A Biblia üzenete

Pünkösd a kereszténység harmadik nagy ünnepe: e napon azt ünnepeljük nagy hálával és örömmel, hogy Jézus halálának és feltámadásának eredményeként – ígéretének megfelelően – az Atyaisten megadta egyházának legnagyobb ajándékát: a Szentlelket. A nap meghatározásában követjük a Lukács által írt Apostolok cselekedeteinek megfogalmazását: eszerint a Szentlélek látványos kiáradása a Jézus feltámadása utáni ötvenedik napon történt. E nap a zsidóság második legnagyobb ünnepnapja is volt: görög nevén pentekosztésznek, vagyis „ötvenedik napnak” hívták, mert a pászkaünnep (húsvét) utáni ötvenedik napon ülték, arra emlékezve, hogy Isten az Egyiptomból való kivonulás után a Sínaihegyen megadta szövetségét és törvényét.

Szerzetesség és liturgia

Ha íróasztalomnál ülve kinézek szerzetesi szobám ablakán, egy kis almafa és körtefa üdvözölnek. Három és fél éve, hogy itt élek: azóta ezek a gyümölcsfák a múló időnek és az élet lüktetésének hallgatag tanúi számomra.

A rügyfakadás, a virágzás, a levelek zöldjének bontakozása, növekedése, a gyümölcsök megjelenése, az érés, a szüret, az őszi lomb színes búcsúja rituálisan kísérik végig az esztendőt egészen a végső novemberi széllökésig, amely kíméletlenül megkopasztja fáimat utolsó halott leveleitől: itt a tél.

Görögkatolikus lelkiség

Húsvéti örömünk beteljesedett! Megváltásunk utolsó üdvtörténeti eseményét ünnepelhetjük: a Szentlélek eljövetelét. Jézus Krisztus az ő húsvéti misztériumának végső mozzanataként elküldte apostolaira a többször megígért Szentlelket. Az ünnepi kegyelem áradásában mi is fogadhatjuk Őt. A Szentlelket, aki nemcsak az apostolok hitét, hanem a mi hitünket is erősíti. A húsvéti időben a hit vezérgondolatával irányított bennünket görögkatolikus egyházunk. S most itt van a csúcspont. Aki hisz Jézusban, abban – az ünnepi evangélium szerint – „élő víz folyói fakadnak”; és ő ezt „a Lélekről mondta, amelyben a benne hívők részesülnek” (Jn 7,38– 39). Ha – a hit évében is – hittel fogadjuk a Szentlelket, a mi életünket is megújítja!