Országjáró
Győrvári Edith (1926–2008), a szombathelyi Markusovszky-kórház főnővére, a Szent Kereszt
Lelkészség hitoktatója és az egyházmegyei karitász munkatársa volt. Korunk azon kevés
példaképe közé tartozik, akiktől hivatást, alázatot, hitet és szeretetet tanulhatunk.
Országjáró
Juliska néni ma is példájává lehet a kalocsaiaknak
Az érettségik alakulását figyelve óhatatlanul is elgondolkodunk a közoktatás helyzetéről. Időnként aggódva tekintgetünk a tanárokra, s ha fiatalabb gyerekek vannak a környezetünkben, akkor a tanítókra, akik megkezdik a kicsik oktatását. Vajon jól indulnak-e neki az ismeretszerzés világának a hathét éves gyerekek? Felkészültek-e a tanítók a rájuk bízott nebulók nevelésére? Példaképeivé válhatnak-e a gyerekeknek? Álljon itt egy igazi tanító példája, aki kilencvennegyedik életévében is nevel – az írásaival.
Országjáró
Majális a parázs szervezésében
A Parázs Pasztorális Központ szervezésében egyházmegyei családmajálisra hívták a családok apraját-nagyját Kecskemétre, a Szent Család Közösségi Házba (képünkön). Az érsekség ajándékaként megvalósult eseményen közel négyszáz fő vett részt. A szentmise után játékos programra várta az érdeklődőket, és megtartották a pasztorális központ által meghirdetett, a hit évéhez kapcsolódó családi plakátpályázat eredményhirdetését is.
Országjáró
Váci egyházmegye
Kellemes hétvége: a Dunán üdülővendégekkel teli hajók úsznak lefelé, kerékpárosok és gyalogosok a váci promenádon, finom a fagylalt, a sütemény, aranyosan gügyögnek a gyerekek. Lassan talán a válság is múlóban, biztosabb a megélhetés, nagyobb a nyereség. Elnézem: minden olyan szép és kellemes. Mintha semmi nem hiányozna ebből a szombatból. Mintha…
Ortega y Gasset, akit aligha nevezhetünk keresztény filozófusnak, a következőket írta 1937-ben: „A jelenlegi zavar jórészt abból a szakadékból adódik, ami a természeti jelenségekről alkotott eszméink fejlettsége és az »erkölcsi tudományok« botrányos elmaradottsága között tátong.”
A Biblia üzenete
Pünkösd a kereszténység harmadik nagy ünnepe: e napon azt ünnepeljük nagy hálával és örömmel, hogy Jézus halálának és feltámadásának eredményeként – ígéretének megfelelően – az Atyaisten megadta egyházának legnagyobb ajándékát: a Szentlelket. A nap meghatározásában követjük a Lukács által írt Apostolok cselekedeteinek megfogalmazását: eszerint a Szentlélek látványos kiáradása a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon történt. E nap a zsidóság második legnagyobb ünnepnapja is volt: görög nevén pentekosztésznek, vagyis „ötvenedik napnak” hívták, mert a pászkaünnep (húsvét) utáni ötvenedik napon ülték, arra emlékezve, hogy Isten az Egyiptomból való kivonulás után a Sínaihegyen megadta szövetségét és törvényét.
Szerzetesség és liturgia
Ha íróasztalomnál ülve kinézek szerzetesi szobám ablakán, egy kis almafa és körtefa üdvözölnek. Három és fél éve, hogy itt élek: azóta ezek a gyümölcsfák a múló időnek és az élet lüktetésének hallgatag tanúi számomra.
A rügyfakadás, a virágzás, a levelek zöldjének bontakozása, növekedése, a gyümölcsök megjelenése, az érés, a szüret, az őszi lomb színes búcsúja rituálisan kísérik végig az esztendőt egészen a végső novemberi széllökésig, amely kíméletlenül megkopasztja fáimat utolsó halott leveleitől: itt a tél.
Görögkatolikus lelkiség
Húsvéti örömünk beteljesedett! Megváltásunk utolsó üdvtörténeti eseményét ünnepelhetjük: a Szentlélek eljövetelét. Jézus Krisztus az ő húsvéti misztériumának végső mozzanataként elküldte apostolaira a többször megígért Szentlelket. Az ünnepi kegyelem áradásában mi is fogadhatjuk Őt. A Szentlelket, aki nemcsak az apostolok hitét, hanem a mi hitünket is erősíti. A húsvéti időben a hit vezérgondolatával irányított bennünket görögkatolikus egyházunk. S most itt van a csúcspont. Aki hisz Jézusban, abban – az ünnepi evangélium szerint – „élő víz folyói fakadnak”; és ő ezt „a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek” (Jn 7,38– 39). Ha – a hit évében is – hittel fogadjuk a Szentlelket, a mi életünket is megújítja!
A hét szentje
A Plutarco Elías Calles vezette kormány intézkedései nyomán az 1920-as évektől a mexikói egyház üldözést szenvedett. A törvények nyíltan vallás-, illetve katolikusellenesek voltak. XI. Piusz pápa körlevelekben fejezte ki tiltakozását a mexikói egyházüldözés miatt. A lakosság több alkalommal is fellázadt a kormány ellen; a felkelések között a Cristero-háború – más néven a Cristiada – követelte a legtöbb áldozatot. A pápa 1925-ben bevezette Krisztus király ünnepét, a felkelők innen kapták a nevüket: cristero, azaz Krisztus katonája.