Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1472 a 2750-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Herendi történet

2013-02-22 Szerző: Új Ember

Olvasói levél

Lapjukat örömmel forgatjuk a szép magyar nyelven megírt, nívós cikkek miatt.

A vízkereszti számban megjelent írás a herendi Szent Euszták-templom felújítására hívja fel a figyelmet. A templom azért is érdekes, mert a miserend itt egy herendi porcelántáblán olvasható.

A régi padrend is most, a felújítás után állt vissza. Nagyapám, (Birtanói) Bibba Lajos készítette a templom ablakait. 1944-ben több tíz zsidó családot mentett meg azzal, hogy felvetette őket a herendi porcelángyárba, és ennivalót juttatott nekik.

Imával az üldözött keresztényekért

2013-02-22 Szerző: Bertáné Pintér Katalin

A közelmúltban lezárult ökumenikus imahét gondolatmenetét azok az indiai keresztények állították össze, akik naponta küzdelmet folytatnak a túlélésükért. Imára szólították a hívőket azért, hogy ledőljenek végre a kasztrendszer építette falak, és ne csak egy társadalmon belül, hanem a keresztény felekezetek között is. Spányi Antal megyés püspök arra kérte a híveket, hogy ne csak az ökumenikus imahét kiemelt programján gondoljunk azokra, akik hitük miatt üldözést szenvednek. „Mindenkinek lehetősége nyílik a segítésre: imádkozzuk az üldözött keresztényekért akár azt az imádságot, amelyet a Székesfehérvári egyházmegyében indítottunk el 2007-ben, és amelyet több nyelvre lefordítva, sokan imádkoznak.”

Hungaricum–amit mi adtunk a világnak

2013-02-22 Szerző: Koncz Veronika

Havonta egyszer megjelenő sorozatunk következő és bemutatásra váró szereplőjére nem biztos, hogy illik a fenti cím. Nagyképűség lenne azt állítani, hogy a pumit mi adtuk a világnak. Fogalmazzunk inkább így: mi is csatlakoztunk a Teremtő alkotókedvéhez. Hiszen ezt a kutyafajtát egészen biztos, hogy játékos kedvében találta ki az Isten. A pumi – a puli mellett – ma már az egyik legismertebb terelőkutyánk, nemzeti örökségünk része. Kiváló kísérő- és sportkutya. Hazánk területén, a XVII–XVIII. század folyamán született a puli és egy terrier jellegű pásztorkutya kereszteződéséből. A pulinál rövidebb szőrű, lebicsakló fülű kutya gyorsan népszerűvé vált a pásztorok között, hiszen minden jószág terelésére alkalmas volt. A pumi elnevezést, amely valószínűleg Pomeránia nevéből származik, először 1795-ben írták le, majd Pethe Ferenc is megemlítette a Természet Históriája című művében, 1815-ben. Első ismert tenyésztője gróf Festetics Sámuel volt.

Nyelvrokonaink ünnepelnek

2013-02-22 Szerző: Gajdó Ágnes

A finnek nemzeti eposzát, a Kalevalát 1835. február 28-án tette közzé Elias Lönnrot néprajztudós. Magyarra többen is lefordították, a legismertebb változat Vikár Béla nevéhez fűződik. A szókapcsolat – Kaleva-lak – jelentése Kaleva földje, azaz Finnország. A műben a finnkaréli mitológia több szereplője felbukkan, így például Ilmarinen, a kovácsisten, a szél és a levegő ura, aki az első kardot és ekét készítette. Leghősiesebb cselekedete a Halál legyőzése volt, „akit” egy vasládába zárva a tenger mélyére süllyesztett. Később aztán az emberek kiszabadították fogságából. Vejnemöjnen, a csendes víz istene, „minden idők énekese” oly csodálatosan játszott hárfáján, hogy „még a fák is vigadoztak, / Mezőn tuskók táncot roptak”. A Kalevala világszerte sikert aratott, a finnek általa ismertebbé váltak, s az eposz a finn nyelv fejlődéséhez is jelentős mértékben hozzájárult.

Isten ajándéka

2013-02-22 Szerző: Gajdó Ágnes

A Mátyás név jelentése a héber Mattanjah, Mattinjah (Isten ajándéka) szóból ered, s mindenképpen illik arra a férfira, aki az áruló Júdás helyére került a tizenkét apostol közé. Mátyás valószínűleg találkozott a föltámadt Krisztussal, később Etiópiában hirdette az evangéliumot. A pogányok megkövezték, majd bárddal lefejezték, ezért is szerepel a szent attribútumai között a szekerce, valamint az alabárd, a kard, a kereszt és lábánál a kő. Magyarországon Hunyadi Mátyás, az igazságos uralkodó a legismertebb e név viselői közül, ő az ünnep vigíliáján, 1443. február 23-án született.

Gyerekszáj

2013-02-22 Szerző: Koncz Veronika

Családom és egyéb állatfajták

Négy gyermekünk közül a legkisebb, Krisztina hároméves volt, amikor a nyaralásunk alatt megismerkedtünk egy családdal. Az volt a szokásuk, hogy a szülők a gyermekeiket Mókuskának és Nyuszikának nevezték. Krisztina, amikor ezt meghallotta, azt kérdezte az apukától: „A bácsiéknál minden gyerek állat?”

Nyári Ödönné,
Budapest

Hogyan katolikus a La Croix napilap?

2013-02-20 Szerző: Rosdy Pál

Konrád György ezúttal a párizsi La Croix (A kereszt) című francia napilap kérdéseire válaszolva „ment neki” a magyar miniszterelnöknek, „kétértelmű és paradox személyiségnek” nevezve őt. Konrád nyilatkozata illeszkedik a hazai és nyugati szocialista, liberális és „zöld” támadások sorába. Nem a mi dolgunk, hogy e támadásokat és Konrád György említett interjúját elemezzük, mondanivalóját értékeljük vagy cáfoljuk. Nem kívánjuk mélyíteni az állítólagos szakadékot, mely – a La Croix tudósítója, François D’Alancon szerint – „fasiszták” és „kommunisták”, „patrióták” és „hazaárulók” között húzódik a Duna partján.

Isten szeme

2013-02-20 Szerző: Jakubecz Márta

Világ-nézet katolikus szemmel

„Küldd tovább ezt az e-mailt, és meglátod: csoda történik veled!” – általában ilyesmi áll azokban a világhálón terjesztett, úgymond vallásos üzenetekben, melyek a hívő ember misztikum iránti fogékonyságára próbálnak építeni. A villámpostát használók zöme bizonyára találkozott már hasonló utasításokat megfogalmazó levelekkel, melyek tartalma – Isten kegyelmének elnyerése – akkor válik valóra, ha a címzett bizonyos számú embernek továbbküldi őket. Az ilyen üzeneteket rögtön törölni szoktam, mert engem senki se zsaroljon Isten kegyelmével, s mellesleg ne tömje tele a virtuális postaládámat efféle fölösleges dolgokkal. Továbbá ne éljen vissza az időmmel a „kegyesség köntösében”.