Mar Musza egy kis „Taizé” lett

Paolo Dall’Oglio atya kel­tet­te élet­re a ko­los­tort

A jú­li­us 29-én Szí­ri­á­ban el­tűnt olasz je­zsu­i­ta pap, Paolo Dall’Oglio sor­sát il­le­tő­en a leg­fris­seb­b hírt Lama Al Atassi, a szí­ri­ai El­len­zé­ki Erők Nem­ze­ti Ko­a­lí­ci­ó­já­nak tag­ja tet­te köz­zé a Facebookon. Meg nem erő­sí­tett, de a posz­to­ló sze­rint „biz­tos” for­rá­sok alap­ján Dall’Oglio atyát az Al-Kaidához kö­tő­dő ISIL tag­jai meg­öl­ték.

Kopt kál­vá­ria

Az egyip­to­mi ese­mé­nyek­től han­gos a nem­zet­kö­zi saj­tó. A kopt ke­resz­tény egy­ház hi­va­ta­los köz­le­mé­nye azon­ban a nyu­ga­ti mé­di­á­val szem­ben au­gusz­tus kö­ze­pén hang­sú­lyoz­ta, hogy az ide­ig­le­nes kor­mány mel­lett áll a le­vál­tott

Mo­ha­med Murszi el­nök isz­la­mista kö­ve­tői el­le­ni küz­de­lem­ben, és tá­mo­gat­ja a rend­őr­sé­get, va­la­mint a ka­to­na­sá­got. Éle­sen el­ítél­ték a ter­ro­ris­ta­cso­por­tok ál­la­mi és egy­há­zi épü­le­tek, temp­lo­mok el­len el­kö­ve­tett tá­ma­dá­sa­it, ame­lyek nem­csak a ke­resz­tény, de a bé­kés mu­zul­mán la­kos­ság el­len is irá­nyul­nak. A kopt egy­ház Egyip­tom nem­ze­ti egy­sé­ge mel­lett tett hi­tet, és el­ítél min­den kí­sér­le­tet, amely az or­szá­got val­lá­si vi­szály szín­te­ré­vé kí­ván­ja ten­ni, ugyan­ak­kor el­uta­sít min­den kül­föl­di be­avat­ko­zást.

Nagyvilág

A pá­pa tit­ká­rai

Elő­de­i­hez ha­son­ló­an Fe­renc pá­pá­nak is két ma­gán­tit­ká­ra van. Az öt­ven­négy éves mál­tai Alfred Xuereb, aki ed­dig Be­ne­dek pá­pa má­sod­tit­ká­ra­ként szol­gált, az el­ső hely­re lé­pett. A má­sod­tit­ká­ri fel­ada­to­kat pe­dig a negy­ven­ki­lenc éves ar­gen­tin Fabian Pedacchio Leaniz, a Bu­e­nos Aires-i fő­egy­ház­me­gye pap­ja lát­ja el, akit fő­pász­to­ra 2007-ben aján­lott a Püs­pö­ki Kong­re­gá­ció mun­ka­tár­sai kö­zé. Mind­ket­ten a Szent Már­ta Ház­ban lak­nak, ahol a pá­pa is. Fel­ada­tuk Fe­renc pá­pa mun­ká­já­nak se­gí­té­se, és nem a lá­to­ga­tók „meg­szű­ré­se”, hi­szen a szent­atya – amint azt ko­ráb­ban nyi­lat­koz­ta – ma­ga dönt ar­ról, hogy kit fo­gad. (KNA)

A ha­zai pá­lya előny-e?

Vi­lá­gi lelkipásztori mun­ka­tár­sak kor­sze­rű mis­­szi­ós hoz­zá­ál­lás­sal (2. rész)

„Ma­gyar­or­szá­gon a val­lá­sos­ság min­dig erő­sebb volt, mint az ate­iz­mus. Ma is nagy­já­ból két­har­mad-egy­har­mad az arány, bár ez a 2011-es ada­tok alap­ján in­kább fe­le-fe­le arány­nak tű­nik. A vá­lasz­adók kö­zül 2001-ben het­ven­há­rom szá­za­lék val­lot­ta ma­gát ka­to­li­kus­nak, 2011-ben pe­dig het­ven­egy szá­za­lék. Ezt a het­ven szá­za­lék fe­let­ti arányt több más – töb­bek kö­zött a tan­szé­künk ál­tal vég­zett – ku­ta­tás is meg­erő­sí­ti. A kul­tú­ra nem vál­to­zik olyan ra­di­ká­li­san ennyi idő alatt, mint pél­dá­ul a po­li­ti­kai hely­zet” – mond­ta el Má­té-Tóth And­rás, a Sze­ge­di Tu­do­mány­egye­tem Val­lás­tu­do­má­nyi Tan­szék­ének ve­ze­tő­je. A pro­fes­­szor be­szélt a nép­egy­ház (va­gyis a ma­gá­tól ér­te­tő­dő egy­ház­hoz tar­to­zás) egy­re in­kább el­tű­nő­ben lé­vő hely­ze­té­ről és a vá­ro­si­a­so­dás fel­gyor­su­lá­sá­val meg­sza­po­ro­dó gyö­ke­re­i­ket vesz­tett fi­a­ta­lok hely­ze­té­ről is.

Meg­je­le­ní­te­ni a krisz­tu­si sze­re­te­tet

„Kül­de­té­sem­nek te­kin­tem a decsi egy­ház­köz­ség ös­­sze­fo­gá­sát és szol­gá­la­tát. Fe­le­sé­gem­mel és két lá­nyom­mal sze­ret­ném a krisz­tu­si sze­re­te­tet meg­je­le­ní­te­ni és el­vin­ni az em­be­rek éle­té­be” – fo­gal­maz­ta meg Ko­csis Lász­ló, aki ti­zen­há­rom éve ke­rült a Tol­na me­gyei köz­ség­be. Öt éve szen­tel­ték ál­lan­dó di­a­kó­nus­sá Pé­csett, fa­lu­juk je­len­leg a szek­szár­di fő­plé­bá­ni­á­hoz tar­to­zik, és társ­plé­bá­ni­a­ként mű­­kö­dik.

Öröm­mel és fe­le­lős­ség­gel

A ma­gyar egy­ház több­fé­le mó­don igyek­szik meg­fe­lel­ni a mai kor lel­ki­pász­to­ri kö­ve­tel­mé­nye­i­nek, fi­gye­lem­be vé­ve a tár­sa­dal­mi adott­sá­go­kat. Az egy­re nö­vek­vő pap­hi­ány ide­jén mind több vi­lá­gi hí­vő vál­lal – el­hi­va­tott­ság­ból – olyan egy­há­zi kül­de­tést és fel­ada­tot, amely hoz­zá­já­rul­hat az ed­dig sok te­kin­tet­ben ké­nyel­mes hí­vői ma­ga­tar­tás át­ala­ku­lá­sá­hoz. Vall­juk be, gyak­ran min­dent az ál­do­zó­pap­tól vá­runk, mint­egy szol­gál­ta­tás­nak te­kint­jük a szent­mi­se be­mu­ta­tá­sát, ami tel­jes fél­re­ér­tés! Mind­annyi­unk­nak, akik ka­to­li­kus ke­resz­té­nyek va­gyunk, egyé­ni­leg és a kö­zös­ség­gel együtt kell részt ven­nünk az is­ten­di­csé­ret­ben – ki-ki a ma­ga ál­la­pot­be­li fe­le­lős­sé­gé­vel.

Feltámadás

A megújulás ideje
Krisz­tus fel­tá­ma­dá­sa sa­já­tos kont­raszt­ban áll a ke­reszt­tel: a nagy­pén­te­ki ese­mény­sor egész Je­ru­zsá­lem sze­me lát­tá­ra zaj­lott le. Az egy­sze­rű em­be­rek­től a fő­pap­okig min­den­ki ta­nú­ja le­he­tett a ná­zá­re­ti ta­ní­tó el­íté­lé­sé­nek és ki­vég­zé­sé­nek. Ez­zel szem­ben a hús­vét­va­sár­na­pi tör­té­né­sek el van­nak rejt­ve a vi­lág sze­me elől. A ha­lál min­den em­ber ta­pasz­ta­la­tá­nak ho­ri­zont­já­ban áll, az új élet bi­ro­dal­má­ba azon­ban egy kes­keny ös­vény ve­zet el ben­nün­ket.

Apa-fia tá­bor Nagymaroson

Mind­nyá­jan úgy gon­dol­juk, az apa fon­tos pél­da­kép a gyer­mek szá­má­ra, és meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­szik sze­mé­lyi­sé­gé­nek fej­lő­dé­sé­ben. A kis­fi­úk az édes­ap­juk­tól ta­nul­hat­ják meg, mit je­lent fér­fi­nak len­ni. Ha ez a min­ta hi­ány­zik egy csa­lád­ból, a gye­re­kek más­hol ke­res­nek ma­guk­nak ide­ált, mond­juk a mo­zi­fil­mek­ben, a te­le­ví­zi­ó­ban vagy a rek­lá­mok­ban. Csak­hogy ezek a fér­fi­alak­ok gyak­ran egy­ol­da­lú­an mu­tat­koz­nak meg. A sze­re­tő édes­apa egé­szen más pél­dát mu­tat a gyer­me­ke­i­nek.

Gáspár Ist­ván atya öt­le­té­nek és né­hány lel­kes apu­ka szer­eve­zé­sé­nek kö­szön­he­tő­en két­na­pos apa-fia tá­bort szer­vez­tünk a hét­vé­gé­re Nagy­ma­ro­son. A hely­szín a Szent­end­rei-szi­get fel­ső sza­ka­szá­nak li­ge­tes víz­part­ja volt. Az in­du­lás előtt – lé­vén, hogy hí­vő kö­zös­ség­nek vall­juk ma­gun­kat – egy rö­vid fo­hász ere­jé­ig el­sé­tál­tunk a kö­zel­ben lé­vő Szent Ró­kus-ká­pol­ná­hoz. Kö­zö­sen imád­koz­tunk, majd az Úr ál­dá­sát kér­tük utunk­ra. Vég­re el­jött az idő, ami­kor víz­re száll­hat­tunk.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.