Egy rendalapító tanúságtétele

Szerző:

Negyven éve hunyt el Slachta Margit

 

A„boldog békeidőkben”, 1884-ben született Kassán, középosztálybeli családban. Tanári diplomát szerzett. Megismerkedett a katolikus nőmozgalommal, és belépett az alakuló Szociális Missziótársulatba, ahol huszonhat évesen irányító szerepbe került. 1920-ban, harminchat évesen ő lett az ország első női országgyűlési képviselője. 1923-ban a missziótársulat főnöknője új szabályzat bevezetése mellett határozott, és ezzel alapvetően megváltoztatta az addigi életvitelt, küldetést. Margit és negyven nővér ekkor úgy döntött, hogy továbbra is az eredeti szellemben akarnak élni. Ezért 1923. május 12-én megalapították a Szociális Testvérek Társaságát, amelyet aztán negyven éven át Slachta Margit irányított. Az egyházközségi munkák mellett szociális téren is tevékenyek voltak. 1937-ben létrehozták a Katolikus Női Szociális Képzőt, ahol keresztény alapokra épülő szociális munkát tanítottak. Vezetőként dolgoztak a kor jelentős katolikus nőmozgalmaiban. Slachta Margit a nők állampolgári jogainak érvényesítése érdekében politikai pártot hozott létre, ez volt a Keresztény Női Tábor. A Szentlélek tiszteletének terjesztése céljából pedig megalapították a Szentlélek Szövetséget.

Ferences számadás 2013

Szerző:

Ajándékok és nehézségek

 

Az év fordulójának időszaka különösen alkalmas arra, hogy ferences közösségünk számot vessen az elmúlt év minden ajándékával és nehézségével, a megtapasztalt kegyelmekkel, az elvégzett szolgálat erényeivel, szegénységével és hiányosságaival – írják a ferences testvérek múlt év végi számadásukban. A következőkben közöljük a részleteket és a rend aktuális terveit. Rendi közösségünket jelenleg száztizenkét testvér alkotja. Tavaly ősszel ketten kezdték meg a jelöltséget Szegeden. A szécsényi noviciátusban két testvér készül a szerzetesi életre. Szeptemberben négyen tették le első fogadalmukat, és szintén ekkor tett örökfogadalmat rendünkben Fejes István testvér. Decemberben Komáromi Jób testvér diakónusszenteléséért adhattunk hálát. Tavasszal hívta magához a Teremtő Boros Gyevi Imre és Kamarás Mihály rendtársainkat. Az imádság igazi példái voltak ők, akik öregségüket az Úrral való hosszú beszélgetésnek szentelték. Nagy idők tanúi, akik szerzetesi odaszenteltségüket a XX. század történelmi viharai között hűséggel élték meg, sokszor mellőzés és üldöztetés közepette.

Csoda

Szerző:

Menjünk föl nagymamához – mondta a vegyészmérnök apa az Iskola utcai lakásban, amikor már egészen közelről hallatszottak az ágyúlövések; a torkolattüzeket is látni vélte – vagy látta is –, s a maga pontos gondolkodásával, amelyben a vegytani reakciók hűvös tárgyilagossága tükröződött, fölmérte: nincs tovább, a város nemsokára elesik.

 

A nagymama a Várban lakott, ahová visszaszorult a fővárost védő sereg. A németek lehettek vagy hetvenezren, a polgári lakosság semmi pontosat nem tudott a hadiadatokról, a lakók már jó ideje a remények és a rádiós hadijelentések bizonytalansági tételén hullámoztak; a tények és a remények cserebomlásos egyenletében.

Móricz szobra méltó helyen

Szerző:

Még karácsony előtt helyezték vissza Móricz Zsigmond egész alakos szobrát a róla elnevezett körtérre Újbudán. A tér ma Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja. A XX. század elején azonban csak a Fehérvári út és a Budai körút elágazásaként jelölték. Egyetlen épülete a Fehérvári fogadó volt. Kiépítése Lágymányos fejlődéséhez köthető.

Az ismeretlen szent

Szerző:

Nem túlzás ismeretlen szentnek nevezni Szent László király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő leányát, Árpád-házi Szent Piroskát (1088–1134. augusztus 13.). Bár a katolikus egyház is szentjei között tiszteli, itthon nem alakult ki körülötte olyan kultusz, mint mondjuk Szent Erzsébet vagy Szent Margit körül.

 

Piroska mindössze kétéves volt, amikor édesanyját elveszítette, és hatéves, amikor édesapja is meghalt. Ezután Könyves Kálmán udvarában élt. 1104-ben – ekkor Piroska tizenhat éves volt – Alexiosz bizánci császár az első keresztes hadjáratok következtében kialakult politikai helyzet miatt feleségül kérte fia, a bizánci trónörökös Komnénosz János számára.

Emlékek

Szerző:

Megálltam egy tölgyfa előtt, és hirtelen nem tudtam, miért tűnik olyan ismerősnek. Aztán eszembe jutott. Persze, hogy ismerős, hiszen azon a májusi reggelen, amikor ugyanitt jártam, ez a most kopaszon álló fa ugyan zöld volt, de egy magas ágán egészen kiváló hangú énekes rigó dalolt. Amikor megtaláltam a távcsővel, felém fordulva ült, és én elhitettem magammal, hogy egyedül nekem énekel. Addig hallgattam, amíg be nem fejezte egyszemélyes koncertjét, és rézsút repülve el nem tűnt a bokrok között.

Az volt a dolgom, hogy tükröt tartsak

Szerző:

Találkozás a nyolcvanéves Sára Sándorral

 

A magyar filmművészet ikonja, a „nemzet lelkiismerete”, aki az önmaga által kijelölt úton, az igazság nyomába szegődve tárt fel magán- és kollektív bűnöket. Nem tudta megtörni sem az idő, sem a hatalom. Nem csoda, hogy a 2. magyar hadsereg tragédiáját feldolgozó, huszonöt részes dokumentumfilmjét csak a szovjet csapatok kivonulását követően engedték levetíteni. Sára Sándor Kossuth-díjas fotóművész, operatőr és rendező, a Duna Televízió egykori elnöke a közelmúltban ünnepelte nyolcvanadik születés napját. Nevéhez olyan alkotások fűződnek, mint a Cigányok, a Pro Patria, a Néptanítók, a Magyar nők a Gulagon, a Jeles napok, melyeket rendezőként jegyez, de említhetnénk a Szindbádot, az Árvácskát, a Sodrásbant vagy az Ítéletet, amelyekben operatőrként bűvölt el képi világával.

 

– A nyugati palócság legdélebbi területén, Turán született. Felmenői között több vasutas is van. Édesapja viszont aljegyzőként, majd jegyzőként dolgozott, ám a II. világháború végén internálták, így meglehetősen hányatott sors jutott a családjának. Mire tanította meg a szülői ház, a falu?

 

– A tisztességes emberi életre. Sokat jelentenek a gyökerek, amelyekhez mindenkor igazodnunk kell. Szerencsére az apámat ért sorscsapást egy idő után ki tudtuk heverni, és túlléptünk a gyötrelmeken, de ez a gerincünket is megedzette.

Termeken és évezredeken át

Szerző:

Szépművészeti Múzeum megújult állandó kiállításairól

 

Emberek, Istenek, Halottak. E „hívószavakkal”, tematikusan mutatja be az ókori Egyiptomot a Szép művészeti Múzeum csaknem félezer mű tárgyat felvonultató – új szerzeményekkel kiegészült –, átrendezett állandó kiállítása.

 

Az emberek „zöld termében” kapott helyet a gyűjtemény legfőbb büszkeségei közül egy igazi remekmű: a „herceg portréja” az Újbirodalom idejéből, a Krisztus előtti XIV–XIII. századból. Mögötte egy másik trónörökös uralja a teret: a térdelő Sesonkot valamikor a Krisztus előtti IX. században faragták ki mészkőből. Oldalt, a fali tárlóban látható az a 2005-ben meg vásárolt, közel négyezer éves, sarló formájú varázsbot (varázskés), amelyet egykor a szülés-születés körüli rituálékban, a gonosz távoltartására használtak. A megmunkált vízilóagyar domború felületét a leghatékonyabb (állatok alakjában megjelenő) védő istenségek és mágikus szimbólumok finom kidolgozású, bevésett ábrázolásai borítják.