A Biblia üzenete

Az evangélium gazdag üzenetéből legtöbbször az fog meg, amit nem értek, mégis megragad, nem enged, és mint örvénylő titok húz-vonz. Titok, melyről nemcsak azt érzem, hogy igaz, hanem hogy elevenembe vág. Nem hagy nyugton. És kezdődik a Jákob-küzdelem a megértésért. De hol a megértés nyitja? „Ki méltó arra, hogy felnyissa a könyvet és feltörje pecsétjeit” (Jel 5,3)? A kérdésre két válasz érkezik. Az egyik, hogy „senki”. A Jelenések könyvének Jánosa emiatt keserves sírásra fakad.

A liturgia alapelemei

A tabernákulum helye érdekes és mozgalmas utat járt be a templom terében. Eleinte a templom sekrestyéjében őrizték a Legszentebbet – innen a sekrestye latin elnevezése, a sacristia, amely a szent jelentésű sacer/sacra szóból ered. (A magyar „sekrestye” e latin szónak az átírása.) Ezt követően a misézőoltár közelébe került, s egészen a II. vatikáni zsinat liturgikus reformjáig a templom szentélyében, a főoltáron kapott helyet – a zsinat előtt épült számos templomban ma is így van ez.

Görögkatolikus lelkiség

A hitet és a keresztény létmódot megalapozó örömhír tovább terjed. A görögkatolikus egyház a húsvétot követő vasárnapon Tamás apostol „hitre vezető hitetlenségén” keresztül adott nekünk bizonyosságot Jézus feltámadásáról. A kenethozó asszonyok vasárnapján pedig a megbizonyosodás mellett a továbbadás fontosságára hívja fel a figyelmet, tanítását az evangéliumból merítve (Mk 15,42–16,8) és a liturgiában kifejtve.

A hét szentje

A húsvét utáni hetekben sokszor elmélkedünk arról, milyen nehéz és olykor ijesztő lehetett a tanítványoknak, hogy a feltámadás után át kellett értékelniük mindent, amit addig gondoltak önmagukról, a világ rendjéről, sőt magáról Istenről. De nem csupán az első tanítványokkal volt ez így, hiszen az élő, valódi hit csak ezt a belső utat bejárva születhet meg bárkiben.