Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1217 a 2754-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Társa a magány volt, szíve Istené és a hazáé

2013-10-11 Szerző: Tóth Sándor

A csángó Petrás Incze János jubileuma

Világárvaságban ha népet keresünk, első helyen a csángó magyarokat találjuk. Így írják tanulmányok, könyvek szerzői, így tapasztalja az odalátogató. Az ember ott a legfájóbb magyar. Ez a címe annak a versválogatásnak, amely róluk szól. (A kötet 2001-ben jelent meg.) Népdalaik, balladáik is arról a bánatról, szenvedésről tanúskodnak, amely életük gyászruhája. Színei, szabása a szigorú benső fegyelemé. Táncaik is. Lelkiségükhöz liturgiát lehet igazítani. Veszély, elmarasztalás a sorsuk, Isten erős gondoskodása, ha elmaradna, mi lenne velük? Tán ezért sóhajt így fiatal költőjük, Iancu Laura: „Úgy félek, Uram, / Hogy elfáradsz.”

„Csalhatatlanul magyarok régi hazája ez” írta Moldváról Jerney András utazó, amikor az ősök földjét kereste, „kunokat és besenyőket a csángókban”. Ő is találkozott azzal a klézsei plébánossal, minorita szerzetessel, akit Petrás Incze néven ismer a néprajz- és zenetudomány, de az irodalom is. Kétszáz esztendeje született Forrófalván, a Szeret völgyében, kántorcsaládban. A kézdivásárhelyi minorita gimnáziumban érettségizett, aztán Egerbe került a minoritákhoz. A neves papneveldében alapos egyházi és világi műveltséget szerzett. Nemzeti öntudata rendíthetetlenné vált. 1836-ban szentelték pappá. Lelkipásztori munkáját csángóföldön kezdte. Mintha most is hallanám Domokos Pál Péter, mindeddig az egyetlen Petrás Incze-életrajzíró hangját 1979-ből, amikor könyve („…édes Hazámnak akartam szolgálni…”) a Szent István Társulatnál megjelent. Hosszú beszélgetésünkkor elmondta, hogy ő Petrás, a leg első magyar népdalgyűjtő életművének méltó megírására nem vállalkozik. Élete alkonyán világosan látja, hogy ez a munka meghaladná képességeit. Azonban összegyűjtötte a kiváló minorita általa elérhető minden írását, saját kezével írt tudósításait, a hozzá küldött leveleket. Állította, hogy mind ezekből összeáll Petrás Incze János hiteles életműve. Az életrajz rövid összefoglalását hallhattam, a küzdelmes munkát, végül a tragédiát: a szerzetest 1886-ban rablógyilkosok megölték. Máig nincs adat, kik és miért…

Egy százalék ihlet

2013-10-11 Szerző: Gajdó Ágnes

Több mint ezer szabadalom fűződik a nevéhez, köztük a fonográf, az izzólámpa, a mozgóképvetítő. Ő állította üzembe a világ első villanytelepet 1882-ben New Yorkban. Több találmányát munkatársai – például Puskás Tivadar es Nicola Tesla ötleteinek továbbfejlesztésével tettek közzé. Bizonyára kitalálták már, hogy e rendkívüli elme az amerikai elektrotechnikus üzletember, Thomas Alva Edison (1847 1931) (képünkön jobbra), akinek egyik bölcs es tömör mondata sok mindent elárul a különleges tehetségű emberek korántsem egyszerű sorsáról: „A zseni egy százalék ihlet es kilencvenkilenc százalék verejték.” S annak fényében, hogy Edison életének volt egy négyéves periódusa, amikor ötnaponta jelentett be új találmányt, e gondolat sokkal több, mint jól hangzó, frappáns kijelentés.

Van Gogh a padlásról

2013-10-11 Szerző: Koncz Veronika

Mindig igazi csemegének számit, ha írók elveszettnek hitt kézirata, zeneszerzők korábban nem ismert műve vagy festők elfeledett kepe egyszer csak előkerül fiókok, pincék mélyéről, vagy éppen lelkes gyűjtők hagyatékából. Ezúttal Vincent Van Gogh egyik festményére bukkantak rá, amely évtizedeken át egy norvégiai padláson porosodott.

Egy norvég iparmágnás vette meg 1908-ban Van Gogh Napnyugta Montmajournal című képet Jens Thiis művészettörténész, az Oslói Nemzeti Múzeum későbbi igazgatójának javaslatara. Svédország francia nagykövete azonban közölte a tulajdonossal, hogy a festmény valószínűleg hamis, mivel nem szerepel rajta a festő aláirtsa. Az, hogy a kép önmagában is szép, bárki is festette azt, a tulajdonost nem hatotta meg. Dühében felvitte a padlásra, es az hosszú évtizedeken át ott is maradt, türelmesen várva a szabadulást.

Szent Jakab Dabason

2013-10-11 Szerző: Koncz Veronika

Felavatták az első Szent Jakab-szobrot Dabason, a Magyar Zarándokút mentén. Bognar Rudolf, a Magyar Zarándokút egyik alapítója és Dabas Város Önkormányzata 2011-ben a spanyolországi Santiago de Compostelában két Szent Jakab-szobrot is készíttetett, amelyek most érkeztek meg. A Magyar Zarándokút gondolata a spanyolországi El Caminon fogant meg.

Különleges árvácskák

2013-10-11 Szerző: Lovas Katalin

Az árvácskák között léteznek teli es kora tavaszi virágzású fajták is, ezeket járjuk most korul. A keresztezés útján létrehozott Viola x wittrockiana a legelterjedtebb fajtacsoport, ami nem csoda, hiszen a virágok színvariációja ezeknél a leggazdagabb, és méretük olykor gyermektenyérnél is nagyobb. Érdemes közelebbről is szemügyre venni az árvácskát: az öt sziromlevél közül kettő felfele áll, kettő oldalvást, míg az utolsó, legnagyobb szirom nyelvszerűen lefele hajlik.

Különleges árvácskák

2013-10-11 Szerző: Koncz Veronika

Az aluljárókban, bevásárlóközpontokban ritkán választjuk a lépcsőt (főként fölfelé), ha mellette mozgólépcső is felvihet bennünket. Ellustultunk, szebben mondva elkényelmesedtünk. A Volkswagen cég egy nagyszerű ötlettel vette rá a stockholmi ingázókat arra, hogy a lépcsőzést – s ezzel együtt a mozgást – válasszák a kényelem helyett.

A természetes díva

2013-10-10 Szerző: Szikora Réka

Találkozás Nagy-Kálózy Eszterrel

És Rómeó és Júlia és Nóra és Melinda és Karády és Desdemona és Antigoné és Eszter – és… nem utolsósorban család melege, anya és feleség, alkotó nő. Nagy-Kálózy Eszter szerepeinek sora nem férne el e hasábokon, a vele való találkozás mégis mentes az álarcoktól, sallangoktól, művészi allűröktől. A legtermészetesebb díva – mondhatnánk. Beszélgettünk az anyaság és színészet kettős hivatásáról, a színészlét kulisszatitkairól, alkotó hétköznapokról és ünnepi estékről.

– Szeretek bent lenni a színházban. Az előadás előtt szükségem van ráhangolódni az estére, mert annyira „családi életet” élek, az otthoni teendőim kötnek le, hogy szükségem van időre, hogy felkészüljek a játékra. Az anyaság és a színészet kettőse soha nem okozott hasadást az életemben. Sosem éreztem, hogy nem tudok eleget foglalkozni a szerepekkel, mert van családom. Az jobban aggasztott, hogy nem vagyok elérhető a gyermekeim számára, mert épp a színházban tevékenykedem. Egy színházi előadás azonban teljes koncentrációt igényel, ha valaki szanaszét létezik egész nap, nem árt összeszedni, végiggondolni, hogy miről is fog szólni az este. Akár bemenni a színpadra, és csak körülnézni…

– Hívhatjuk ezt jelenlétnek?

– Persze, erről szól a színház. A játék: teljes odaadás, koncentráció, azonosulás. A gyerekek, a család számára természetesen ugyanígy jelen kell lenni.

– Készült két hivatásra?

– Pontosan erre a kettőre készültem. Emlékszem, hogy már tizenéves korom elején megfogalmazódott bennem, hogy színésznő szeretnék lenni. Ezzel egy időben az is, hogy sok gyereket szeretnék. Azt gondoltam, hogy az életem csak így válhat teljessé. Tizennyolc évesen bekerültem a főiskolára, huszonkét évesen végeztem, huszonegy évesen megszületett az első gyermekem. A főiskolai éveim alatt rengeteg filmben játszottam, és a Madách Színházban is kaptam két szerepet. Eszembe se jutott, hogy a rám bízott feladatokat ne bírnám teljesíteni – természetesnek tartottam, hogy ennyi minden fér az életembe.

Lágy eső Cannes-ban

2016-05-172013-10-10 Szerző: Hajnal Gergely

Nagy Dénes rendező pályakezdéséről és versenyfilmjéről – A cannes-i filmfesztivál Rendezők Kéthete elnevezésű programja fiatal tehetségek számára nyújt bemutatkozási lehetőséget. Az idei rövidfilmes szekcióba kilenc alkotást válogattak be, köztük egy magyar filmet, a Lágy esőt, Nagy Dénes munkáját, aki személyesen elkísérte alkotását. A film bemutatkozása után, még a dél-franciaországi városban értük utol a rendezőt. Először friss élményeiről kérdeztük…