Találkozás Pogány Judittal

Színházi és filmszerepek s díjak sora őrzi briliáns alakításait, hangoskönyvei a gyerekek kedvencei. Pogány Judit hangján szólal meg Vuk, a pajkos rókakölyök, de Szaffi is Dargay Attila rajzfilmjében, a Kacsamesékben pedig három különböző karakterű kiskacsa szinkronhangja. Csukás István Pom Pom újabb meséinek CD-in százhárom figurának kölcsönözte jellegzetes hangját, amely miatt egy ideig skatulyába szorította a szakma egy része, hiszen bújhatott bárki bőrébe, sokáig Pinocchio, az esetlen, de érző fabábu jelent meg előttünk a színen. Hihetetlen teljesítményére Ascher Tamás nem véletlenül mondta: mestermunka volt. A Kossuth-díjas színésznő a csaknem három évtizedes kaposvári lét s néhány „szabadúszós” év után ma az Örkény Színház egyik vezető színésze, ahol ugyanazt az otthonosságot érzi már, mint hajdan a Csiky Gergely Színházban. Maga is elámul azon, hogy jelenleg négy teátrum tizenhat darabjában játszik. Fergeteges a Macskajátékban és az Elnöknőkben is, amely tizenhét éve megy. Bámulatos energiák feszülnek benne.

– Valóban nem unatkozom. A legújabb a Tóték, amelyben Csuja Imrével játszunk párban, én vagyok Mariska. A Mácsai Pál rendezte előadás nem a régi szövegkönyv alapján született: a vadonatúj adaptáció Gáspár Ildikó munkája. Előtte Mrożek Tangóját mutattuk be Bagossy László rendezésében, amelyben Eugéniaként lépek színpadra, Shakespeare A viharjában pedig Ariel vagyok, aki a szabadságáért küzd. Amikor viszont gazdájától megkapja, nyomban kiderül: a szerepet egy öreg színésznő játssza, akinek a szabadság már nem ugyanazt jelenti, mint fiatalon; most már a félreállítás, a nyugdíjazás jele. Nagy poén, amelyért nyílt színi taps a jutalom…

A Szentföld egy író szemével

„Isten hozott!” – köszöntött vendéglátónk a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren, amikor a váratlan melegtől (a télies március végén utaztunk ki párommal) és a datolyapálmák látványától kábán kikeveredtünk a fogadócsarnokba. Igaza volt: Isten hozott, hiszen egyik vágyam éppen egyfajta lelki útkeresés volt, amellett, hogy tanulmányútra érkeztem Erecbe, ahogyan a zsidó nyelv nevezi a Szentföldet. A meghívás elsődleges célja ugyanis egy történelmi regény megalkotása, amely a római kori zsidó háború végeseményeit dolgozná fel, s ehhez a leendő izraeli kiadóm úgy látta jónak, ha saját szememmel vizsgálom át a helyszínt. Mivel íróként a hitelesség a vesszőparipám, tökéletesen egyetértettem a véleményével. Életre szóló élményt jelentett az a két hét, amikor saját szememmel láthattam Erec arcait.

Azt nem állítom, hogy alaposan megnéztem Izraelt, ugyanis ez a területileg kicsinek mondható ország olyan színes és gazdag, annyi tájegysége és érdekessége van, hogy akár hónapok alatt is lehetetlen megismerni. Így én a leglényegesebbekre, a történelmileg legfontosabb helyekre koncentráltam. Ebből is azt a két igazán fontos helyszínt tanulmányoztam alaposabban, ahol leendő regényem játszódik.

Belső térkép

1999 májusa két szempontból is fontos volt számomra. Kézhez vehettem krakkói főkonzuli kinevezésemet, és a magyar kiadás után egy évvel lengyelül is megjelent a „Mindvégig veletek voltunk…” – Lengyelek a magyar szabadságharcban című monográfiám. Fontosnak tartottam, hogy e könyv, amelynek bevezető fejezetében röviden áttekintem Magyarország történetét, eljusson II. János Pál pápához. Tudtam, hogy a következő hónapban, 16-án avatja szentté Ószandecen IV. Béla királyunk lányát, Kingát, s azt megelőzően több napot tölt Krakkóban. A főkonzuli posztot azonban én ott csak július 16-ától töltöttem be, így a szentté avatás szertartásán nem képviselhettem az államot, ami esélyt adott volna a II. János Pállal való villanásnyi személyes kapcsolatteremtésre. Képviseltem viszont a Pázmány Péter Katolikus Egyetemet – a kiutazó mikrobusznyi delegáció tagjaként. A buszban még a lányomnak is jutott hely az utolsó pillanatban.

Lemezajánló

Már a Hangzó Helikon 2006-os Petőfi-lemezét hallgatva is kitűnt, hogy Ferenczi György és a Rackajam valamire nagyon ráérzett. Az pedig, ahogy a tavaly megjelent Gérecz Attila-album elején megdörren a zenekar, minden ígéretet beteljesít, és a rákövetkező egy órában is hamisítatlan bluesforradalomban van részünk.

Ferencziék tulajdonképpen semmi különöset nem tettek, csupán egymásra helyeztek két egy időben zajló forradalmat: az Amerikában kitörő rock and roll őrületet és a mi ’56-os szabadságharcunkat. Ez az elsőre talán hihetetlennek (sőt hiteltelennek) tűnő kapcsolat már a nyitószám végére kézenfekvővé válik a hallgatóban, s a továbbiakban is ez élteti az egyébként elképesztő utalásrengeteget és fantasztikus műfaji sokszínűséget felvonultató albumot.

Elif Safak neve ismerős lehet a hazai olvasók előtt. A Törökországban élő és világszerte kedvelt írónő magyarul megjelent könyvei: Az isztambuli fattyú, Fekete tej, A város tükrei. A legnagyobb sikert aratott regénye a Szerelem címet viseli.

Elif Safak 1971-ben született Strasbourgban. Élt Franciaországban, Angliában, Amerikában. Könyveit mintegy harminc nyelvre lefordították. Első regénye, a The Mystic 1998-ban elnyerte a legjobb misztikus irodalmi alkotásnak járó elismerést, a Rumi-díjat. Írásai középpontjában legfőképpen női sorsok, családtörténetek, a török identitás, az iszlám, illetve a nők és az iszlám kapcsolata áll.

A 20. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál zárófilmje volt Rufus Norris Daniel Clay regényéből forgatott – Ébredés című munkája, amelyet már a hazai mozikban is láthat a nagyközönség. Noha főhőse egy tizenegy esztendős kiskamasz lány, akinek a nyári kalandjait és az új suli okozta nehézségeit szemlélhetjük, a film nem az átlagos tinimozik kaptafájára készült. Valójában nem is tinifilm (de tizenhat év felett ajánlható). Ha az eredeti címet nézzük (Broken, szó szerint: megtörve, megszakítva, de ez esetben találóbb a magyar fordítás), sejthető, hogy nem amolyan édes ébredésről van szó, ahol a Barbie babák rózsaszín házát felváltja egy zsír új trendi laptop.