Nyílt nap a Brenner János Kollégiumban

Szombathelyi egyházmegye

 

Nyílt napot tartanak november 14-én a szombathelyi Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban és a Brenner János Kollégiumban. Ezen a napon lehetőség lesz arra, hogy a látogatók megtekintsék az intézményeket, bepillantást nyerjenek azok működésébe, lakóinak mindennapi életébe.

 

A kollégium diákja lehet minden olyan középiskolás lány és fiú, aki felvételt nyert a város bármely középfokú oktatási intézményébe. A kollégium megfelelő körülményeket kínál ahhoz, hogy a diákok zavartalanul felkészülhessenek az iskolai órákra. Az intézmény emellett törekszik arra is, hogy megismertesse a tanulókkal azokat a keresztény értékeket, amelyek veszélyekben bővelkedő világunkban erkölcsi tartást adhatnak számukra. Olyan fiatalokat szeretnének itt nevelni, akikre jellemzőek a sajátos keresztény erények.

ÁGOTA fociprogram

Országjáró

 

Szeged–csanádi Egyházmegye

 

Állami gondozásban élő gyermekek számára indították útjára október 5-én Szegeden az egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatója és az ÁGOTA Alapítvány karitatív közösségének összefogásában megvalósuló fociprogramot.

 

A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató fiataljai már hosszú hónapok óta heti három alkalommal futballoznak, és különböző közösségi csapatépítő programokban is részt vehetnek. Több mint negyven körzet közel nyolcvan csapata számára kiskörzeti focitornák, majd megyei és regionális fordulók biztosítják a felhőtlen kikapcsolódást. Természetesen nem az a cél, hogy hivatásos labdarúgókat neveljenek, hanem az, hogy a fiatalok örömteli élményekhez juthassanak, jól érezzék magukat játék közben. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy a napjaink generációit jellemző online életmód és a rendszeres testmozgás hiánya miatti veszélyeztetettséget is csökkentsék.

Fiataloknak a hűségről

Országjáró

 

Szegeden évtizedek óta a Szent Gellért Ifjúsági Nappal ünneplik az egyházmegye védőszentjének napját.

 

Az elsősorban középiskolások számára megrendezett idei ünnep fő témája a hűség volt: hűség hitünkhöz, családunkhoz, barátainkhoz, szerelmünkhöz, értékeinkhez, példaképeinkhez.

 

Az október 5-i rendezvényre a Szeged–csanádi egyházmegye minden területéről érkeztek fiatalok, s hitoktatóik is velük jöttek, hiszen az ifjúsági találkozóval párhuzamosan továbbképzést is tartottak a katekéták számára.

Belső egység – ajándékozó család

 

Milyen kincsei vannak egy családnak, melyekkel gazdagíthatja tágabb környezetét? Erre a kérdésre kereste a választ az október első szombatján nagy sikerrel megrendezett 26. Szeged–csanádi Egyházmegyei Családnap.

 

Az eseményen elhangzottak fontos tanulsága: a belső egység elengedhetetlen ahhoz, hogy egy család a külvilág felé fordulhasson, hiszen csak saját kincseiből ajándékozhat valamit másoknak. Ezt tanúsította Sárközi Béla és felesége, Rita, a Székesfehérvári egyházmegye családreferens házaspárja is, akik négy gyermekükkel együtt az egész nap alaphangulatát meghatározták. A témát kiscsoportos beszélgetéseken mélyítették el a jelenlevők, majd műhelymunka keretében vizsgálták meg, milyen szolgálatokat vállalhat fel egy-egy család a saját közegében.

 

A mintegy kétszáz résztvevőt a szatymazi Szent István Király-plébánia közössége látta vendégül. A programot szentmise zárta.

 

Röviden

 

Országjáró

 

Változá–sokk

 

Változá-sokk címmel rendez interaktív konferenciát a Szeged–csanádi Egyházmegyei Családközpont november 16-án, Szegeden, a Katolikus Házban (Dugonics tér 12.). A rendezvény a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet támogatásával valósulhat meg. Az előadók, Szalai Erika, Szásziné Fehérváry Anikó, Szászi Balázs, Zöldy Pál és Bucskóné Lehota Ágota az emberi élet azon szakaszáról beszélnek és vezetnek műhelymunkát, melyet a köznyelv „változó kornak” nevez. További részletek és jelentkezési lehetőség: www.megujulva.hu.

A barokkban megújuló Kalocsa

 

A templom szent hely. Katonakoromban a tövében éltem tizenegy hónapon át, mégsem tehettem be a lábam oda. Egyenruhában a legszigorúbban tiltott cselekedetek közé tartozott. Amikor néha kimenőt kaptam, odapillantottam, ezt senki sem vehette el tőlem. A templom a laktanyán belül is mindennap velem volt. Vagy én a templommal. Egyetlen kerítés választotta el a körleteket az érseki parktól, amelynek elején magasodott, esténként kivilágított számlapjával a két szépséges barokk torony. S én néztem, toronyiránt néztem – a templom kiáradt, s anélkül, hogy küszöbét átléphettem volna, mégis ott voltam. Később aztán, ilyenkor halottak napja táján, felkeresve az ősi családi sírt, az út Kalocsa mellett visz el. A laktanyát már elfeledtem, időközben föl is számolták, de a templom, a székesegyház ott áll, s minden alkalommal betértem fohászra, imára – „hátrafelé”, elhalt, s „előre”, mostani és jövendő enyé meim ért. Az olasz barokk e csodás építményébe Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek társaságában lépek be. Építési területen járunk. Odakint, idebent egyaránt folyik a munka. Évek óta a legátfogóbb felújítást és helyreállítást végzik. A székesegyházzal együtt újulnak meg a környező épületek, s nyeri el néhány éven belül a közrefogott tér barokk szépségét és hangulatát.

A feltámadás éltető reménye Lk 20,27–38

 

A Biblia üzenete

 

A mai evangéliumban olvasható párbeszéd már Jézus életének utolsó állomásán, Jeruzsálemben hangzik el, húsvét hetében. Jézus szamárcsikón, a béke fejedelmeként bevonul városába, „Isten békéjének városába”, Jeruzsálembe, hogy ott világra szóló békét hirdessen és békét teremtsen. Nem úgy, ahogyan e világ fejedelmei szoktak békét teremteni, a legyőzöttek vére árán, hanem saját vére árán, életáldozatával. Bevonul a templomba és a prófétai tettel, a templom megtisztításával hirdeti meg, hogy ő a templom főpapja, aki az Istenhez egyedül méltó áldozatot mutatja be. Ahol az ő áldozata, ott a templom. Ő a húsvéti bárány, „Isten Báránya, aki magára veszi a világ bűnét” (Jn 1,29), hogy az Atya szeretetében bocsánatkéréssé legyen. De nemcsak a templomot ragadja hatalmába, hanem a templomban az ünnepre gyülekező sokaságot is: „Tanítása magával ragadta az egész sokaságot” (Mk 11,18), „az egész nép – hallgatva őt – szavain csüngött” (Lk 19,48).

Sírok

 

Szerzetesség és liturgia

 

Sok templomban kapnak helyet sírok. Korábban megütközést keltett bennem, hogy a hívő ember eltávozott embertársának végső nyughelyén tapodva igyekszik a liturgiára. Ugyancsak baljós nyugtalanságot ébresztettek bennem a sírkövek, nemritkán brutális – koponyát, csontvázat vagy éppen az elhunytat alvó állapotában ábrázoló – faragványaikkal. A sírkövekre vésett szavak gyakran hívják az arra járókat, hogy álljanak meg egy, az elhunyt lelkéért mondott fohász erejéig. Ma inkább az otthonosság különleges érzése fog el, ha ilyen helyeken járok.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.