Az oromzat és a tető jelentős részben elkészült, a belső térben a mennyezet újjászületett már, a szentély fölújítása folyik, „amely minden templom legszentebb része” – mondja Bábel érsek. „Itt őrzik az oltárszekrényt, itt található az oltár. A templom ősidőktől fogva szent hely, az Istennel való találkozás helye. Nekünk, katolikusoknak az Oltáriszentség és az évszázadok óta elmondott imádságok és liturgikus cselekmények sorozata teszi igazán szentté a templomot.”
Közelmúltbeli élményemet említem. Münchenben betértem az egyik belvárosi templomba, ahol világzenei rendezvénybe csöppentem. Az ismertető szerint nem koncertre hívtak, hanem a világzene együtt éneklésére. Fölhangzott gospel, mantra, taizéi énekek, szúfi dalok, valamint zsidó, indiai és afrikai spirituális dallamok. Érsek úr ezzel kapcsolatban a következőket mondja: „A Nyugat jóval szekularizáltabb nálunk. Nem vagyok híve – nem is szabad –, hogy a katolikus templom világi rendezvényeknek adjon helyet. Ez sokszor pénzügyi okokra vezethető vissza, illetve hangversenyekhez és másféle kulturális előadásokhoz kiváló térnek bizonyulnak a templomok, sokan előszeretettel keresik ezt a miliőt. A templom azonban szent hely, s ma is érvényes, amit Jézus mondott: Ne tegyétek atyám házát vásárcsarnokká! A zenét is meg kell szűrni, a nem vallásos, nem liturgikus, nem egyházias muzsika nem illik a templomba. Ismételten hangsúlyozom: a templom szent hely. Ha egyszer fölszentelték, akkor mindenki úgy lépjen be oda, hogy lelke fölemelkedjék. Nem profanizálhatjuk – semmiféle modernség nevében sem – a templomot, mert hiszen tudjuk: az én házam az imádság háza. Az Úr Jézus már az ószövetségi templom tiszteletét is fontosnak tartotta – akkor mennyivel inkább érvényes ez az újszövetségi templomokra!”
A 2008-ban kezdődött építkezésekről Vörös Márta főépítész nyújt áttekintést. Az érseki kastéllyal szomszédos épület, az egykori kanonoki ház jelenleg érseki kollégium. Felújítás és átépítés után ide költözik a kissé távolabb lévő Katona István-házból (ugyancsak egykori kanonoki épület) az érseki kincstár. „Így jön létre a barokk tér, amelynek három épülete egységes megjelenésével sokkal inkább kifejezi az egyház hitéletét.” Jól illeszkednek ebbe a korábban ugyancsak egyházi, ma világi célokat szolgáló építmények. A földhivatal épülete is kanonoki ház volt, a hotel valaha a jószágkormányzóságnak adott helyet. A Paprika Múzeum a tér sarkán álló egykori nagyszeminárium épülete mögött szintén kanonoki lakóhelyül szolgált – később ez is felújításra szorul. A nagyszeminárium épülete a város tulajdonában maradt, az egyház kártérítést kapott érte. Ez az összeg adta a nagy építkezéssorozat önerős kiindulópontját.
„A munkálatokat 2008-ban az érseki kastély tetőszerkezetének felújításával kezdtük. Több ponton megroppant, beázott, mára vörösrézlemezfedést kapott. Ezt követte az érseki kollégium tetőszerkezetének teljes újjáépítése, ugyancsak vörösrézlemezborítással.”
Ez után következett 2009-ben – az elkorhadt faszerkezet miatt – a székesegyház északi toronysisakjának teljes kicserélése. Majd a déli toronyra került a sor. Eredetileg csak külső felújításra gondoltak. 2011. augusztus 23-án azonban Bábel érsek úgy döntött, bezárják a székesegyházat. Akkor ugyanis a belső térben leszakadt egy nagyobb stukkó, így életveszélyessé vált a templomtér használata.
Saját forrásból nem futotta volna a teljes felújításra, ehhez kormányzati – költségvetési – támogatás vált szükségessé. „Amikor 2010 után körvonalazódtak ezek, akkor született meg a döntés, hogy elvégezzük a teljes belső felújítást” – mondja Vörös Márta. Ennek során igyekeznek minél hűségesebben visszatérni az eredeti barokk állapotokhoz, ahogyan a székesegyház megépült a XVIII. században (1735 és 1754 között), három érsek, Patachich Gábor, Csáky Miklós és Klobusiczky Ferenc idején. Az ő címerük látható a főhomlokzaton.
A templom történetének – a mai munkálatokra is kiható – két fontos eseményét említi a főépítész: 1795-ben villám csapott az északi toronyba, s leégett a fazsindellyel fedett teljes tetőszerkezet. Ez olyan károkat okozott, amelyekkel ma is szembe kell nézni. Kimozdultak a párkányelemek, a kövek annyira felizzottak, hogy megrepedtek. A faltestben lévő vonógerendák is kiégtek. A boltozaton a stukkók tönkrementek.
Fontos időszak a székesegyház életében az 1907 és 1913 között végzett felújítás. Várossy Gyula érsek Foerk Ernőt bízta meg azzal a munkával, hogy tisztítsa meg a templomot az időközben rárakódott bizánci elemektől. Ekkor készült a ma látható baldachinos főoltár, s az eredeti padlóburkolatot szecessziós stílusú járólapokkal helyettesítették. Kialakították a korábbi érsekek temetkezési helyéül szolgáló kriptát a szentély alatt, s rátaláltak – Henszlmann Imre korábbi kutatásainak folytatásaként – az első templom apszisára. „Harmadik vagy negyedik az a templom, amely ma látható. A számbeli bizonytalanság abból ered, hogy az egyik átépítést miként tekintjük. Eredete visszanyúlik Szent István idejére, azokon az alapokon nyugszik, amelyek egyidősek a magyar kereszténységgel. Ezért is különösen szent hely a kalocsai székesegyház” – mondja Bábel érsek.
Számos építészeti és történeti érdekességgel szolgál a főépítész, szavai nyomán kibomlik háromszáz év magyar történelme. Hosszú időn át látható volt a hosszanti repedés a főhomlokzaton, a XX. század eleji földrengés nyomaként. S most, a belső vakolat megbontása után derült ki, hogy a tűzvész okozta károsodás a földmozgás következtében egyre nagyobbá vált, „a megrepedt szerkezetek tovább tágultak”, hangzik a szakszerű magyarázat.
Rengeteg pénz – a gondolat természetesen kerül elő a munkák láttán. S pénzínséges időkben – mely kor nem az? – lábra kaphat mindenféle mendemonda. A Budavári Nagyboldogasszony-templom (ismertebb nevén Mátyás-templom) vagy a Zeneakadémia felújítási költségeivel összehasonlítva, jóval kevesebből sikerül megőrizni Kalocsán az épített örökséget.
A kezdeti százhuszonkétmilliós beruházáshoz százmilliót pályázat útján nyertek. „A többit az elmúlt évig saját forrásból finanszíroztuk – magyarázza Vörös Márta. – Kormányzati segítséget, harmincmilliót elsőként a padlólapok vásárlásához kaptunk.” Az úgynevezett kelheimi lapok becsomagolva ott várakoznak már a székesegyház előtt. Jövő év végén – ekkorra tervezik a megújult székesegyház megáldását – már ezeken léphetünk be a templomba.
Százötvenmilliós kormánytámogatásból fedezték a főszékesegyház 2012-es munkálatait. „Az idei évben újabb segítséget kaptunk: ötszázmilliós támogatási szerződést írt alá az érsekség a kormánnyal. Ezzel a többi épület felújítását is elindíthatjuk, természetesen minden esetben saját hozzájárulással.” A Kalocsa szíve program keretében elnyert európai uniós összeg segítségével épül át az érseki kollégium kincstár céljára, s kapja meg stílszerű burkolatát a barokk tér. Mint a főépítész kiemeli, harmonikus az együttműködés a város önkormányzatával, polgármesterével. Miért is ne! Hiszen közös a cél: a város építészeti – és lelki – szebbé tétele.
Feltekintek az északi toronyra. A megújult sisakra került a felújító Bábel Balázs érsek címere. A déli tornyon pedig XVI. Benedek pápa címere látható, akinek idejében megkezdődött a munka.
Bábel érsek megemlíti, hogy november 9-én az egyház a lateráni bazilika felszentelésére emlékezik. „Ez az anyaszentegyház első temploma, »minden templom anyja és feje«. A keresztény fölszabadulás után (313) a Lateráni nemzetség adományozta egyházi célokra.”
Ezerhétszáz esztendeje ennek. Mekkora idő! S miközben az építkezés zaja hallatszik, arra gondolok, ennél is nagyobb, a Teljes Idő anyagban kifejezett valósága tekint rám, itt, Kalocsán, gyönyörűséges barokk ruhába öltözve.
Kép: Vörös Márta és a szerző
