Gya­lo­gol­tak a Hun­ga­Rió­ra

Országjáró

Az or­szág­ban egye­dül­ál­ló mó­don gya­lo­gos za­rán­dok­lat ke­re­té­ben ér­ke­zett meg a HungaRióra a Sze­ge­di Ka­to­li­kus Egye­te­mi Lel­kész­ség fi­a­tal­ja­i­nak egy kis cso­port­ja.

A Ser­fő­ző Le­ven­te atya ve­ze­té­sé­vel meg­tett öt­na­pos út a részt­ve­vők szá­má­ra iga­zi, lel­ki­gya­kor­lat jel­le­gű rá­ké­szü­lést je­len­tett a nagy ren­dez­vény­re. A fi­a­tal za­rán­do­kok jú­li­us 20-án haj­nal­ban Ru­zsá­ról in­dul­tak Pécs­re Csikéria, Ma­da­ras, Vas­kút, Moh­ács út­vo­na­lon át.

Szent Gel­lért Fesz­ti­vál – a ko­moly­ze­ne je­gyé­ben

Országjáró

Ha­to­dik al­ka­lom­mal em­lé­ke­zik el­ső, vér­ta­nú püs­pö­ké­re a Szeged–csanádi egy­ház­me­gye a szep­tem­ber 20. és 24. kö­zött meg­ren­de­zett Szent Gel­lért Fesz­ti­vál­lal. Az ese­mény ke­re­té­ben az ér­dek­lő­dők a szé­kes­egy­ház­ban és a Gál Fe­renc Fő­is­ko­lán hall­hat­nak szín­vo­na­las kon­cer­te­ket és elő­adá­so­kat. A klas­­szi­kus és kor­társ ze­ne­szer­zők is­mert és rit­kán hall­ha­tó mű­ve­it ez­út­tal is a fesz­ti­vál mű­vé­sze­ti ve­ze­tő­je, a Pro Cultura Hun­garica-díjas Robert Christian Bachmann és Yoon Kuk Lee kar­nagy, a salz­bur­gi Ka­ma­ra Fil­har­mo­ni­kus Ze­ne­kar ve­ze­tő­je, va­la­mint Gyüdi Sán­dor, a Sze­ge­di Nem­ze­ti Szín­ház fő­igaz­ga­tó­ja ve­zény­li.
A Sze­ge­di Szim­fo­ni­kus Ze­ne­kar és a Szent Gel­lért Aka­dé­mia mel­lett a fesz­ti­vál vis­­sza­té­rő ven­dé­ge lesz a min­dig nagy si­kert ara­tó Stadler Quartet, a szó­lis­ták kö­zül pe­dig Vámosi-Nagy Zsu­zsan­na és Madai Zsu­zsan­na is.

Szeged-csanádi Főegyházmegye

Országjáró

Szent Ko­ro­na-má­so­lat Hód­me­ző­vá­sár­he­lyen

Egy het­ven­öt év­vel ez­előt­ti je­les ese­ményt fel­ele­ve­ní­tő ün­nep­sé­gen jú­ni­us 29-én Hód­me­ző­vá­sár­hely­re ér­ke­zett a Szent Ko­ro­na má­so­la­ta. A Szent Jobb 1938-ban or­szág­já­rás­ra in­dult a 34. Eu­cha­risz­ti­kus Vi­lág­kong­res­­szus al­kal­má­ból, mely­nek Bu­da­pest adott ott­hont. A tri­a­no­ni bé­ke­dik­tá­tum okoz­ta sokk ter­he alatt va­la­men­­nyi vá­ros­ban óri­á­si ese­mény­nek szá­mí­tott az erek­lye lá­to­ga­tá­sa, ki­vált­képp, hogy ál­lam­ala­pí­tó ki­rá­lyunk ha­lá­lá­nak 1000. év­for­du­ló­ját is ek­kor ün­ne­pel­ték. Most szent­mi­sé­vel, tör­té­nel­mi té­má­jú elő­adás­sal és em­lék­táb­la-ava­tás­sal em­lé­kez­tek a he­lyi­ek az ak­kor tör­tén­tek­re.

cz

ÁGOTA-tábor

Országjáró

Ti­zen­he­te­dik al­ka­lom­mal ren­dez­ték meg az ÁGOTA-tábort, amely ál­la­mi gon­do­zás­ban élő gyer­­me­kek szá­má­ra kí­nál ak­tív pi­he­nést min­den nyá­ron. Az Ál­la­mi Gon­dos­ko­dás­ban Élő és Ve­szé­lyez­te­tett Fi­a­ta­lok Tá­mo­ga­tá­sá­ért Ala­pít­vány más­fél év­ti­ze­de ala­kult meg. A tíz­na­pos ren­dez­vény cél­ja nem ki­zá­ró­lag a ki­kap­cso­ló­dás és a fel­töl­tő­dés; a szer­ve­zők nagy hang­súlyt fek­tet­nek a terapeutikus ha­tá­sú prog­ra­mok­ra és elő­adá­sok­ra, a sze­mé­lyi­ség­fej­lesz­tő fog­lal­ko­zá­sok­ra is.

Együtt az imá­ban

Országjáró

Deb­re­cen–nyír­egy­há­zi egy­ház­me­gye

Az ökumené szel­le­mé­ben a nyolc­száz éves Hajdúsámsonért

Öku­me­ni­kus is­ten­tisz­te­le­tet tar­tot­tak Haj­dú­sám­son re­for­má­tus temp­lo­má­ban, az ap­ro­pót pe­dig az ad­ta, hogy nyolc­száz éves lett a Haj­dú-Bi­har me­gyei vá­ros. Igét hir­de­tett Bölcskei Gusz­táv re­for­má­tus püs­pök, imát mon­dott Bosák Nán­dor ró­mai ka­to­li­kus püs­pök és Ke­resz­tes Szi­lárd nyu­gal­ma­zott gö­rög­ka­tolikus püs­pök.

Az imád­ság nem te­vé­keny­ség

Országjáró

Zirc ne­ve egyet je­lent a ma­gyar­or­szá­gi cisz­ter­ci szer­ze­tes­ség­gel. 1142-ben a mai Bátaszék te­rü­le­tén, Cikádoron te­le­ped­tek meg el­ső­ként ha­zánk­ban a fran­cia ere­de­tű, a ben­cés rend­ből ki­ága­zó szer­ze­te­si kö­zös­ség tag­jai. Ez a mo­nos­tor nem él­te túl a tör­té­nel­mi meg­pró­bál­ta­tá­so­kat, de a negy­ven év­vel ké­sőb­bi, 1182-es zir­ci ala­pí­tás má­ig lé­te­zik, s a je­lek sze­rint újabb ki­bon­ta­ko­zás előtt áll. Ez per­sze a pusz­tán em­be­ri meg­kö­ze­lí­tés, ám so­sem sza­bad el­fe­led­kez­ni a Gond­vi­se­lés va­ló­sá­gos, ter­mé­sze­tes je­len­lé­té­ről. En­nek „ér­zé­ke­lé­sé­re” hi­va­tott az imád­ság, amely a szer­ze­te­sek éle­té­ben – mint Dékány Ár­pád Sixtus fő­apát fo­gal­maz­za – nem te­vé­keny­ség, ha­nem misz­ti­kus egye­sü­lés, együtt­lét Is­ten­nel. A kö­zel­múlt­ban be­fe­je­ző­dött a monostoregyüttes föl­újí­tá­sa, s en­nek kap­csán ke­res­tük föl a zir­ci kö­zös­sé­get, azt a kér­dést is föl­té­ve: a kül­ső meg­úju­lás mel­lett ho­gyan ha­lad a bel­ső, lel­ki épít­ke­zés?

A ka­pu: be­fo­gad vagy szét­vá­laszt? Lk 13,22–30

A biblia üzenete

Kü­lön­le­ges, sok­szor vis­­sza­té­rő kép a Bib­li­á­ban a ka­pu. Egy­szer nyi­tott: a sza­bad be- és ki­lé­pés he­lye, a be­fo­ga­dás jel­ké­pe. Más­kor zárt. Ek­kor a vé­de­lem és a biz­ton­ság szim­bó­lu­ma, amely ugyan­ak­kor egye­se­ket el­uta­sít és ki­zár. Így vagy úgy, mind­ket­tő szét­vá­laszt, meg­ros­tál. Ma­ga Jé­zus is hasz­nál­ja ma­gá­ra a ka­pu ké­pét. ő a Köz­ve­tí­tő – aki ál­tal mint nyi­tott ka­pun ke­resz­tül Is­ten köz­li ma­gát ve­lünk, és aki ál­tal el­ju­tunk az Atyá­hoz –, de egyút­tal ő a la­ko­má­ra ké­sőn ér­ke­zők előtt be­zár­ha­tó ka­pu is, aki fel­té­telt szab a be­lé­pés­hez: a meg­té­rést!

Ke­resz­te­lő Szent Já­nos fej­vé­te­le

Görögkatolikus lelkiség

„Em­ber ter­vez, Is­ten vé­gez” – gyak­ran hall­juk, vagy akár mond­juk is bi­zo­nyos – fő­leg ked­ve­zőt­len – hely­ze­tek­ben ezt a szó­lás­mon­dást. Ám­de ér­de­mes ve­le csín­ján bán­ni. Ugyan­is a vég­te­le­nül jó és tö­ké­le­tes Is­ten sem­mi ros­­szat nem ter­ve­zett, és nem ter­vez a vi­lág­ban. Leg­fel­jebb csak meg­en­ge­di, de azt is csu­pán az em­ber sza­bad aka­ra­ta mi­att. ő vég­te­le­nül ma­gas táv­lat­ból lát­ja a mi mor­zsá­nyi éle­tün­ket, sor­sun­kat. S a jó­ra ve­zér­li. Ha pe­dig va­la­mi rossz tör­té­nik, nem őt kell okol­nunk, ha­nem néz­zünk a ben­sőnk­be, s ott meg­fe­le­lő éles­lá­tás­sal fel­fe­dez­zük, amit Arany­szá­jú Szent Já­nos már a IV. szá­zad­ban meg­ál­la­pí­tott: „A bűn okát ne más­hol, ha­nem ön­ma­gunk­ban ke­res­sük.” Le­szö­gez­het­jük: Is­ten az ő gond­vi­se­lé­sé­vel csak és ki­zá­ró­lag jót akar ne­künk.