Európai egyházak találkozója

 

Az 1959-ben megalakított CEC egy olyan időszakban kezdte meg működését, amikor a hidegháborús viszonyok között az egyházak összefogásának jelentős szerepe volt a párbeszéd előmozdításában. A szervezet azóta is szorosan együttműködik az európai intézményekkel, elsősorban szociális és etikai téren.


 

Guy Liagre, az Európai Egyházak Konferenciája főtitkára szerint a budapesti nagygyűlés történelmi jelentőségű lesz. A CEC ugyanis a jövőben egységesebb és racionálisabb szervezetként kíván működni, és jobban igyekszik alkalmazkodni a változó európai környezethez. A főtitkár kiemelte továbbá: rendkívül fontosnak tartja, hogy a keresztények hangja hallható legyen ott is, ahol az egész kontinens jelenét és jövőjét érintő ügyekben döntenek.

Guy Liagre példaként elmondta, hogy a görögországi válsággal kapcsolatban a humanitárius problémákra igyekeztek ráirányítani az Európai Unió figyelmét. A bevándorlási kérdéssel kapcsolatban azt az álláspontját fogalmazta meg, mely szerint mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Európa keresztény hagyományokon nyugszik. Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a muzulmán lakosság számaránya már meghaladja a nyolc százalékot. Türelemmel átitatott párbeszédre van tehát szükség – fogalmazott a főtitkár.

Az Európai Egyházak Konferenciája szorosan együttműködik az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsával (CCEE) is, amely Erdő Péter bíboros, prímás, esztergomi–budapesti érsek elnöklete alatt áll. A közös társadalmi szerepvállalás alapja a két európai szervezet által 2001-ben aláírt Ökumenikus Charta.