Európa és a vallásszabadság

Erdő Péter megnyitójában hangsúlyozta, hogy a legutóbbi ülés óta sok minden megváltozott, hiszen az új pápa személye stílusváltást, új lelkesedést hozott az egyházba. Ferenc pápa szavait idézve arra buzdított, hogy ne legyünk laboratóriumi keresztények, magányos, saját erejükben bízó keresztények, hiszen a hit Isten ajándéka, amelyet az egyházon keresztül kapunk.


Paradox valóságban élünk – fogalmazott a CCEE elnöke. Egyrészt egész Európa a keresztény hagyományban gyökerezik, másrészt elutasítja a keresztény örökséget. A szekularizmus és az erkölcsi relativizmus az élet számos területére kiterjedő értékválságot eredményez. A bíboros hangsúlyozta, hogy a felelős kormányzás nem hagyhatja figyelmen kívül a vallási dimenziót, a politikai hatalomnak biztosítania kell a vallásszabadságot. Az egyház és az állam különválasztása helyénvaló, de ez nem jelentheti a vallás kizárását a társadalmi életből. Erdő Péter elmondta, hogy keresztényekként és lelkipásztorokként is ott állnak a munkanélküliek, a magukra hagyott gyermekek és idősek, a reményvesztett emberek mellett. Ferenc pápa nyomán arra bátorított, hogy induljunk el a létezés peremvidékein élő emberek felé, akiknek Isten a barátja akar lenni.

A bíboros megemlékezett mindazokról, akik Szíriában, Irakban, a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, Szudánban, Kenyában, Kongóban és a világ más részein háborútól és üldöztetéstől szenvednek. Ezekben a napokban a CCEE ülésének résztvevői is imádkoznak a békéért. (MK)

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .