Vatikán

A Vatikán olasz ügyészi segítséget kér

A Corriere della Sera online kiadása augusztus 2-án arról adott hírt, hogy Giampiero Milano vatikáni államügyész Nunzio Scarano prelátus ügyében – aki korábban az APSA vatikáni jószágkormányzóság számvizsgálója volt, és június vége óta olasz őrizetben van azt kérte az illetékes olasz hatóságoktól, hogy a nyomozás vatikáni vonatkozásaiban is nyújtsanak segítséget. Kérése történelminek nevezhető, mert eddig nem fordult elő ilyen. (KAP)

A hit ajándék

„Nem tarthatjuk meg magunknak, hanem tovább kell adnunk.” Ezzel a megállapítással kezdődik Ferenc pápa üzenete az október 20-ai missziós vasárnapra. Aki az örömhírt magának akarja megtartani, az steril és beteg keresztény hangsúlyozza a pápa. (KAP)

Európa

Zollitsch érsek az újraházasodottak ügyéről

A német püspöki konferencia hetvenöt éves elnöke, Robert Zollitsch freiburgi érsek augusztus 6-ai nyilatkozata szerint lehetséges változás az elvált újraházasodottak egyházi helyzetében, mert Ferenc pápa jó tárgyalópartner lesz ez ügyben is. „Aki nem változtat, az hátrál, nem halad előre. Az egyházközségek jobban forduljanak a karitatív és szociális munka felé” – buzdított az érsek. (KAP)

Ahol a szülő édesanyákért imádkoznak

A római Szent Ágoston-templom Madonnája

Itália földje, a több ezer éves Róma tele van csodákkal, rejtelmekkel, titkokkal és hagyományokkal. Az Örök Város sok száz temploma várja a látogatókat, hívőket és nem hívőket egyaránt. Utóbbiak „csupán” az egykor élt építészek, szobrászok, festők munkáit csodálják meg az évszázados falak között, a zarándokok azonban a tárgyak, síremlékek, festmények, szobrok által kifejezésre juttatott lelket is keresik. A Rómában barangoló ember mindenfelé találkozhat az apostolok, a szentek, a boldogok emlékével. Az olaszok is rendre felkeresik e nevezetes helyeket, s egyúttal őrzik a titkokat, a régi hagyományokat.

A hit felé a dédelgetés készít utat

A helyét kereső európai kereszténység és az evangelizáció

Korábban irodalmat tanított, és ez kihallható a szavaiból. Michael Paul Gallagher, a Rómában tanító ír jezsuita professzor időnként lírai fordulatokkal vegyíti a tudós elemzést, a kereszténység és a világ, a fiatalság és a hit kapcsolatáról szóló fejtegetéseit.

– A szekularizáció által meghatározott Európát az jellemzi, hogy egész nemzedékek nőttek-nőnek fel a kereszténység ismerete nélkül és keresztény közösségeken kívül. Ez óriási társadalmi átalakulással párhuzamosan, illetve részben abból következően történt, és alapjaiban változtatta meg a keresztények helyzetét. A keresztények kisebbségbe szorultak, jelentős részük pedig elvesztette önbizalmát, küldetéstudatát. Míg korábban megkérdőjelezhetetlenek voltak a társadalmak keresztény alapjai, addig ma sok még gyakorló hívő számára is zavarokat, azonosságválságot okoz a kisebbségi helyzet.

– Amikor a szekularizációról gondolkodunk, fontos tudatosítanunk, hogy szekularizált világról csak Nyugat-, Észak- és Közép-Kelet-Európa esetében beszélhetünk – a világ többi része erősen vallásos, így például Észak-Amerika is, ahol az emberek többsége templomba járó.

Adj hozzá szeretetet!

A káposztásmegyeri plébánia tábora

Esztergomban táboroztak-lelkigyakorlatoztak a káposztásmegyeri Szentháromság-plébánia felnőttjei, hittanosai, óvodásai augusztus 7-étől 11-éig. Mottóul az „Örvendjetek az Úrban szüntelen, újra csak azt mondom: örvendjetek!” páli gondolatot választották. Tomka Ferenc plébános a felnőtteknek szóló lelkigyakorlat indító előadásában hangsúlyozta: az öröm nem hangulat, és nemcsak a feldobottság érzésével járhat együtt. Jelentenie kell azt is, hogy igent mondok a nehézségekre is, és úgy dicsőítem Istent. Aki nem tud örömmel imádkozni, kezdjen el szeretni, aki pedig képtelennek érzi magát a szeretetre, kezdjen imádkozni.

„A hely más, a feladat ugyanaz” II.

A műtétemet megelőző hetekben be tudtam fejezni fontos munkáimat, beindítottam a tanévet. A kórházba menetelem előtti este még Budapesten tartottam szülői értekezletet. „A hely más, a feladat ugyanaz.” Ez zakatolt a szívemben. Abban egyeztünk meg a férjemmel, Tiborral, hogy barátnőm és munkatársam, Éva visz át a kiskunfélegyházi kórházba azon a napon, mert akkor még sok időm lesz, s nyugodtan dolgozhatunk vele. S délután majd ő is kijön hozzám.

Gyönyörű, napsütéses időben utaztunk. A kórterem nagyon szép és világos volt. Tudom, ezek apróságok, de egy beteg közérzete szempontjából nagyon sokat jelentenek. Egy idős, nagyon kedves és aranyos nénivel kerültem egy szobába. Az ablakon gyönyörű, vidám hatást keltő függöny volt, s egy erkélyre is ki lehetett menni. Gyorsan berendezkedtem, fél órán belül már dolgoztunk a laptopon, és megterítettük az ágyamat a családi életre nevelés képzés anyagával. Így nem nagyon tudtam beleroskadni a tudatba, hogy másnap megműtenek.

A félelemről II.

„…Félek a vértől, félek a tűtől, / félek a drogtól, és félek a fűtől, / félek az újtól, félek a mástól, / a megérkezéstől, az elindulástól.” (Pál Utcai Fiúk: Félek)

A félelem és szorongás élménye hozzátartozik létezésünkhöz. Mindannyiunknak megvannak a félelem csak rá jellemző, az életéhez tartozó formái, a személyes jellegzetessége. Mindezt erőteljesen meghatározzák életkörülményeink, adottságaink, kapcsolataink, közvetlen és közvetett környezetünk, valamint az a történelmi kor is, amelyben élünk.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.