Meghalt Ceija Stojka, a roma holokauszt tanúságtevője

Hetvenkilenc éves korában, január 28-án meghalt Ceija Stojka cigány származású író és festő, aki gyermekként megélte a haláltáborok borzalmait. A lovári cigány művésznő 1933-ban született Ausztriában, római katolikus vallású hatgyermekes család ötödik tagjaként. Családjának üldöztetése 1941-ben kezdődött, és négy évvel később ért véget. Stojka tizenkét évesen szabadult a németországi bergen-belseni koncentrációs táborból, de előtte megjárta az auschwitz-birkenaui tábort, és Ravensbrückben is szenvedett. „Úgy hívtuk a barakkunk előtt futó ösvényt, hogy út a pokolba, mert a gázkamrákhoz vezetett” – nyilatkozta Auschwitzcal kapcsolatban. Míg édesanyja és négy testvére ugyancsak túlélte a táborokat, édesapja és egyik testvére ott halt meg. „Mikor éhes voltam, papírt és bőrt ettem, így vészeltem át” – mesélte.

A történelmi egyházak párbeszéde Varsóban

A hit és a vallásosság a változó Európában. Új keresztény mozgalmak Európában: kihívás vagy lehetőség? – erről a témáról tanácskozott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) közös bizottsága február 4–6-án a lengyel fővárosban Józef Michalik érsek, a lengyel püspöki konferencia elnökének meghívására, aki a CCEE alelnöke is.

Ökumenikus nagygyűlés lesz Budapesten

Budapesten tartja 14. nagygyűlését az Európai Egyházak Konferenciája (CEC). A RaM Colosseumban a száztizenöt tagegyház csaknem négyszáz képviselője tanácskozik 2013. július 3. és 8. között.

A nemzetközi találkozót a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hívta meg Budapestre. „Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a CEC egy ilyen jelentős eseményét éppen abban az évben rendezik meg hazánkban, amikor a MEÖT fennállásának hetvenedik évfordulóját ünnepli” – hangsúlyozta Fischl Vilmos, a szervezet főtitkára. A zökkenőmentes lebonyolítás érdekében a MEÖT keretein belül tavaly ősszel létrejött egy szervezőbizottság, amely a református, az evangélikus, az ortodox, a metodista, a baptista és a pünkösdi egyházak képviselőiből áll.

A katolikus egyház kritikusai előszeretettel foglalkoznak a vatikáni pénzügyekkel, hiszen tudják, mennyi tájékozatlanság és előítélet övezi az egyház anyagi ügyeit. Mintha már önmagában botrány volna, hogy egy plébániának vagy pláne a Vatikánnak pénzre van szüksége ahhoz, hogy templomát, intézményeit fenntarthassa, oktatási, lelkipásztori és missziós feladatait elláthassa.