Ferenc pápa május 12-én a Szent Péter téren szentté avatta a XV. századi otrantói vértanúkat, Antoni Primaldót és nyolcszáz társát, akiket 1480-ban a Dél-Olaszországba betörő oszmán törökök öltek meg, mert hűek maradtak hitükhöz. Ugyancsak szentté avatta Laura di Santa Caterina da Siena Montoya y Upegui kolumbiai rendalapító nővért (1874–1949), valamint a mexikói Maria Guadalupe Zavalát (1878–1963).
Néhány sajtótermék újdonságként tálalta, hogy Ferenc pápa „zéró toleranciát” hirdetett az egyházi személyek által elkövetett pedofil bűncselekményekkel kapcsolatban. Újdonságról azonban nem beszélhetünk: a vonatkozó egyházi szabályok 2001-ben változtak meg, és túlzás nélkül állítható, hogy az egyház példátlan szigorúsággal jár el az ilyen esetekben. 2001 óta nem a megyés püspök – a helyi ordinárius – feladata az eljárás lebonyolítása. Minden ilyen ügy a Hittani Kongregáció elé kerül.
Mostanában egyre több kéretlen levélszemét érkezik internetes postaládámba. A többségüket – azokat, amelyek többnyire eladnának nekem valamit – olvasatlanul törlöm ki, csak kevéssel teszek kivételt. Így akadt fenn a rostán az a pápaválasztás utáni fotó is, amelyet barátaim közül még sokan mások is megkaptak. Hogy kiktől? Az ő barátaiktól. Azóta többször is megnéztem ezt a felvételt, majd egy szép napon megálltam a könyvespolcom előtt, és keresni kezdtem valamit. Így akadtam rá a könyvre, amely jó néhány éve várta már, hogy újra kézbe vegyem.
Bernard Bober érsek május 12-én a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban megáldotta Boldog Salkaházi Sára szociális testvér szobrát.
Szabó Ottó alkotását a keresztelőkút közelében helyezték el, a Szociális Testvérek Társasága megalapításának 90. évfordulóján. A közösség tagjai többek között így tisztelegtek alapítónőjük, Slachta Margit emlékének, és adtak hálát az általa kapott karizmák ajándékáért.
James Martin jezsuita Jézus mosolyáról és a hétköznapok lelkiségéről
James Martin (1960) New Yorkban élő jezsuita pap, a rendje kiadásában hetente megjelenő, 1909-ben alapított America című nemzeti katolikus magazin szerkesztője, tévé- és rádióadók gyakori vendége és számos nagy sikerű mű szerzője. Jezsuita spiritualitás című kötete – írásai közül elsőként – nemrég jelent meg magyar nyelven is. Legutóbbi könyve pedig – mely idén ősszel szintén napvilágot lát idehaza is – arról szól, miért olyan fontos, hogy keresztény életünket áthassa a vidámság, a humor és a nevetés. Father Martin szenvedélyesen képviseli, hogy valóban hívő ember nem járhat-kelhet savanyú ábrázattal. Ő maga mindent meg is tesz azért, hogy mosolyra derítse az embereket: a Youtube videomegosztó oldalon tőle hallható vicceken ezrek derülnek. Ahogy a Facebookon megjelenő derűs írásaira is sokan kíváncsiak. Kérdéseinkre e-mailben válaszolt.
Hit és egészség
Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen (Jn 10,10). Az elmúlt hetek írásaiban azt próbáltuk körüljárni, hogy mennyire tágas Jézusnak ez az ígérete – az egész ember belefér, testestül-lelkestül.
Láttuk, hogy az ember nem osztható külön testre és lélekre, a kettő elválaszthatatlan egységet alkot. Így a betegség sem csak a test (anyagi mivoltunk) meghibásodása, nem csupán annyit jelent, hogy elromlik egy alkatrész – egész valómat, életem pszichés-spirituális dimenzióit is érintő esemény. A betegség gyökere lehet lelki életemben is – bűn, harag, szorongás, reménytelenség állhat a háttérben, s ezeket a hit, az Atyával megélt személyes szeretetkapcsolat képes orvosolni. Minél messzebb kerül egy társadalom ettől a spirituális alaptól, annál több lesz tagjai közt a szorongó, a depressziós, majd ezek következményeként a szív- és érrendszeri, illetve daganatos beteg.
Látogatás a pestszentlőrinci Liliomkert Katolikus Óvodában
„Miért nyitjuk ki a kis templom ajtaját?” – kérdezi az óvónő. „Hogy lássuk Istent!” – válaszolják a gyerekek. „Isten bebújt oda?” – „Neeem!” – „De hát akkor mi van ott?” – „A kis kereszt.” – „És a kereszt kinek a jele?” – „Jézusé!” – „No, hát ez az! A te jeled micsoda?” – „Málna! Csizma! Tulipán!” – kiáltják kórusban a kicsik. A pestszentlőrinci Liliomkert Katolikus Óvodában vagyunk, és a négyévesekből álló Liliom csoporttal éppen áhítatra készülünk.
A Savaria Egyetemi Központ dísztermében április 29-én este hangzott el a test teológiájáról szóló hatrészes előadás-sorozat befejező része.
Az előadó, Németh Norbert egyetemi lelkész röviden összefoglalta a korábbi előadások főbb gondolatait, majd azokhoz kapcsolódva arról beszélt, hogy Isten felajánlja az ember számára a test megváltásának útját, s ennek csodáját a család őrzi. A család ugyanis az a hely, ahol a test és a szeretet teológiája összekapcsolódik. A családban tanuljuk meg a test jóságát, elsőként a szülőktől kapott gondoskodás, törődés és szeretet megtapasztalásában.