Új szolidaritás felé

Szerző:

Alois testvér 2011 decemberében „a bizalom zarándoklatának” egy újabb állomását nyitotta meg Berlinben, és a fiatalokat közös gondolkodásra hívta a szolidaritás új formáiról. Három és fél év programját vázolta fel, amelynek során a különböző földrészek fiataljai együtt mozgósíthatják energiáikat, összegyűjthetik várakozásaikat, gondolataikat és tapasztalataikat. Ennek a közös keresésnek a végén Taizében rendeznek majd nemzetközi találkozót 2015 augusztusában, Roger testvér születésének századik, halálának tizedik évfordulóján. Alois testvér egy levélben foglalta össze gondolatait az új szolidaritásról – az alábbiakban ebből idézünk részleteket.

Üzenetek a találkozóra

Szerző:

Sokat tudunk tanulni egymástól Ferenc pápa: „A pápa közel érzi magát hozzátok, akik egybegyűltetek Strasbourgban, illetve Elzász és Ortenau városaiban és falvaiban. Európának, amely nehéz időszakokon ment és megy keresztül, szüksége van az elkötelezettségetekre, a hitetekre, a bátorságotokra. Tisztában vagytok azzal, hogy a keresztények közötti megosztottság komoly akadályt jelent az egyházra bízott küldetés teljesítésében. A pápa osztja veletek a meggyőződést, hogy sokat tudunk tanulni egymástól, mert sok minden összeköt bennünket. A pápa számít rátok, hogy hiteteken és tanúságtételeiteken keresztül az evangéliumi béke és kiengesztelődés szelleme továbbterjedhessen kortársaitok körében.”

Az Atya „felelete” Mt 3,13–17

Szerző:

A Biblia üzenete

 

Urunk megkeresztelkedésének elbeszélését jól ismerjük: Jézus találkozik Keresztelő Jánossal, aki felismeri benne Isten küldöttét, s ezért nem akarja a bűnbánati keresztségben részesíteni. Érthető a próféta magatartása a Messiással szemközt: hiszen a bűnbánat épp azt a célt szolgálja, hogy az ember megtérjen, előkészítse szívét a Felkent érkezésére. A Krisztus miért is vetné hát alá magát annak a keresztségnek, amelyet miatta hirdet János?

 

Jézus válasza első olvasásra nehezen érthető, minden magyar kiadás igyekszik így-úgy szelídíteni a szövegen. Ha szó szerint akarnánk lefordítani, ekként hangozna: „Hagyd csak el, ugyanis ily módon illik nekünk beteljesíteni minden igazságosságot” (Mt 3,15). Milyen „illendőségről” és „igazságosságról” van itt szó? Egyes értelmezők szerint Jézus az ószövetségi előírások betartására utal, amelyeknek részét képezték a lemosások is (lásd Zsid 9,10) – a görög baptiszmosz szó „lemosás”, „vízbe merítés” jelentéssel is bír. Ez egybecseng azzal, amit a hegyi beszédben olvasunk: „Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat. Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni” (Mt 5,17). Vagyis Jézus megkeresztelkedése bizonyos értelemben az ószövetség istentiszteletének, kultikus rendjének beteljesítése.

Mi az egyház – és milyen?

Szerző:

Katekézis a liturgiáról 2.

 

Szent Jeromos, a híres dalmát egyháztanító mondása: „Aki a Szentírást nem ismeri, az Krisztust sem ismeri.” Nos, ennek analógiájára felállíthatjuk a tételt, mely szerint „aki a liturgiát nem ismeri, az egyházat sem ismeri”. Mi az egyház, és milyen? Kérdezzük meg a liturgiát, hisz az nem más, mint az egyház igazi, benső világáról sokat mondó fényképe. A Sacrosanctum concilium kezdetű zsinati konstitúció második pontjában a liturgia és az egyház bensőséges, egymástól el nem választható egységéről kapunk tanítást.

Marguerite Bourgeoys január 12.

Szerző:

A hét szentje

 

Jó társadalmi helyzetben lévő családba született 1620. április 17-én, a franciaországi Troyes-ban. Húszévesen belépett a Miasszonyunk (Notre-Dame) kongregációba, amelynek nagy rendháza volt szülővárosában. A főnöknő testvére, a francia telepesek által alapított kanadai Ville-Marie (ma Montreal) kormányzója franciaországi körútja során meglátogatta a troyes-i kolostort is. Szóvá tette, hogy nagy szükségük lenne tanítókra, akik a francia és az indián gyerekek oktatását egyaránt vállalják. A harminchárom éves Marguerite ezt hallva úgy döntött, hogy elkíséri a kormányzót Új-Franciaországba.

Mégis föltámadtál…

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

 

A bizánci egyházban az egyik legfontosabb liturgikus ének (a konták mellett) a tropár. Nem véletlen hát, hogy nagyon fontos igazságokat mond el és tanít. Vasárnap – mint legfontosabb hitigazságunkat – természetesen Jézus Krisztus feltámadását énekli meg. Akárcsak a prizma fénye, a nyolchetente visszatérő szöveg (a nyolc hangnak, pontosabban dallamkincsnek megfelelően) újabb és újabb ragyogó fénycsóvát vet erre a világra szóló, sőt, a világon túlmutató eseményre.

 

Most az első hangú feltámadási tropárunkat vesszük szemügyre. Az éneket három világosan elkülönülő részre osztja három kötőszó: habár, mégis, azért.

A papi egység jelentősége

Szerző:

Könyvespolcra

 

A Papi Egység (Unio Cleri) papi közösség december 11-én közgyűlést tartott az Országos Lelkipásztori Intézetben. A találkozón először Székely János segédpüspök, országos elnök ismertette Ferenc pápa Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdítását. Ezt követően a résztvevők az Új Ember Kiadónál nemrégiben megjelent Papi Lelkiség időszerűségéről beszéltek, és átgondolták legfontosabb feladataikat. Ezek közé tartozik újabb papi közösségek létrehozása, a régiek erősítése és lelkigyakorlatok szervezése.

A mítoszok és az evangélium

Szerző:

Könyvespolcra

 

Karácsonykor ünnepelte kilencvenedik születésnapját René Girard francia társadalomtudós, vallástörténész. Talán ennek is köszönhető, hogy végre magyarul is olvashatjuk gondolatait. Egészen eredeti, vallást és történelmet átfogó elméletét jól mutatja be az Atlantisz Kiadónál megjelent Látám a sátánt, mint a villámlást lehullani az égből című kötet.

 

Könyvének elején a szerző előrebocsátja, hogy okfejtése „kizárólag emberi tényekre vonatkozik, vagyis a vallásantropológia és nem a teológia terrénumára esik”. Azért szükséges ezt leszögezni, mert az emberi történelem mozgatórugóit Girard a mítoszok leleplezésével és az evangéliumok egyediségével szeretné bemutatni.