„Imádkozzatok értem” – idézte a Szentatya híveihez szóló első kérését Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius azon a hálaadó szentmisén, melyet március 22-én tartottak Budapesten, abból az alkalomból, hogy Ferenc pápa megkezdte péteri szolgálatát.
„Ne féljetek! Jézust keresitek, a názáretit, akit keresztre feszítettek? Feltámadt, nincs itt!” (Mk 16,6) – így mondja ki Krisztus sírjánál az angyal húsvét örömhírét. A tanítványok lelkére is ránehezedik a világ sötétsége. Őket is megérinti a kísértés, hogy a Mestert, akiben megtalálták a Megváltót, most átértékeljék. Átértékeljék nagypéntek homályában. Mert hát csakugyan, jöhetett-e Názáretből a Messiás? Lehetett-e a győztes szabadító, akit az idegen hatalom kivégeztetett? Nagyon úgy festett ez a történet, mint egy szabadságot ígérő vezér bukása. De hát a Messiásnak győznie kell!
Van még jó hírünk
A világ legnagyobb rádiótávcső-rendszere az úgynevezett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array. Nevének rövidítése, az ALMA nemcsak a magyarban értelmes szó. A teleszkópnak otthont adó Chile hivatalos nyelvén, spanyolul azt jelenti: lélek. A távcsőrendszer, amelyet március 13-án állítottak véglegesen üzembe, nem véletlenül kapta ezt a nevet, hiszen ez a hatalmas, minden eddiginél érzékenyebb szerkezet a csillagok és bolygók születését, vagyis a világegyetem és így az emberiség történetének kezdeteit kutatja.
Teremtésvédelem
A húsvét nagyszombati mise kezdetét a Teremtés könyvéből szóló idézetek alapozzák: „(…) azután ezt mondta Isten: »Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak s mindennek, ami a földön mozog és lélegzik, minden zöld növényt táplálékul adok.« Úgy is történt. Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” (Ter 1,29–1,31)
Hol is tartunk ma, hogyan vigyáztunk arra, ami még valaha tökéletesen működő volt?
Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából idén egyházunk alábbi tagjai részesültek kitüntetésben:
Kossuth-díjat kapott
Kalász Márton, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, József Attila-díjas író, költő, műfordító.
Szvorák Katalin, Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, előadóművész.
Széchenyi-díjat kapott
Andrásfalvy Bertalan, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, néprajzkutató, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa.
Az alázat kötelezettsége fokozottan érvényes egy gyakorló közéleti keresztény ember számára. Megállapíthatjuk, hogy a húsvét mást mond a nem hívőknek, más jelentést hordoz a népegyházban, az egyházi hagyományban élőknek, s megint más üzenete van a húsvét központi lényegét személyesen átérzőknek. Ez így, minden elemében egyszerre része annak a hagyománynak, melyet összességében élünk meg. Magyarországon ez a többféleség van jelen.
A húsvét azonban valamilyen formában mindannyiunk számára a reményt hordozhatja.
Világ-nézet katolikus szemmel
A nemzetközi karitász tavalyi adatai szerint kilencszázhuszonöt millióan szenvednek a világban az éhínségtől. Tizenkét másodpercenként meghal egy gyermek az éhezés miatt.
Ismerjük a csont és bőrre lesoványodott, haldokló afrikai gyerekek iszonyatos látványát. De most már Európában is növekszik a szegénység! Pedig az ezredfordulón az ENSZ megvalósítandó feladatként tűzte maga elé, hogy 2015-ig a felére csökkenjen a világ éhezőinek száma.
A szíven szúrt világ nyílt sebe Európa, amelyet – mint mondják – kizárólag a felvilágosult kultúra határoz meg, ami azt is jelenti, hogy Istennek semmi köze a közélethez és az állam alapjaihoz.
Európa szakítópróbája ez, és felveti minden európai felelősségét, amellyel az emberiségnek tartozik. Kérdés még, hogy az emberiség vallási és erkölcsi hagyományaival szemben álló, önmagát tökéletesnek tekintő, felvilágosult kultúra önmagában elegendő-e mindenki számára?
Másrészt, amikor nagy problémáinkat felsorolja – a föld javainak egyenlőtlen elosztása, a növekvő szegénység, a föld erőforrásainak kizsákmányolása, az éhség, az egész világot fenyegető betegségek, a kultúrák összeütközése –, számol ugyan lehetőségeink növekedésével, de megoldhatók-e ezek, miközben az erkölcsöt a magánélet területére száműzi? Nekünk pedig éppen közerkölcsre lenne szükségünk, amely választ tud adni a mindnyájunkra nehezedő fenyegetésekre.