Egy pakisztáni lány a gondolat szabadságáért

Először 2009-ben hallhattunk róla, amikor tizenkét évesen blogot indított a BBC urdu nyelvű oldalán. Csak iskolába akart járni, ám a tálibok szülőhelyén, a pakisztáni Mingora városában megtiltották a lányok iskoláztatását. Ez ellen emelt szót Malala Yousafzai. Hamarosan elérték a fenyegetések, s 2012-ben tálibok fejbe lőtték, miközben az iskolabuszon hazafelé utazott. Túlélte, szép lassan felépült, s folytatja kampányát a pakisztáni lányok oktatásáért, persze most már még nagyobb médiaérdeklődés közepette. Idén ő kapta az Európai Parlament Szaharov-díját, amelyet november 20-án, Strasbourgban vehetett át a gondolat szabadságának védelméért.

Pakisztán Svájca – így nevezik a fővárostól, Iszlámábádtól néhány órányi autóútra fekvő meseszép Swat-völgyet, amely 1997-ben, Malala születésekor még békés volt. Bár az ország északnyugati része kevéssé fejlődött, a völgy az oktatás egyik központja lett. Miangul Gulshahzada Sir Abdul Wadud, az első itteni fejedelem, noha nem volt tanult ember, 1922-ben a fiúknak, néhány évvel később pedig a lányoknak is alapított iskolát. Fia, Wali Miangul Abdul Haq Jahanzeb folytatta apja munkáját, s az odalátogató pakisztáni miniszterelnöknek és feleségének is bemutatta a lányiskolát. Hamarosan újabb intézményeket nyitottak, az általános mellett közép- és főiskolát is. 1952-ben alapították a Jahanzeb Főiskolát, ahova később Malala apja, Ziauddin Yousafzai is járt. Swat lassanként szakembereiről, orvosairól és tanárairól lett híres országszerte. Ahogy Jahanzeb unokája mondja: „Egy swati embert arról ismertek meg, hogy mindig volt toll a zsebében.”

Teremtésvédelem

Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) mintegy négyezer fős kisváros Ausztriában. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Az írások szerint a Héder nembeli Wolfer II. Géza király engedélyével 1157-ben kezdett itt favárat és bencés monostort építeni egy régen kialudt vulkáni kúpon, a mai Várhegyen. A monostort ellátta föld- és szőlőbirtokokkal, és a pannonhalmi apát alá rendelte. A síkságból meredeken kiemelkedő sziklafalak és a kráter körül elhelyezkedő fennsík, valamint maga a határvidéki fekvés ideális körülményeket jelentettek ahhoz, hogy egy védekezésre alkalmas erődítmény épülhessen ezen a helyen. A régi favár és a kolostor helyén a nyugati határ védelmére 1180 körül III. Béla király kezdte meg a kővár építését, amelyet Novum Castrumnak hívtak (jelentése: új vár, innen származik a település neve is). Az oklevelek 1198-ban említik először e nevet. Azon kevés várunk közé tartozik, amelyet a tatárok 1241–42-ben nem tudtak elfoglalni. 1524-ben a Batthyányiak tulajdonába került. A török harcokban is fontos stratégiai szerepe volt, és katonai jelentősége egészen a XVIII. századig megmaradt.

Az új evangélizáció útjai

Életemet egy meghívás történetének tekintem. Ezért az én történetem voltaképpen nem is az enyém, hanem azé, aki meghívott engem. Nem általában arra, hogy az igazsághoz igazodva megálljam a helyem az életben. Ennél többről van szó. Egy konkrét életút bejárására hívott meg: egy meghatározott történelmi pillanatban, meghatározott társakkal, konkrét feladatokra. A szabadság bibliai fogalma nem korlátozódik arra, hogy választhatok jó és rossz között. Jó és jó között is választanom kell, méghozzá a legjobb lehetőség felismerésével és elfogadásával. A jó hír az, hogy Isten vezetését keresve ez lehetséges.

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

Már a mitikus idők embere is megsejtette, hogy léteznek bennünk és körülöttünk „szellemek”, melyek a jóra vezetnek. Az ókori gondolkodók szerint van egy „belső hang”, amely a tetteket a jó irányába tereli, s vádol az elkövetett bűn miatt. Az egyiptomiak a „szív hangjának”, Szókratész „daimonionnak” nevezi ezt a szellemet. Ágoston az első, aki a belső hangot és Isten hangját egységben látja, s a lelkiismeretet egyenesen „Isten hangjának” (vox Dei) nevezi.

Ebben a zseniális szintézisben a görög filozófia és a zsidó-keresztény Biblia kérdései és válaszai összefonódnak. Ágoston tud arról, hogy az emberben van egy mélyen élő vágy az igazságra (ahogyan erről a görögök sokat beszélnek), ám ez a vágy csak az Istennel való találkozásban nyugszik meg (ahogyan a Biblia mondja). Az Ismerd meg önmagad! antik elv szerint a világ, a másik ember megismerése önmagunk megismerésével kezdődik. Ezért lesz fontos a gondolkodás, az önismeret, az utazás befelé. A Halld, Izrael! ősi zsidó imádság alapmagatartása, hogy hallgatózni kell odaátra. Isten szól, és az ember képes meghallani Isten Szavát, amely élet és jóság.