Irány a Mars!

Április tizenegyedike a költészet, tizenkettedike az űrhajózás napja. József Attila életében még csak a fantázia szállhatott és szárnyalhatott a magasba, a felhőkön túlra, s a lírikus teremtő ereje borzongató verssorokba foglalta a világmindenséget és a tiszta emberi érzelmeket: „Miként a tiszta űrben a világok, / lebeg keringve bennem a hiányod // majd árnyék leszek s te szorongva félsz: / óh hát ne hagyj meghalnom, amig élsz.”

Argentin pillangófa

Kapcsolatom ezzel a különleges virágokat hordozó cserjével olyan régi, hogy akkoriban még javában Jugoszláviának neveztük többek közt Horvátországot, ahonnan az első magok bekerültek pestújhelyi kertünkbe. Azóta sok kertbarátot örvendeztetett meg e messziről érkezett bokor.

Keresztet vetni szabad

Világ-nézet katolikus szemmel

A címben foglalt állítás húsz évvel az úgynevezett rendszerváltás után egészen természetesnek tűnhet. Ám jól tudjuk: bizonyos emberek ezt másként gondolják. Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman nyilvánosságra hozott éves beszámolójából kiderül: az egyik hazai állami iskolában megtiltották a gyerekeknek az étkezés előtti és utáni keresztvetést. Indoklásként persze az unalomig szajkózott, bár üresen puffogó szöveget hozták fel: „az állami közoktatásban világnézetileg semleges nézeteket kell közvetíteni”. Az iskolai jogsértésnek minősülő ügyben egy plébános kérte az ombudsman segítségét.

Innen-onnan

Irakban falak mögött ünnepeltek

Bagdad és Mosul templomai köré a kormány rendelkezésére három méter magas falakat építettek, hogy megvédjék a keresztényeket a szélsőségesek támadásaitól. Az épülő falak bejáratait az ünnepek idején a rendőrség ellenőrizte. Bashar Warda di Erbil érsek méltatta a kormány intézkedéseit, de azt is hangsúlyozta, hogy az emberek szomorúak, mindenütt bizonytalanság uralkodik. A kormánytisztviselők felkeresték a plébánosokat, és megkérdezték tőlük, akarnak-e falat templomuk köré. Sokan beleegyeztek, mások azt mondták, ezzel még nagyobb félelmet ültetnének el az amúgy is megfélemlített keresztény közösségben. (Zenit, MK)

Szentföld

Betlehem szegényeiért

Bár 2010 turisztikai szempontból „általában nagyon jó volt”, ebből nem minden család húzhatott hasznot, írta a jeruzsálemi karitász karácsonyi levelében. A katolikus egyház szervezete évente háromszáz-háromszázötven rászoruló családot segít élelmiszercsomagokkal Betlehemben. A palesztin szociális miniszter szerint a nyugati parton százharminckilencezer család él a szegénységi küszöb alatt.

Sokan várjuk a lapot. De mennyien is?

Az Olvasó írja

Az Új Ember kérdőívéről Nyolcvannyolc éves, egyedülálló, de nem magányos, betegeskedő, többszörös nagymama és dédnagyanya vagyok. Mint Somogyból kiüldözött „kulák” 1950 óta Komlón élek.

Az Új Ember egyik legrégebbi olvasója vagyok. Vidéki utaimon, plébániákon, irodákban rendszeresen megvettem-megkaptam az Új Embert, az „én újságomat”. Amikor lehetőségem adódott rá, előfizettem, azóta hozza a postás.

Rendíthetetlen reményünk

Ferenc pápa elmélkedése a húsvét titkáról

Részletet közlünk Ferenc pápának még Buenos Aires-i érsekként kiadott, Nyitott ész, hívő szív című könyvéből (2012), amely az Új Ember Kiadó gondozásában hamarosan magyarul is megjelenik.

„Testvérek, Krisztus véréért megvan tehát a bizonyosságunk, hogy beléphetünk a szentélybe. Ezt az élethez vezető új utat a függönyön, vagyis saját testén keresztül nyitotta meg nekünk. Főpapunk is van, akit Isten a népe fölé rendelt. Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le. Tartsunk ki rendíthetetlenül reménységünk megvallásában, mert hűséges az, aki az ígéretet tette. Legyen gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást. Összejöveteleinkről ne maradjunk el, mint némelyek szoktak, hanem annál inkább bátorítsuk egymást, minél közelebb érzitek a napot. (…) Mi nem tartozunk azok közé, akik elpártolnak és elkárhoznak, hanem azok közé, akik hisznek és megmentik életüket” (Zsid 10,19–25.39).