Bakhita Jozefina február 8.

A hét szentje

 

Szudán Darfur tartományában született 1969 környékén. Eredeti nevét az őt ért traumák hatására elfelejtette, de amennyire vissza tudott emlékezni, kisgyermekként gondtalan, vidám életet élhetett. Kilencéves volt, amikor arab rabszolga-kereskedők fogságba ejtették. Láncra verve kellett gyalogolnia kilencszázhatvan kilométeren keresztül, alig élte túl az erőltetett menetet. Elrablói nevezték el Bakhitának, ami „szerencsést” jelent. Egyik este, miután őrzőjük levette béklyóit, kihasználva, hogy a „barakk” ajtaja nyitva maradt, elszökött. Éjszaka a fákra menekült a vadállatok elől, de a napokig tartó menekülésben annyira legyengült, hogy hamarosan újra elfogták. A rabszolgapiacon egy vagyonos arab vásárolta meg, majd három hónappal később egy török tiszthez került. A testére bélyeget sütöttek, a tetoválás és a kínzások nyomait élete végéig viselte.

Az angyali életről

Könyvespolcra

 

Nem csak időn és téren átívelő utazásra invitál bennünket Nacsinák Gergely András A könyv és a sivatag című, a Bizantinológiai Intézeti Alapítvány által kiadott könyvében. Ha figyelmesen olvassuk, akkor egy harmadik irány is előtűnik: saját lelkünk legbelső magvát is megérinthetik ezek a jórészt a szerzetesi spiritualitásról szóló írások.

 

A keresztény szerzetességet a sivatagi atyáktól eredeztetjük. Már a korai századokban sokan kivonultak a pusztába, hogy ott keressék a tökéletesedés formáit. A kötet első tanulmányai az ő köreikbe vezetnek el bennünket. Róluk szokták azt mondani, hogy eszményképük a biosz angelikosz, az angyali élet elsajátítása volt. A szerző azt vizsgálja, hogy mit is jelent ez pontosan. Ennek az életformának a legfőbb jellemzője az áttetszőség volt: „nem kérni részt a földi csörtetésből és harácsolásból”. A szerzetesség és az öröm kapcsolatáról írtak különösen érdekesek lehetnek James Martinnak az Új Ember gondozásában megjelent Mennyei ­derű című könyvével összevetve. Talán árnyalják kissé a jezsuita szerzetes gondolatait.

Bokrétaünnep a Bosnyák téren

„Megsüvegelték” a Páduai Szent Antal-templomot

 

Az évszázadok óta élő hagyománynak megfelelően bok­ré­ta­ünnepség keretében áldotta meg Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek a Bosnyák téri templom új toronysüvegét, január 21-én. Az építtető, az építő és az ünnepségre összegyűlt számtalan hívő és érdeklődő számára – tapssal is kifejezett – nagy-nagy örömet jelentett, amikor a daru a II. világháború után félbemaradt, tizenkilenc méter magas tornyának tetejére ráemelte a templomépület legmagasabban elhelyezkedő szerkezeti egységét. Az 54,65 méteres végleges magasságát hatvanhét év után elérő torony a Bárány Béla plébános által megáldott, 520 kilo­grammos kereszttel együtt segítséget nyújt a közeli és a távoli szemlélőnek is, hogy minél könnyebben rátaláljon helyére a teremtő Isten ajándékában, a világmindenségben. Ilyenkor megtelik a lelkünk bizakodással, hogy csak szeretettel érdemes embertársaink felé fordulnunk – hangsúlyozta a bíboros.

Megújult a Szent Margit-templom

Kaposvári egyházmegye

 

Az utóbbi öt évben mintegy tizen­ötmillió forintot költöttek a kaposvári Szent Margit-templom belső rekonstrukciójára. A tizenkétmillió forintos állami támogatást a püspökség, valamint a somogyi megyeszékhely önkormányzata toldotta meg, de a hívek nagylelkű adománya is hozzájárult ahhoz, hogy megszépüljön Isten hetvenéves hajléka, amelyet Balás Béla megyés püspök szentelt fel a templom búcsúján.

Szocsi előtt

Várhatóan nyolcvanöt ország részvételével kezdődnek meg február 7-én, Szocsiban a XXII. Téli Olimpiai Játékok. Az orosz tengerparti városban tizenöt sportág kilencvennyolc versenyszámában hirdetnek bajnokot.

Szent Ágota tisztelete

Perenye, Sárszentágota

 

Magyarországon mindössze két templomot szenteltek fel a cataniai születésű szűz vértanú tiszteletére. Az egyik a Fejér megyei Sárszentágota községben épült, a másik Vas megyében, Szombathelytől hét kilométerre, a mintegy nyolcszáz lelkes Perenyén található. Az előkelő családból származó Ágota Szent Ágneshez hasonlóan egészen fiatalon szüzességi fogadalmat tett. A keresztényüldözések idején nyíltan megvallotta hitét, s vállalta a szenvedést. Kínzói ostorozták, égették, éles cseréptörmeléken, parázson forgatták testét, majd megcsúfolásként levágták a mellét. A középkorban a tizennégy segítő szent egyike volt, a mellbetegek, a szoptatós dajkák fordultak hozzá imáikban.

Élet az üveg mögött

Egy akváriumban mindig történik valami, s különösen igaz ez egy nagy, százhatvan literes medencére. Naponta többször leülök elé, és figyelem a zöld növények között úszkáló tarka halakat. Ahány faj, annyi viselkedésforma. Az ezüstösen csillogó, szépen csíkolt zebradániók rajhalak, mindig együtt úsznak a felszín közelében, ezt teszik ázsiai hazájukban is. Az apró, de pazar színekkel ékes neonhalak ezzel szemben csaknem mindig a fenék közelében úszkálnak. A hímek néha felhevülten kergetik a nőstényeket. Titokban talán le is ívnak, de egy társas akváriumban sem az ikrának, sem az ivadéknak nincs jövője. A kimért mozgású fekete tetrák többnyire az alsó és a középső vízrétegben tartózkodnak. Óvatosak; ha egy, a felszínen úszó táplálékszemcsét szeretnének bekapni, villámgyorsan vágnak fel érte, s ugyanazzal a lendülettel rögtön vissza is térnek a mélybe.

2014/1. Társas utakon

Tartalom   Nagy Gábor Lajos Változásvezetés az egyházközségekben Az út a szükség felismerésétől a működés megváltozásáig   Mayerné Pátkai Tünde Szolgálat és csoportdinamika Egy mentálhigiénés szemléletű diakóniai csoport kialakulása   Selmeczi Lajos Péter A látogatás mint lehetőség A lelkigondozás sajátosságai a magyar evangélikus egyházban   Edöcsény Zita Találkozzunk Jézussal Az elsőáldozásra és első gyónásra való … Olvass tovább

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.