Összefoglalás

Hit és egészség

Azért jöttem, hogy életük legyen, és bőségben legyen (Jn 10,10). Az elmúlt hetek írásaiban azt próbáltuk körüljárni, hogy mennyire tágas Jézusnak ez az ígérete – az egész ember belefér, testestül-lelkestül.

Láttuk, hogy az ember nem osztható külön testre és lélekre, a kettő elválaszthatatlan egységet alkot. Így a betegség sem csak a test (anyagi mivoltunk) meghibásodása, nem csupán annyit jelent, hogy elromlik egy alkatrész – egész valómat, életem pszichés-spirituális dimenzióit is érintő esemény. A betegség gyökere lehet lelki életemben is – bűn, harag, szorongás, reménytelenség állhat a háttérben, s ezeket a hit, az Atyával megélt személyes szeretetkapcsolat képes orvosolni. Minél messzebb kerül egy társadalom ettől a spirituális alaptól, annál több lesz tagjai közt a szorongó, a depressziós, majd ezek következményeként a szív- és érrendszeri, illetve daganatos beteg.

Játsszunk szülinaposat!

Látogatás a pestszentlőrinci Liliomkert Katolikus Óvodában

„Miért nyitjuk ki a kis templom ajtaját?” – kérdezi az óvónő. „Hogy lássuk Istent!” – válaszolják a gyerekek. „Isten bebújt oda?” – „Neeem!” – „De hát akkor mi van ott?” – „A kis kereszt.” – „És a kereszt kinek a jele?” – „Jézusé!” – „No, hát ez az! A te jeled micsoda?” – „Málna! Csizma! Tulipán!” – kiáltják kórusban a kicsik. A pestszentlőrinci Liliomkert Katolikus Óvodában vagyunk, és a négyévesekből álló Liliom csoporttal éppen áhítatra készülünk.

Egymásba kapaszkodó nemzedékek

A Savaria Egyetemi Központ dísztermében április 29-én este hangzott el a test teológiájáról szóló hatrészes előadás-sorozat befejező része.

Az előadó, Németh Norbert egyetemi lelkész röviden összefoglalta a korábbi előadások főbb gondolatait, majd azokhoz kapcsolódva arról beszélt, hogy Isten felajánlja az ember számára a test megváltásának útját, s ennek csodáját a család őrzi. A család ugyanis az a hely, ahol a test és a szeretet teológiája összekapcsolódik. A családban tanuljuk meg a test jóságát, elsőként a szülőktől kapott gondoskodás, törődés és szeretet megtapasztalásában.

Határátlépéseink

Felkészülő

Közhelyes gondolat, mégis egyre mélyebben megélt valóság számomra, hogy emberekkel foglalkozni felelősségteljes feladat. Gyerekeket, sőt kamaszokat nevelni pedig többszörösen is embert próbáló küzdelem – önmagunkkal.

Nem felejtem el azt a pillanatot, amikor kezdő tanárként Turgenyev Apák és fiúk című regényét tanítva belém hasított a felismerés: nem az a feladatom, hogy rajongóvá neveljem a rám bízottakat. A műben a nihilista Bazarov a nevében Árkádiát, az aranykor-eszmét őrző Arkagyijt annyira magába bolondítja, hogy az minden kritika nélkül követi mesterét.

Az a bizonyos SMS

Németh László olaszországi magyar főlelkész. „Bár a kifejezés – főlelkész – azt jelentené, hogy több lelkipásztorral dolgozom együtt, ezzel szemben a munka nagy részét egyedül végzem. Nyolc helyre járok misézni, Torinótól Palermóig.” László atya minden hónap utolsó vasárnapján székhelyén, Rómában mutat be szentmisét, az első vasárnapokon Milánóban találjuk, s a köztük lévő hétvégeken járja Itália más városait. Nyáron szünetelnek a magyar nyelvű misék, „az emberek ilyenkor szabadságra mennek”. Firenzében Ruppert József atya volt Németh László segítségére, de most, hogy hazakerült, „Kovács Gergelyt, a Kultúra Pápai Tanácsának főosztályvezetőjét kértem meg, vállalja évente négy alkalommal magyar nyelvű szentmise bemutatását Firenzében.” Gergely atya szívesen tesz eleget ennek, a hivatali munka mellett így módja nyílik lelkipásztori szolgálatra is.

Ki a katolikus magyar Németországban?

A Nagyváradi egyházmegyés Takács Pál atya lassan huszonhárom esztendeje él a Rajna-parti Frankfurtban. Tavaly május, a szabad munkavállalás kezdete óta rendkívül megváltozott náluk is a helyzet, mondja, s hozzáteszi: „A frankfurti misszió a kisebbek közé tartozik, a magyar hívek száma nincs arányban a város nagyságával. A német püspökségek azokat ismerik el híveinknek, azokat tekintik migránsoknak, akiknek magyar útlevelük van, magyar állampolgárok és katolikusok.

Hazánkért és Budapestért

Öt helyszínről indult el szombaton az élő rózsafüzér zarándoklat, melyen a résztvevők kilenc szakaszban járták körül a fővárost. Az egyenként húsz-húsz kilométeres gyalogtúra szakaszai egy Budapest köré font rózsafüzért jelenítettek meg. A zarándokok imával és áldással indultak útnak, a célpontba megérkezve pedig minden helyszínen közös szentmisén vehettek részt a helyi hívekkel. A zarándoklat célja a Budapestért mondott közös imádság volt.

–bé–

Amikor kilépünk önmagunkból

Lányi Béla verbita testvér a misszió árnyalatairól Pünkösd az egyház születésnapja. Ugyanakkor a világmisszió kezdete is, amikor a tanítványok először léptek ki a félelem miatt addig zárva tartott ajtón az emberek elé. Mit jelent ma, kétezer évvel később a misszió – többek között erről beszélgettünk az Isteni Ige Társasága, azaz a verbita rend tagjával, Lányi Béla testvérrel, aki a Fülöp-szigeteken, Cebu városában teljesít szolgálatot.

– A misszió: küldetés. Maga a Megtestesülés is misszió: az Atya elküldte a Fiút, aki emberré lett. Mi, verbita missziósok ezért mindig kilépünk magunkból, nem maradunk egy helyen, másokra nézünk, és megpróbáljuk elsajátítani azoknak az embereknek a gondolkodását, akikhez elmegyünk, hogy Istenhez vezessük őket. A feltámadt Jézus küldött minket, hogy tegyünk tanítványává minden népet. Pünkösdkor, az egyház születésnapján sokféle ember volt együtt, akik sokfajta nyelvet beszéltek, és sokféleképpen gondolkodtak – akkor ők alkották az egyházat, amelyet ez a sokszínűség jellemez ma is.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.