Az angyali életről

Ismerték-e a sivatagi atyák a Bibliát? Milyen szerepük volt a könyveknek az életükben? Ezekre a kérdésekre is választ találunk a kötet lapjain. Az atyák legtöbbje betű szerint ismerte a szent szövegeket, ugyanakkor azoknál sokkal többre tartotta a „szív tisztaságát”. Számukra Isten Igéje eleven dolog volt, mely „épít, rombol, hat és erővel bír”.

 

 

A szerző három tanulmányban foglalkozik az Áthosz-hegy szerzeteseivel. Jól ismeri ezt a világot, hiszen számtalanszor járt már ott. Lírai hangvételű, személyes tapasztalatait megfogalmazó gondolatai mellett történelmi leírásokat is találunk. A szüntelen imádság Áthosz-hegyi gyakorlatát például egy Éber szellemi szemlélődés című XIX. századi kézirat alapján mutatja be.


Rapcsányi László Áthosz című könyvében egy „olasz bencés kolostor romjairól” ír. Na­csinák Gergely utánajárt annak, vajon tényleg létezett-e ilyen a szerzetesi szigeten. 985 és 990 között valóban létrejött egy latin szertartású monostor – mely az itáliai Amalfi városához köthető –, ám ez a XIII. századra elnéptelenedett. Itt ugyan Szent Benedek reguláját követték, de ekkor még nem létezett egységes bencés rend, ráadásul az áthoszi latin monostort központilag senki nem irányította.

 

 

A latinok azért tudtak beilleszkedni az első látásra idegen közösségbe, mert ebben az időben a keleti és a nyugati szerzetesség között nem volt lényegi különbség a napi- és imarendben. Jól mutatja ezt Szent Benedek regulája, mely a szerzetesei számára ugyanazokat a forrásokat ajánlja, melyeket az áthoszi remeték is használtak: „Aki egyébként a szerzetesélet tökéletességére igyekszik, annak számára ott vannak a szent atyák tanításai, és azok megtartása elvezeti az embert a tökéletesség magasságára. Valóban, az isteni tekintélyű Ó- és Újszövetségnek melyik lapja vagy melyik mondása nem a legbiztosabb irányítója az emberi életnek? Vagy a katolikus szentatyák melyik könyve nem hangoztatja azt, mint juthatunk el egyenes úton Teremtőnkhöz? Hasonlóképpen az Atyák Beszélgetései, A Szerzetesi Rendtartások, továbbá az Atyák Élete és Szent Baszileiosz atyánknak Regulája, mi egyebek, ha nem a helyesen élő és engedelmes szerzeteseknek szóló eszközök az erények gyakorlására?”

 

A kötetet az ortodoxiával foglalkozó három személyes hangvételű írás zárja.

 

(Nacsinák Gergely András: A könyv és a sivatag. Bizantinológiai Intézeti Alapítvány, 2013)