatívák, összehasonlító statisztikák szegélyezik az életünket, amelyek arról tájékoztatnak, hány százalékkal nő az idén a gazdaság, lesznek-e új munkahelyek, romlik-e a nyugdíjak vásárlóértéke, mennyi marad a zsebben az adóbevallás után.

Mindez cseppet sem új számunkra, hiszen ebben cseperedtünk fel, mai kifejezéssel élve: így szocializálódtunk, a szónak abban az értelmében is, hogy a mögöttünk hagyott rendszerben pártkongresszusok döntöttek arról, mennyi szénre, acélra, új lakásra, és még ki tudja, mi mindenre lenne szükség egy-egy három- vagy ötéves terv alatt. Sokan hitték, hogy ha az előirányzatok maradéktalanul teljesülnek, boldog jövő köszönt majd ránk.

Az életet védelmezni Európában a fogantatástól kezdve – ezt a gondolatot tűzte zászlajára az Egy közülünk (One of Us) elnevezésű európai polgári kezdeményezés, amelyet az olasz életvédő mozgalom hívott létre, és amely az Európai Unió huszonhét országában talált követőkre. A cél, hogy novemberig több mint egymillió európai polgár aláírását összegyűjtve ösztönözzék az Európai Unió törvénykezését a születendő élet védelmére.

A hét kérdése

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főportája előtt elhelyezett csecsemőmentő inkubátorban a napokban egy 3150 gramm súlyú újszülött kisfiút találtak. A baba egészséges, életfunkciói jól működnek. Ő a tizedik csecsemő, akinek az életét megmentette az inkubátor, amelyet 2001-ben helyeztek el az intézmény bejáratánál. Egy európai uniós tanulmány szerint – melynek egyik szerzője Herczog Mária szociológus – a Magyarországon működő inkubátorok gyermek- és nőellenesek. Csiba Gábort, a miskolci kórház főigazgató főorvosát ezekről a vádakról kérdeztük.

Világ-nézet katolikus szemmel

„Melyik a valószínűbb: hogy létezik Isten, vagy hogy nem? Isten hímnemű? Hogyan kell értenünk, hogy Isten hat nap alatt teremtette a Földet? Ki az a Szentlélek? Miért van szükség a Szentháromságra, és miért nincs Szentnégység? Miért nem kérdés, hogy az Atya várt-e vagy sem, hogy létrehívja a Fiút? Mária tényleg szűz volt, vagy ezt nem úgy kell érteni? És azután is szűz maradt, hogy megszülte Jézust? Nem fárad el Jézus, hogy egész nap »ott ül az Atya jobbján«? Hogyan kell érteni azt, hogy Jézus megszabadított minket bűneinktől? Mi lesz velünk a végítéletig?”

Világ-nézet katolikus szemmel

Az idén százkilencven éve öntötte végleges formájába Kölcsey Ferenc a Himnuszt – a keltezés napja, január 22-e méltán lett a magyar kultúra napja. Sokan és sokféleképpen vonják kétségbe az ilyen jeles dátumok megünneplésének értelmét, mégis azt tapasztalhatjuk, hogy – lassú víz partot mos alapon – a megemlékezés olykor valóban ráirányítja a figyelmet a kiemelt eseményre, társadalmi jelenségre, klasszikus alkotásra. Különösen így van ez, ha viszonylag kerek az évforduló, amely a szokásosnál is tartalmasabb megemlékezésre adhat alkalmat. Most is ennek lehetünk tanúi. S akár részesei, közreműködői is, ha elolvassuk, netán versszakról versszakra (újra) megtanuljuk, de legfőképpen alaposan végiggondoljuk nemzeti imánkat. Bízzunk abban, hogy egyre többen vélekednek úgy: mindez nem felesleges időpocsékolás, mert épülhetünk általa, személyesen és közösségi értelemben egyaránt.