„Kaptam egy kis haladékot”

Leé József, a Legyen Ön is milliomos! nyertese és Kepe Róbert, a Fedél Nélkül főszerkesztője

Leé úr januárban egyszeriben híres lett, mert rengeteg tévénéző számára bizonyította műveltségét, intelligenciáját. Ám a nagy hírverésben egy fontos részlet homályban maradt: hogy mint költő egy szűkebb kör számára már eddig sem volt ismeretlen (Vers (lak)cím nélkül című alkotását az Új Ember is közölte 2011 karácsonyi számában). És ami szintén fontos: sok éve szerzője, munkatársa a Fedél Nélkül hetilapnak, amely biztos hátteret jelent számára.

– Hogyan kezdődött ez a kapcsolat?

Leé József: A Vers (lak)cím nélkül életem első verse volt, amelyet 2004-ben beküldtem a Fedél Nélkül pályázatára. Rögtön meg is jelent, sőt díjazták is. Az MTV Gyorssegély című műsorától pedig különdíjat kaptam érte, és Kubik Anna olvasta fel a műsorban.

Kepe Róbert: Aztán a vers kapcsán együtt szerepeltünk Józsival egy könyvesbolti rendezvényen.

József: És Robi a beszélgetés után valami olyasmit mondott nekem, hogy „Leé úr, azért ettől most ne szálljon el” (nevet).

Róbert: Nagyon megmaradt bennem az az első vers, a „fagyott magány”, amely belőle áradt. Józsi már rögtön az első versével nagyot dobott, megmutatta az oroszlánkörmeit.

Miért fogyaszt az ember alkoholt?

Felkészülő

„A túlzásba vitt jó dolog rossz dolog.” (Todd G. Buchholz) Már a név is árulkodó! Ugyanis az arab al kuhul szó, melyből az alkohol származik, azt jelenti: a legfinomabb. Valószínűleg ezzel sokan boldogan egyetértenek, míg mások inkább félve megborzonganak hallatán. A népek többsége már évezredek óta fogyaszt alkoholt. A suméroktól fennmaradt ékírásos emlék, amely a Krisztus születése előtti harmadik évezredből maradt ránk, már tartalmazza a sörkészítés részletes leírását. A görögök és a rómaiak előszeretettel borozgattak. A kínaiak rizsből készítettek alkoholtartalmú italokat, a germánok kedvenc italának a sör és a mézbor számított. Az eurázsiai sztyeppe állattartó népeinek kancatejből erjesztett, enyhén alkoholos itala volt a kumisz, amelyet a legendák szerint az ősmagyarok is szívesen fogyasztottak.

Belé bújt a kisördög

Felkészülő

Méltatlankodik a szülő a régi szólást felidézve, midőn rakoncátlan gyermeke nem és nem fogad szót. Érezzük: van a mondatban valami rosszallás, és egyúttal egy jó adag elnéző felmentés is. A legtöbbször talán kedves dorgálás formájában hangzik el.

Mégis érdemes megfontolnunk, hogy a gyermek engedetlenségeivel, általunk helytelenített cselekedeteivel kapcsolatban emlegessük-e az ördögöt.

Talán hallgassuk el a világban munkáló rossz, az Istentől elforduló erők létezését gyermekünk elől? – kérdezik most talán megdöbbenten. Nem erre irányul a javaslatom. Ám ahogy Monika Nemetschek, a zseniális osztrák valláspedagógus fogalmazott: „Pedagógiai szempontból nem helyes gyermekeknek az ördögről beszélni.” S hogy miért állítja ezt ilyen határozottan?

Visszafordíthatatlan

A nőnap az az ünnep, amely talán még a Valentin-napnál is jobban megosztja az embereket: férfiakat és nőket egyaránt. Sokan viszolyogva, mások nosztalgiával gondolnak vissza a régi, vörös szegfűs, pártállami nőnapokra. Szép számmal akadnak, akik úgy vélik, ennek az ünnepnek a november hetedikével együtt el kellett volna tűnnie a föld színéről, s vannak, akik mit sem törődve a tilalommal, hóvirágot várnak vagy éppen szednek ilyenkor.

Szerencsétlen sorsú nap ez. S nemcsak azért, mert a Zoltánoknak osztozniuk kell rajta a hölgyekkel, hanem mert csakugyan nem egyértelmű, kiket és miért kell ezen a napon köszönteni. A „legenda” szerint New Yorkban 1857. március 8-án mintegy negyvenezer munkásnő sztrájkolt egyenlő bérért, munkaidőcsökkentésért. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés.

Rómára figyel az egész világ

Róma városa február 11-én pontosan ugyanolyan napra ébredt, mint más hétköznapokon. Dugóban araszoltak az autók, a buszok szokás szerint zsúfolásig telve közlekedtek, esőtől átázott ruhájú emberek próbáltak ernyőjük alá bújva eljutni a munkahelyükre. Csak a Vatikán dolgozói nem siettek sehová, mert a lateráni egyezmény évfordulója számukra munkaszüneti nap volt.

Az egyház központjában azonban konzisztóriumra gyűltek a Rómában tartózkodó bíborosok, hiszen a pápa három szentté avatás időpontját akarta bejelenteni. Voltak ugyan, akik furcsállották, miért hívott össze ezért konzisztóriumot, ám a legnagyobb meglepetés akkor érte őket, amikor XVI. Benedek latin nyelven bejelentette, hogy február 28-án, este nyolc órától megüresedik a pápai szék, mert szabad akaratából megválik hivatalától.

Magyar nyelven imádkoztak a vatikáni televízióban

Miután XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, a Rómában élők vagy tanulók, illetve az oda zarándokként érkezők civil kezdeményezésre minden hétköznap délután négy órakor részben latinul, részben saját anyanyelvükön mondják el a rózsafüzér imádságot a Szent Péter téren. Február 20-án a téren található Szent Péter-szobor alatt gyülekeztek az Örök Városban tanuló magyar papok, az itt szolgáló szerzetes nővérek és a hazánkból érkező zarándokok, hogy olaszul, latinul, illetve magyarul imádkozzanak. A félórás imádságot, mint minden alkalommal, most is egyenes adásban közvetítette a Telepace és a vatikáni televízió, a Centro Televisivo Vaticano is.

Utazás Rómába

Itthoni vendégszeretettel várják a zarándokokat

Aki turistaként vagy zarándokként járt már Olaszországban, az minden bizonnyal ismeri a vendégeket évtizedek óta fogadó római Szent István Házat, valamint az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek fenntartásában működő Villa Mater Redemptoris zarándokházat, vagy legalábbis hallott már róluk. Áruk a többi szálláshelyhez képest igen kedvező, és mindkét hely közös jellemzője a vendégek iránt megnyilvánuló szeretet, segítőkészség.

Húsvétkor mindig rengeteg zarándok érkezik Rómába. Most, hogy XVI. Benedek pápa lemondott, és az új pápa megválasztására összeül a püspökökből álló konklávé, a világ minden tájáról különösen sokan igyekeznek a katolikus egyház központjába. Az Örök Város szálláshelyeit márciusra már most lefoglalták, csupán a legdrágább szállodákban találni néhány üres szobát. Ezért mindenképpen érdemes röviden szólnunk a két magyar zarándokházról.

Bombázni kell őket!

A két hatosztályos és két négyosztályos gimnáziumba háromszáznegyven diák jár. Titusz atya hangsúlyozza: „A pannonhalmi diákok az egész országot letérképezik. A budapesti értelmiségi családokból ugyanúgy érkeznek fiúk, mint vidéki városokból, de falvakból, egészen kis falvakból, sőt tanyáról is vannak növendékeink. Határozott szándékunk, hogy a hátrányos helyzetből érkezők is esélyt kapjanak nálunk. Külön értéknek tartom, hogy a fiúk, akik szoros közösségben élnek egymással, találkozzanak az ország életének sokszínűségével. A következő tanévben a mélyszegénységből is érkezik hozzánk egy gyerek. Kitűnő bizonyítványa van… jövőre együtt fog ülni azokkal, akik – az ő életéhez viszonyítva – álomvilágból jönnek. De ha ez a fiú leérettségizik itt, egyenes útja lesz az egyetemre, s egy másik világ nyílhat meg előtte.” A határok átjárhatósága óta Erdélyből, Felvidékről, de Brüsszelből, Bécsből, Amerikából is érkezett diák. Oktatás és nevelés… Versenyistálló lenne Pannonhalma tanulmányi téren?

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.