Reményt kell adnunk a fiataloknak

Erdő Péter bíboros az evangelizáció új útjairól

A Kultúra Pápai Tanácsának plenáris ülését február 6. és 9. között tartották Rómában. Gianfranco Ravasi bíboros, a tanács elnöke a fiatalok kultúráját, az újabb művészeti irányzatokat és a fiatalok nyelvezetét jelölte meg a tanácskozás témájául. Az ülésen részt vett Erdő Péter bíboros, a tanács tagja is, akit a rendezvény zárónapján kérdeztük a zárt ajtók mögött zajló megbeszélésekről.

Bíboros úr, miért tartotta fontosnak a tanács, hogy az idei plenáris ülés a fiatalok kultúrájával és nyelvezetével foglalkozzon?

– Az ifjúsághoz szólni az evangelizáció egyik legfontosabb feladata, már csak azért is, mert néhány évtized múlva a mai fiatalokból áll majd a föld lakosságának felnőtt népessége, s ők adják tovább mindazt, amit mi örökségül hagyunk rájuk. Sajátos aktualitást ad a témának az is, hogy a szentatya az idei évben Rio de Janeiróban világifjúsági találkozót rendez. Ahhoz, hogy szólni tudjunk a fiatalokhoz, meg kell ismernünk kommunikációjuk nyelvét, kulturális problémáikat. XVI. Benedek pápa egyik fő törekvése, hogy a katekézis tartalomorientált legyen. Felmerül hát a kérdés, hogyan tudjuk hitünket továbbadni egy olyan korban, amelyben a komoly szövegek tartalmára egyre kevésbé figyelnek az emberek…

Testünk-lelkünk az orvostudomány szemével

Hit és egészség

Az ember egészen különleges helyet foglal el a keresztény hit által elénk tárt világ rendjében. Egyfelől van a szellemvilág – Isten és az angyalok. A másik póluson az anyagvilág, mely körülvesz bennünket. A kettő metszéspontjában helyezkedik el az ember, aki mindkettőből hordoz valamit.

Többféle elképzelés született arról is, hogyan kapcsolódik egymáshoz test és lélek, s e gondolatok ma is élnek, még keresztény körökben is. Sokan vélik úgy, hogy a lélek örök „alkatrészünk”, mely a test börtönébe zárva várja, hogy kiszabaduljon onnan. Halálunk után majd lesz „valahol”, míg a test elporlad, és a feltámadással aztán új, végleges szállást kap. Úgy vélik, az Istenkapcsolat alapja, hordozója a lelkünk, a test inkább csak gátol bennünket ebben az egyesülésben.

Együtt a babákért

A dm drogerie markt 2012 novemberében ismét elindította a Katolikus Karitásszal és a Pampersszel közös kampányát, amelynek célja a nehéz körülmények között élő családok és gyermekeik támogatása. Az Együtt a babákért elnevezésű kampányba országszerte kétszázhatvankét dm-üzlet kapcsolódott be, így a korábbi évhez képest növekedett a támogatott családok száma is.

A két hónapon át tartó akció alatt a dm vásárlói hűségpontjaikat ajánlhatták fel adományként, amelyeket a karitász pelenkák formájában továbbít a kiválasztott családoknak.

Az akció eredményeként kétszázhatvankét kisgyermekes család kap egyenként huszonöt csomag pelenkát, amely mintegy fél évre elegendő mennyiség. Az adományok átadására 2013. február 13-án kerül sor a Szent Erzsébet Karitász Központ budapesti irodájában.

Magyar Katolikus Karitász

Komolyan vette Istent és az embert

Száz éve született Gyökössy Endre

Gyökössy Endre (1913–1997) református lelkészként és pszichológusként már akkor tudatosan művelte a pasztorálpszichológia tudományát, amikor e szó kimondásakor Magyarországon nemcsak az átlagos hívő ember nyelve akadt meg, de a lelkészi, sőt lelkigondozói munkát végző személyek szótárában sem szerepelt. A lelkészek, bármely felekezethez tartoztak is, nagyon járatlanok voltak a lélektan és a pszichoterápia területén. Idegenkedésüknek egyik oka az volt, hogy a pszichológusban riválist láttak, aki az emberi létnek azzal a vetületével foglalkozik, amelyre az ő megbízatásuk is szól. Ráadásul ezt a Szentlélek bölcsességének és gyógyító erejének az igénybevétele nélkül teszi.

Kapcsok

„Szélfútta hajad érintse arcom, / mosolyod bűvöletben tartson, / a színek titkát szemedben keressem, / a szerelmet csak benned szeressem. / Engedd meg.”
Az évek haladtával egyre gyakrabban jutnak eszembe Adamis Anna sorai, amelyeket csaknem három évtizede küldtem el egy szegedi tanárképzős lánynak. Levélváltásunkat ugyanis szinte mindig tarkítottuk egy-egy klasszikus vagy kortárs író, költő művének részletével, olykor bibliai idézetekkel. Így szerettünk volna szerelmet vallani egymásnak – jóllehet, egy idő után már megéreztük, megértettük a másik ki nem mondott gondolatait is. (Ráadásul magyar–orosz szakos leányról volt szó, gondoltam, nem árt, ha érzékeli: lírában-prózában más is járatos lehet. Nemcsak magyar, hanem orosz szerzők szebbnél szebb sorait is becsempésztem a levelekbe.)

A kezdetek kezdetén

Minden kezdet nehéz, de legnehezebb talán az élet kezdete. Megvan hozzá minden, ami szükséges, csupán a „civilizáció” gátjait kell áthágnunk, s közelednünk a természethez. Mert a dolgok bölcsen el vannak rendezve, csak meg kell tanulnunk, hogy ne változtassunk a sorrenden. Nem szabad „okoskodnunk”, elég, ha „beilleszkedünk”.

Az újszülött testi-lelki sérülésekkel érkezik e világra: az állandó egyenletes melegből a kinti hűvösbe, a sötétből a vakító fénybe, a csendből a lármába kerül. Szerencsére mindezek a traumák visszafordíthatók, csak néhány fontos lépést kell betartanunk.

Először általában a fej kerül napvilágra, és ekkor a szülésnél segédkező orvosnak vagy asszisztensnőnek ki kell tisztítania a kisbaba orrát, hogy az első lélegzetvételnél ne szippantsa be a benne lévő nyálkás váladékot. Alig fél perc múlva, amikor a test többi része is megszületik, megindul a légzés, és felhangzik a diadalmas felsírás: Megszülettem! Elvágják a köldökzsinórt, megragadják a kisdedet, és viszik mosdatni.

A vándorbölcső új lakója

A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom gyermekvállalásra buzdító felhívása nyomán tavaly év végén egy vándorbölcső kelt útra az országban, hogy családról családra járva, biztonságos és otthonos helyet adva az újszülötteknek hirdesse az élet tiszteletét. Amikor kis lakója kinövi a bölcsőt, amely Czotter András asztalosmester munkája, az interneten keresztül jelentkező, babát váró családok közül sorsolással választják ki, kihez kerüljön a ringó ágyacska. Január 22-én, Budapesten jött világra a bölcső harmadik lakója: Homolya Dániel András. A szülők, Zsófia és Dániel mellett Veronika, a hároméves „királylány” is nagy izgalommal várta a kistestvér érkezését. „Igaz, hogy két gyermek már nagyobb felelősséget jelent a család számára, de bízunk benne, hogy a kellő hit, a megajándékozottság élménye és a szeretet minden nehézségen átsegít bennünket” – mondta a családfő.

Karneváltól hamvazószerdáig

Felkészülő

Az iskolai év legfelszabadultabb ünnepe a farsang. Lezártuk a félévet, nem kell már a tanulásra összpontosítani, lehet gondtalanul örülni. Még tart a tél, de zsigereinkben már a tavasz újjászületését érezzük.

Nálunk az iskolában már hagyománnyá vált, hogy erre az alkalomra az osztályok egy adott témára készítenek rövid produkciókat. Idei témánk a Vissza a jövőbe, 2113 címet viselte. A gyerekek dús fantáziával láttak a műsorkészítéshez: Milyen lesz a világ nők/férfiak nélkül? Hogy néz ki száz év múlva a rend és fegyelem az iskolában? Átadják a 4-es metrót stb. Nagy élmény, ahogy a diákok egymást inspirálva találják meg azt az alapötletet, amelyre aztán az egész jelenet épül.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.