Az új evangelizációról

Szegediek a nemzetközi kateketikai kongresszuson

Nemzetközi kateketikai kongresszust rendeztek a Vatikánban szeptember 26–28. között. A találkozó összekapcsolódott a katekéták nemzetközi zarándoklatával. A hit éve alkalmából Szent Péter sírjához érkezett mintegy húszezer katekéta közül ezerhatszázan vettek részt azon a háromnapos előadás-sorozaton, melynek témájául A katekéta mint a hit tanúja mottót választották. A zarándoklatot megelőző program helyszíne a pápai audienciáknak otthont adó VI. Pál Terem volt. A kongresszus előadói kifejtették álláspontjukat a világegyházban jelen lévő aktuális kateketikai kérdésekkel kapcsolatban. A témák között szerepelt a katekézis nyelvezete, a katekézis és az inkulturáció kapcsolata, a katekéta személyének, hivatásának prioritására, az új evangelizáció kateketikai vonatkozásai, illetve a hit pedagógiája.

Szent Gellért Fesztivál

Országjáró
Szeged-csanádi egyházmegye

Mára hagyománnyá vált, hogy szeptember végén komolyzenei rendezvénysorozattal emlékeznek meg Szegeden az egyházmegye alapítójáról és első püspökéről. A Szent Gellért Fesztivál szeptember 20-án Anton Bruckner egy ritkán hallható, nagyszabású művével, a VIII. szimfóniával, valamint Robert Christian Bachmann – a fesztivál művészeti vezetője – Hommage című kompozíciójának ősbemutatójával nyitotta meg kapuit. Az ötnapos program számos zenei csemegét tartogatott a közönség számára, egymást érték a szimfonikus és kamarakoncertek. A Szent Gellért Akadémia zenekara mellett fellépett a Szegedi Szimfonikus Zenekar is, Gyüdi Sándor vezényletével. A salzburgi Stadler Quartet a rendezvény visszatérő fellépőjeként idén is sikert aratott. Két tudós előadó, Janka Zoltán és Párducz Árpád professzor kiváló előadásokat tartott a zenéről, a szegedi dóm altemplomában pedig egy különleges installációt tekinthettek meg az absztrakt művészi kifejezésmódok iránt érdeklődők.

Röviden

Országjáró

Családnap

A 26. Szeged–csanádi Egyházmegyei Családnapot október 12-én, szombaton tartják Szatymazon. Témája: Ajándékozó család – Szabadon adni kincseinkből.

Az esemény előadói lesznek: Sárközi Béla és Rita, a Székesfehérvári egyházmegye családreferens házaspárja, valamint az egyik gyermekük. Bővebb tájékoztatás olvasható a www.megujulva.hu honlapon, illetve a Családközpont – Szeged Facebook-oldalán.

Szüret a Csobánc ölén

Aki nem fukarkodik az örömmel

Indulunk. Még egy pillantás az égre – égre-földre, eme egyetlen kettősségre –, s már odagondolunk. Szép napunk ígérkezik, szüretre való. Amint elérjük Káptalantótit, mintha éreznénk már a fürtök illatát, látnánk a fehér szemeken áttűnő reggeli napfényt, mindenestől a szőlő békés gazdagságát. Megérett, szüret, betakarítás. Az egyik legszebb, természetben elképzelhető emberi foglalatosság. Jávor Béla barátunkhoz igyekszik a társaság, a Csobánc ölére. Immár hagyományos fölvonulás ez, egyszerre munka, összejövetel, közös öröm, hogy aztán a pincében darálás és préselés után a hordókba folyjék a nedű. Még egy pillantás az égre, s a nap és a felhők ellenőrzése mellett léleknézés is ez egyben. Mint Béla mondja: „A szőlőmunkás Krisztus vérét termeli. A mi urunk, Jézus Krisztus a bort és a kenyeret választotta önmaga megmutatására. S ez felemelő érzés. Ha nem is gondolunk rá mindig, akkor is felemelő érzés. Átsugárzik a szőlőműves életén…”

Szabó úr, a vincellér – nagy tudás, komoly mesterség az övé – a pince előtt várja, hogy hordani kezdjük a hegyoldalból az olaszrizlinget. Hátamon a puttony, Pali barátommal évek óta miénk e tisztség, a többiek meg beállnak a sorok fölső végénél, két oldalról fogják kézbe, s emelik le ollóval az egészséges fürtöket. Szabó Imrét kérdem a termés felől. „Jó közepes eredmény várható. A lékinyerés – fogalmaz szakmai nyelven – megfelelő lesz, a cukorfok nem mutat valami túlságosan fényes arcot. Kevés volt a napsütéses órák száma, s a tíznapos esős idő kilúgozta a cukrot a szőlőből.”

Legyetek hálásak! (Lk 17,11–19)

A Biblia üzenete

A tíz leprásról szóló evangéliumi példázatból két tanulságot vonhatunk le: „Menjetek, mutassátok meg magatokat a papoknak!” A feltámadt Krisztus rendelkezése folytán a bűnbocsánatot Istentől kapjuk az egyház szolgája, a gyóntató pap közvetítésével. Isten irgalmas szeretetéről és a bűnbánat szentségéről megindító szavakat olvashatunk Ferenc pápa vallomásában, a jezsuita folyóiratokban közölt rendkívüli interjúban. Azt hangsúlyozza, hogy az egyház szolgáinak mindenekelőtt az üdvösség örömhírét és az irgalmas Isten megbocsátó szeretetét kell hirdetniük, mert az Emberfia azért jött, hogy keresse azt, ami elveszett, keresse és visszafogadja a megtérő bűnösöket, gyógyítsa a betegeket.

Az édenkert fái

Szerzetesség és liturgia

A szerzetes írók szívesen tekintenek a kolostorokra úgy, mint a sivatag közepén újra kisarjadó édenkertre, a szerzeteséletre pedig mint a paradicsomi állapotba visszavezető útra, mennyei életre. A kerengőudvarokba ültetett, gondozott kerteket is nevezik paradicsomkertnek, szimbolikus erőkkel felruházott és valódi gyógyhatással bíró növényekkel és az ott időző, angyali életet élő szerzetesekkel.

Az ikontiszteletet védő atyák

Görögkatolikus lelkiség

Görögkatolikus egyházunkban az október 11. és 17. közé eső vasárnapot minden esztendőben a hetedik egyetemes zsinat atyáinak tiszteletére szenteljük. Ezt a zsinatot 787-ben tartották Nikaia vagy Nicea városában, ahol a legelső egyetemes zsinatot 325-ben ülték. A püspök atyák az előbbi alkalommal Jézus Krisztus valóságos istenségét védelmezték meg az arianizmus eretnekségével szemben, másodszorra pedig a földi eszközökkel való ábrázolhatóságát vallották meg és rendelték el, véget vetve az ikon klazmusnak, vagyis a képromboló harcnak. Igaz, más eszközük nem lévén, ezt eszmei szinten vitték végbe. Ugyanis a képrombolás végérvényesen csak 843-ban ért véget, immár császári parancsra.

Alacoque Margit Mária október 16.

A hét szentje

A Jézus Szíve-tisztelet az újkor egyik legelterjedtebb áhítata, amely vallási mozgalommá növekedett. Papi, szerzetesi és világi közösségek születtek a hatására, és az évszázadok során nagy szerepe volt a társadalmi lelki megújulásokban. Jézus Szíve az ember testi-lelki mivoltának, erkölcsi életének forrása, a szeretet székhelye. Már a középkorban is létezett Jézus Szíve-tisztelet, de azt a formáját, amelyet ma ismerünk, Alacoque Szent Margit Mária lelkiségének köszönhetjük.

Margit 1671-ben számos nehézség után léphetett be a vizitációs nővérek Paray-le-Monialbeli kolostorába. Édesapját korán elvesztette, és a család nehéz anyagi körülmények között maradt. Margitot a charolles-i klarisszák kollégiumába adták, de tízévesen gyermekbénulás támadta meg. Betegsége négy évig tartott. Gyógyulása oly váratlan volt, hogy csodának tartotta.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.