A katolikus családegyesület támogatja az Egy közülünk kezdeményezést
Állásfoglalást tett közzé a Magyar Katolikus Családegyesület (MAKACS) elnöksége február 13-án az Egy közülünk európai polgári kezdeményezésről. Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családreferens püspöke a dokumentumban kifejti: az elnökség üdvözli a kezdeményezést, s támogatja az annak magyarországi koordinálását vállaló Együtt az Életért Közhasznú Egyesületet.
Felkészülő
Ági: Életünk során utunkba kerülhetnek olyan kövek, amelyek látszólag akadályozzák továbbhaladásunkat. Ilyenkor álljunk meg, és beszélgessünk el Istennel a „kőről”! S ha a találkozás a Jóisten és köztünk létrejön, minden kő áldást hozhat az életünkbe. Hasznos, ha gyermekeink beleláthatnak igazi életünkbe, ha figyelemmel kísérhetik küzdelmeinket, türelmes vagy türelmetlen várakozásunkat egy-egy adódó nehézség megoldása során.
Felkészülő
„Tudom, nehéz gyerekkorod/gyerekkora volt…” Ugye, sokszor hallottuk már ezt a mondatot, és mi is voltunk már olyan helyzetben, amikor ezt mondtuk. Sokféleképpen lehet hangsúlyozni: empátiával, iróniával, viccesen, kényszeredetten, gúnyosan. Ám bárhogyan is ejtsük ki ezeket a szavakat, általában nem gondolunk a mondat tartalmára. Pajzsként használjuk magunk és a másik ember között, s rövidre zárjuk ezzel a mélyebb találkozás lehetőségét.
Sándor István szalézi szerzetes, vértanú az életben és a filmvásznon Február 22-én mutatták be az Isten szolgája – Sándor István című dokumentumfilmet a Terror Házában, a szalézi szerzetes emlékére tartott ülésen. Sándor István 1953-ban halt vértanúhalált, boldoggá avatása folyamatban van.
„Leginkább egy időutazáshoz tudnám hasonlítani a forgatást. Amikor Sándor István vallatásának felvételénél beléptünk a kihallgatószobába, minden nagyon valóságosnak tűnt” – mondja Almási Annamária, a szerzetesről készült film egyik statisztája. A Dér András rendezte dokumentumfilm címszerepét Orth Péter játssza, de megjelenik a vásznon Lux Ádám színművész és Bíró Lóránt szalézi szerzetes is, megannyi szalézi fiatal mellett. A stáb a forgatás kilenc napja alatt több eredeti helyszínt járt be: megfordult Szolnokon, ahol Sándor István született, a Clarisseumban, ahol szerzetesi éveit töltötte, valamint az Andrássy út 60. alagsorában, ahol kínzói vallatták. A filmben játékfilmes elemek is feltűnnek.
Mélységes mély a múltnak kútja – idézzük gyakorta Thomas Mann nagy regényének első sorát. Kabay Barna és Petényi Katalin dokumentumfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött életeket nézve a híres könyv második sora is eszébe jut az embernek, amely így szól: Ne mondjuk inkább feneketlennek?
A kommunizmus diktatúrája mintha csakugyan feneketlen mélységű volna. Huszonhárom évvel a vasfüggöny lebontása után is számtalan titkos, titkolt, vagy talán már fel sem kutatható tény ragadt annak a bizonyos feneketlen kútnak a mélyén. Mindazzal, ami mégis napvilágra hozható, lassú (talán túl lassú) folyamat eredményeként szembesülünk. Még mindig keveset tudunk a korról, amelynek örökösei vagyunk, amelynek bevallatlan bűnei nem is sejtjük, milyen erővel nyomják a vállunkat.
Sándor István szalézi szerzetest Szolnokon, a belvárosi templomban keresztelték. Itt végezte a fémipari szakiskolát, majd – immár szerzetesjelöltként – a szaléziek újpesti nyomdájába került. Február 22-én a Terror Háza Múzeumban emlékeztek meg róla. Megnyílt a pályafutását bemutató kiállítás, és levetítették Dér András dokumentum-játékfilmjét Sándor István, az örökfogadalmas szalézi szerzetes életéről és haláláról.
A matematika tanárai alighanem ritkán tartoznak a népszerű pedagógusok közé. Legfeljebb felnőtt fejjel szokta őket dicsérni a legtöbb diák, akárcsak az édesapák szigorúságát. A Sopron vármegyei Endréden (a mai Fertőendréden) 1895-ben, tízgyermekes földműves családban született Hadarits Kálmán, a későbbi Endrédy Vendel zirci apát nemcsak testalkatánál fogva volt tiszteletet parancsoló ember, tehetsége és emberszerető személyisége tette igazán azzá.
Brusznyai József atya az internálásról és élete leghatásosabb prédikációjáról
Éppen húsz esztendeje annak, amikor Brusznyai József atyával Börtönkereszt című könyvemhez interjút készítettem. Most Kállón találkozunk, tizenharmadik esztendeje itt él a nyugalmazott lelkipásztor. József atya ugyanazzal a frissességgel fogad, azzal a finom humorral, amely egész életét végigkíséri. Pedig hosszú évtizedek komornak bizonyultak. Mint mondja, éppen a humor, a derű segítette át a nehéz helyzeteken. Ma is naponta elmondja Sík Sándor versét: Imádság humorért. Mielőtt leülünk beszélgetni, József atya megmutatja házi tornatermét. A fészerben glédában áll a rengeteg hasított fa. Kilencvenegy évesen ma is maga hasítja a téli tüzelőt. Tizenkettedik alkalommal neki adományozzák a Parma Fidei kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Az ünnepségre a dunakeszi Szent Mihály-templomban kerül sor – ahol közel harminc évig szolgált – február 23-án. József atya életútját aligha lehet röviden áttekinteni, az alábbi emlékezés életének a kor nyomorúságával leginkább súlyosbított idejére tér ki. A megfogalmazás visszaadja József atya töretlen humorát, életszeretetét és minden szörnyűség ellenére megbocsátásra képes keresztényi lelkületét.