Székesfehérvári találkozás Petőfi Sándorral

Ha ránézek, nekem tényleg Petőfi jut róla eszembe. Ennyi idősen valószínűleg a költő is ilyenforma fiú lehetett. Idén a huszonkét éves Habóczki Máté játssza a forradalmár Petőfi szerepét a székesfehérvári ünnepi programokon. Március 15-én ugyanis ismét megelevenednek a történelmi események a fejéri megyeszékhelyen, s lesz cipókészítés és honvédavatás is. Cser-Palkovics András polgármester a március 7-én tartott sajtótájékoztatón azt mondta: legfiatalosabb ünnepünk ez, miliőben illik a fiatalokhoz, ezért hát elsősorban őket szólítják meg vele. A fehérvári rendezvények Petőfijét kérdeztük.

A forradalom eseményei egy történész szemével

Nemzeti dal, márciusi ifjak, a tizenkét pont – talán ezek a fogalmak jutnak eszünkbe legelőször, ha március 15-ről hallunk. S mivel mindenki tanult egykor 1848–49 történetéről, azt gondolhatjuk, hogy – legalábbis a főbb események tekintetében – már nem lehet számunkra újat mondani. De vajon tényleg így van ez? Baják László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa az alábbiakban néhány olyan szempontra hívja fel a figyelmet, melyeket mindannyiunknak érdemes átgondolnunk, ha helyes képet szeretnénk kialakítani a több mint százötven évvel ezelőtti nemzet számára meghatározó jelentőségű eseményekről.

Várszegi Asztrik bencés főapát egy szociológiai vizsgálatról

Bencés apátságok mélyreható vallásszociológiai vizsgálatát végezte el Michael Hochschild, a német származású, Párizsban működő teológus és szociológus. Nyolc monostort járt végig munkatársaival Ausztriában, Németországban, illetve Magyarországon. Pannonhalma – mint Várszegi Asztrik főapát mondja – több mint egy hétig „szociológiai megszállás alatt állt”. Hochschild professzor kérdőívek segítségével sokoldalúan vizsgálta a monostori és a monostorhoz kapcsolódó közösségeket. Kérdéseket tett fel a gimnázium világi tanárainak, a gazdaságban, a konyhán, a karbantartásban dolgozóknak, de kíváncsi volt a bencésekkel kapcsolatban kritikus álláspontot képviselők vélekedésére is. „Így állította össze vizsgálati anyagát, amelyből kirajzolódott a valós kép: milyen keresztény értékekért élünk a monostorban – magyarázza Várszegi Asztrik. – A vizsgálati anyag következtetéseit 2012 őszén, a római apátgyűlésen tárta elénk, a tanulmány az Erbe und Auftrag (Örökség és küldetés) című, német nyelvű bencés folyóiratban jelent meg.”