Horvát testvérlapunk Magyarországról

Magyarország a ritmusos csárdás varázslatos országa, ahol különleges halpaprikást kínálnak a vendégszerető emberek – írja hazánkról legutóbbi számában a Glas Koncila című horvát katolikus hetilap. Az Új Ember testvérlapja Horvátország európai uniós csatlakozásához kapcsolódóan közöl interjút Iván Gábor zágrábi magyar nagykövettel. A cikkben többek között szó esik a magyarok találmányairól, tudományos eredményeiről, művészeti értékeiről és sportsikereiről. A nagykövet azt is megemlíti, hogy „Magyarország lakosságának vallási összetétele változatos, de minden vallási közösség egyenlő jogokkal rendelkezik. Tagjaik toleranciát gyakorolva, békességben és egymás iránti tiszteletben élnek. A legjelentősebb történelmi egyházak gyakran tartanak közös ökumenikus szertartásokat. Ugyanez a helyzet a hívők és az agnosztikusok vagy ateisták tekintetében is, mert tisztelünk minden meggyőződést, mellőzve az erőszakot vagy az antidemokratikus hozzáállást.”

Egyetemközi megállapodás Zágrábban

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Horvát Katolikus Egyetem (HKE) június 3-án együttműködési megállapodást írt alá Zágrábban. A dokumentumot az egyetem vezetése és a sajtó jelenlétében Szuromi Szabolcs Anzelm és Żejko Tanjić rektor (képünkön középen) látta el kézjegyével. A közös kutatási és oktatási programokra, hallgatói és professzori mobilitásra, valamint nemzetközi szintű pályázatokra kiterjedő szerződés ünnepélyes aláírásával vette kezdetét a zágrábi székhelyű horvát intézmény egyetemi napja.

Köszönet az elkötelezett munkáért

Rékási József biológiatanár Pro Paedagogia Christiana-díjas

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) június 4-én Pro Paedagogia Christiana-díjat adományozott Rékási Józsefnek, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium biológiatanárának. A díjat Erdő Péter bíboros, az MKPK elnöke adta át. A kitüntetéssel a konferencia tiszteletét és köszönetét kívánja kifejezni azért az elkötelezett munkáért, amelyet Rékási József tudós tanárként, pedagógusként és kutatóként végez.

A közösség szolgálatáról a püspöki kar ülésén

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) június 4. és 5. között megtartotta nyári rendes ülését.

A Duna áradása miatt egyházunk segélyszervezete, a Magyar Katolikus Karitász országszerte mozgósította önkénteseit, hogy segítsék a védekezést és a mentési munkálatokat. Országos központunk katasztrófakülönítménye Győr-Moson-Sopron megyében a Szigetközben alakított ki koordinációs központot, és a helyszínről irányítja a szükséges munkálatokat. Vámosszabadiban a plébánia épületében folyamatosan kiemelt figyelemmel kísérik a Győrújfalu-Dunaszentpál közötti szakasz és a környező települések helyzetét. A térségben jelentős védekezésre van szükség, önkénteseink négyórás váltott műszakban dolgoznak egész nap.

Karrier és/vagy hivatás?

Kell-e választanunk, vagy mindkettő megvalósulhat az életünkben?

Tibor: Amikor öt évvel ezelőtt először készültünk előadást tartani ebben a témában, azért választottuk a Karrier és/vagy hivatás? címet, mert azt terveztük, hogy szembeállítjuk egymással a két fogalmat. A karriert rossz színben akartuk feltüntetni, mert az volt a tapasztalatunk, hogy ez az, amiért sokan feláldozzák a családi életüket, az érvényesülést keresve. A környezetünkből több család példája is eszünkbe jutott ezzel kapcsolatban. A hivatást ezzel szemben értékként kezeltük, hiszen ha a boldog családi életet tűzzük ki célul, akkor rendkívül fontos megtalálnunk az élethivatásunkat, a küldetésünket.

A védőfaktorokról II.

Felkészülő

A serdülőkorban különösen erőteljes védőhatásokat fedezhetünk fel – ezek az úgynevezett fejlődési potenciálok. E tulajdonságok lehetnek a személyiségben, a személyiség fejlődése során kialakult jellemzők, de származhatnak a fiatalok közösségeiből is.

Áttekintésük során olyan tulajdonságokat találhatunk közöttük, amelyeket szülőként is megtapasztalhatunk.

Új város a romokból

Beszélgetés Süli Jánossal, Kassa óváros volt polgármesterével

Önnek 1990-től, tizenhat éven át a gondjaira volt bízva az óváros. Ismeri minden kockakövét, minden gondját-baját. Hogy látja, mit jelent Kassának az Európa kulturális fővárosa cím?

– Kassa 1989–90-ben romokban hevert. Nemcsak fizikailag, de lelkileg is. A rendszerváltás sok embernek csalódást okozott. A gépipari vállalatokat csődbe vitték, az élelmiszeripari vállalatokat szintén, padlóra került az állattenyésztés és a mezőgazdaság, a magnezit bánya bezárt. Később pedig sokan elvesztették az Európai Unióba vetett bizalmukat. A város és a megye költségvetéséből nagy nehezen orvosolni lehetett az infrastruktúra hibáit, de a mai napig állandó pénzhiánnyal küzd mindkét önkormányzat. A város 2026-ban, a megye csak 2036-ban fizeti vissza a kölcsönök utolsó törlesztőrészletét, ha addig nem vesz fel újabb hiteleket. Így az Európa kulturális fővárosa cím elnyerése és a vele járó anyagi források valóságos megváltást jelentettek a városnak.